elmentem idén is (életemben másodszor )erre a karácsonyi fesztiválra vagy micsodára....a vásár rész hidegen hagy , de pár előadás-előadó még vonzott és olyan rég voltam ilyen témában helyeken, bárhol
most is rossz villamosra szálltam ugyan, ami nem vitt a megadott Móricz Zsigmond körtérig, de egy fiatal pár nagyon kedvesen és szinte önként eligazított, közben leesett az első hó, az is megkönnyebbülés volt, aztán elő is bukkant a pótló villamosról leszállva a Villányi út...pár lépés s már az ismerős konferenciaépület, ott két éve sorba álltak a kinti teraszon jegyért, most csak két nőt láttam, az egyik jeggyel a kezében közeledett hozzám, hogy van-e jegyem, mert ha nincs,adna egy tiszteletjegyet, "persze" ingyen, mert kimaradt... megköszönve visszautasítottam, de aztán mikor láttam bent mennyien állnak a pénztárnál sorba és már idő volt, elkéstem volna a nyitásról, visszafordultam .és megköszönve "nagykegyesen"elfogadtam (érdekes módon , azzal sértettem (volna meg, ha nem fogadom el). Köszönöm , így a virtuális térbe is, később nem láttam,,,, rohantam a 600as teremhez, a főelaőadóterembe, ahol Paulinyi nyitó előadása várható, és pár lépéssel az ajtó előtt, széles mosollyal egy magas kedves szőke(!) nő kedvesen rámköszönt, hogy szia Juli, így a nevemen , én hirtelen nem ismertem meg , mondtam is ismerős vagy, jaj, de honna is,, hát a Szintézisről persze (ők a tulképpeni szervezők és jópárszpr találkoztunk ott...de nem szőke hajjal... mondtam... ő rögtön megismert pedig hát azért én is változhattam épp eleget pár év óta....) szóval kedves otthonos volt a környezet ez csak fokozódott, az előadások is hellyel-közzel tetszettek, de ezek a személyes kedves felelevenedő emberi kapcsolatok, ember-baráti üdvözlések nagyon jólestek---(később Paulinyival is, a Sz intézis vezetőjével,akinek nagyon tudtam helyeselni azt az állitását hogy ez a spiritualizmus a kételkedő tudományosság és az ezoterikus túlzások közt vergődik mostanság....(egyáltalán, micsoda oximoron ez is, hogy spirituális vásár!meg a bulvárbóvli)
én felüdültem, lelkileg ,- fizikailag azért kissé elfáradtam , (illetve fáradt maradtam, ez nálam hovatovább állandósult állapot) , nem is igen császkáltam, maradtam a 600-asban , ez az ezoterikusnak mondott előadások szinhelye, a legkényelmesebb székekkel...igy ragadtam ott Pataki Attilánál is, kicsit bele is szunyokáltam a monológjába, de azt se bántam meg...hiszen olyan szépen énekel most is, még mindig, és olyan emberi és szeretetteli, barátságos is volt... ott ragadtam egy meditáción is, de az nem volt túl sikeres (közben lányom épp hivott a mobilon, hát az olt a legegyszerűbb, h belesuttogjam, hogy "meditálok"...aztán órák múlva jött tőle egy ővatos sms, hogy meditálok e még mindig vajon :)
a kisebb 200asban Szepes Máriára emlékeztek, köztük Igo Éva is akinek végre ( egy véletlen egymás mellékerülés folytán) meg is tudtam köszönni, hogy annak idején a Centrál színházban olyan szépen olvasta fel a deportálási történetem, hogy számomra is tudott vele újat mondani. (most a Spirit szinházban karácsonyra Szepes Máriát játssza az önéletrajzából készített színdarabban)...aztán egy svájci egykori tanitvány tartott előadást , kicsit misztikusat, bár nagyon gyakorlatias feldolgozásban...de a legfőbb mondandója neki is a szeretet volt, mint (ön)gyógyitő erő... is 8meg mellesleg az Universum fenntartója)
ott volt a mindenkori kedvenc Müller Péter is, (családtagok is nézőtéren, gyerekei unokája)... és ő meg is pendítette, hogy talán elég is lenne, hogy ő csak itt ül, mint egy nagypapa, mi meg körülötte, valóban a jelenléte most is sugárzó, de azért mondott is érdekeseket Dávid királyról.... és a szeretet fontosságáról..
ez volt a főtémája a maga polgárpukkasztó módján A. J. Christiannak is... a feltételnélküli szeretet..ami eleve bennünk lakozik, csak adni kell... nem elzárni
s persze nem csak karácsonykor, karácsonyi fesztiválon
voltak szünetben zenék, táncok is, én most Somi Pannáékat láthattam közelről különös indiai táncukkal
meg volt egy igazi indiai jógi is, húzattak is tőle egy mondást .valami olyan volt a lényege, hogy ha problémád van, ne problémázz, oldd meg, tedd meg... (hát ez telibetalált, csak elvesztettem a képeslapot amire írva volt) be már nem lehetett férni az előadására illetve nirvanameditációjára (tán nem is baj - engem még(?) nem vonz a nirvana
hát igen, pofonegyszerű minden , ha nem bonyolitjuk túl
"szeretni kell, ennyi az egész" :)
