betámolygok a kávézóba, leroskadok az ajtónál a székre, kérdem, van klima, hát van, csak itt nem érződik, majd közelebb megyek hozzá majd kihozzák az asztalomhoz a pressom ..hát ez most rám is fér, mert magam is alig tudom vinni le is rakja az asztal szélére a felszolgáló a tálcán a kávét,…

   ülök a Glorius teraszán, alig vagyunk pár asztalnál, pártól most mentek el a kis pincérlány már itt is terem a nyomukban, egy nagy szórófejes palackkal, meg hatalmas papírtekerccsel és módszeresen fújja az asztalokra a valamit és törölget, mikor pont az előttem levő asztalt fújja, (s honnan…

   bevallom, nem sok jóra várva mentem a hagymaház nyári szinházi előadására azt hittem, valami (szokásos) tingli-tangli vigjáték lesz, amin majd jókat nevetnek a többiek, mig én bosszankodom hát nem igy lett - szerencsére     bár gondolhattam, volna, ezt csak utólag láttam meg a…

 a 3 hét kihagyás után (bár akkor se voltam), most elmentem múzlire. elég kevesen is voltunk (vakáció?), meg nem jüttek a ktárosok se felénk, fotózni, meg a legközelebbi időt megbeszélni... ezek én fotóim, még az elejéről:         a múltkori folytatásaként némi árubemutató és eladás volt:…

   a hagymaház előtt két nőalak nézelődik az ajtónál, - attól tartok még mindig be van zárva, pedig mindjárt nyit a hirdetett kiállitás, (Kis Tamás mártélyi festő) -közelebb megyek s kiderül , ismerős(ök), Gabi? s az is kiderül, hogy nyitva van már, O N invitál is bennünket, mondom, régi…

  elkezdődtek a nyári hétvégi zenepaviloni koncertek, s tartanak aug végéig  nagyon népszerűek,pl ez alkalommal - bár elöbb kihajtottam a helyszinre, már alig találtam helyet ( a deák big band szórakoztatott, énekesével...szokásos elsodró ritmusus mődjukon névadó karvezetőjük ezúttal beült…

      A padból a sorok mögé. Hetente megjelenő könyvajánló SZTE-s szerzők tollából származó művekről. Minden héten mutatunk egy könyvet, amelyre érdemes odafigyelni. Szép versek 2025 (válogatta Turi Tímea) „A sorsodban van, hogy menni kell, de mintha a csalánok közé…

 igazán érdekes, feldobó élményben volt részünk egy kamion-szinpadnyi operaelőadásban     Donizetti csengője . némi mai, anakronisztikus beütésekkel     igazán mint vigjáték is jól múködött, önmagában, remek szinészi alakitásokkal...a zenei élményről nem is…

 nézem a régi fotókat, mondjuk 60-as évek, pedig reményteli volt,,s mégis ezek a fiatal arcok mind világfájdalmasak amilyen az enyém is volt igaza van S de Beaovoirenak a könyv cimében, mint már sokszor megjegyeztem a kor meghatároz, s még uniformizál is!!!!   pedig elvieg szórakozóhelyen…

  emlékszem...  fiatalon, húsz évesen, mikor a legvidámabb is lehettem volna, épphogy nagyon búval-bélelt voltam. Sokat sirtam is...           A nagybátyáméknál nyaraltam Nyugat-Európában... 64 nyarán. S a nagynéném sehogy se értette, emlékszem , épp Nizzában, hogy mi bajom is…