ablakom előtt kiszáradtak a faágak... milyen empatikusak!

 A Makói Keresztény ÉRTELMISÉGIEK CSOPORTJA igazán jó, érdekes . vonzó programokkal szokott előállni a GYÖNYÖRŰ KORONA SZALONBAN S RITA  vallási tárgyú , LIRAI képeivel keretezve -  úgyhogy ezekre rendre el szoktam járni, ha már nyilvánosan meghirdetik, de mint nem-keresztény azaz nem illetékes…

 egyelőre ennyit látok a könyvbemutatóból (s semmit se hallok, de azt hiszem ez is meglesz később postcad ban majd meg is próbálom kikeresni, bár nagyon szép a látvány,  de az is érdekel, mit mondtak, mögötte a Magvető Caféban       lányomé e szerző Szíjj-  költő. s…

 olyan lapos lett a számomra - médikalikken ill. laptopomon- maradt tévéműsor   (meg kéne csináltatni  már a tévém vagy újat venni, hiszen még nem is volt digitálisra alakitva) hogy valamelyik nap átnéztem a makói moziműsort (bár annak se sokkal jobb a kinálata) de találtam két cimet  a Michaelt…

 jóismerőssel beszélgetek a Spar előtt. Ő kijött én be készülök a végén megkérdem üresnek látva a szatyrát: hogyhogy...? hát van az alján valami üditőféle erről eszembe jutnak az otthon torlódó ,üres vissza nem vitt (á 50Ft-os üvegeim) miket eddig kidobtam, de mióta elvileg fizetnek érte, nem…

 fagylatozunk teraszon ülve     mögöttem megszólal egy szigorú női hang, rászól a gyerekére, hogy ne egye le a fagyival a ruháját, ne kelljen már váltóruhát hoznia most is (hátranézek szép kis óvodáskorú, copfos kislányt látok fagylatját nyalogatva - egy szigorú anyával szemben) és eszembe…

   apropó most elég nagy ügyet csinálok a gyémántdiplomám előkészületéből mikor 60 éve megkaptam a diplomámat, nem csináltam ekkora ügyet belőle sőt meglehetősen búval-bélelt voltam akkor ime       lányom kérdi: miért? nem is tudnám megmondani, mondtam kérdezze meg a 23 éves…

       szakmai önéletrajzot kérnek a gyémántdiplomámhoz...ezúttal eleve rövidet...szerencsére megtaláltam a 10 évvel ezelőtti aranydiplomámhoz irtakat.....akkor kettőt kellett, külön egy röviditettet a dékáni ünnepélyes felolvasáshoz (én 3. személyben is irtam) röviditve is bőven volt mit…

valahogy felemlitődött az egykori nolblog... "szerzőtársamnál", aki atlasz nicknéven publikált, én meg alizként... ez a Népszabadság digi változata volt, és nagy örömöt jelentett, amikor megjelentünk a "szerki ajánlja" cim alatt ez nagy megtiszteltetés sőt dicsőség volt (de azért szerényen…

#életamagvetőben és Turi Tímea a „kiégésprevencióról”: Kiadóban dolgozni kiváltságos helyzet: míg az emberek többsége a szabadidejét és szabadságát fordítja a könyvek olvasására, addig nekünk az a munkánk központi eleme, ami másoknak a pihenés: az olvasás. De aki rontotta már el a hasát…