tegnap , hogy kisütött a nap, kiültem egy időre a szökőkút környékére egy széles M padra "napozni".. egyben a náthám Csontváry módra kúráltatni (bár nem vagyok király) szemben a nappal... csukott szemmel (pedig már nagy volt a készülődés a Makó-napra)     elment mellettem egy férfi, s…

 MÁR MEGITTAM A KÁVÉM, VISSZA IS VITTEM A BÖGRÉT... a cuki belső zárt helyiségébe leülök még kint, megvárni, hogy a biciklim elvihessem s tárlóból mert ott áll közte és feltehetőleg a sajátja közt egy lány, s nem mozdul, fülén fejhallgató kezében a mobil, és azt nyomogatja villámgyorsan  két…

 fényképeimet elmaradt kronológiámat nézegetve látom, hogy ápr 20-án mennyire felkészültem előzetesen is a könyvbemutatómra... próbaruha (bár kissé szűk a blúz meg a(z ősrégi) blézer is.de elég ünnepélyes.. a szintén fekete nadrág nem látszik itt , de az viszonylag új, és a cipő is...     a…

 ápr 26-án az Énekel az ország programjai után, már pedig késő délutánba hajlott (de szerencsére jóhosszúak a délutánok s a Maros-part sokáig napsütött - igy fogtam magam s lebicajoztam a Marospartra egy kis nyugalmas pihenésre no ami a nyugalmat illeti kissé melléfogtam épp nézegettem a kapura…

 Ülök kávézgatva a nappal szembe. Mögülem jön valaki s megszólit - Megismertelek hatulról! hogy vagy.? - MegVAGYOK. -Azt tudom, hogy: VAGY. Olvaslak! Hm olvasnak, tehát vagyok. Vagy inkább: írok, tehát vagyok?!  

utálom, ha undokok, utálatosok, udvariatlanok velem (arról most ne beszéljünk ha netán én lennék az?!) és bosszant, hogy mindig csak utólag kapcsolok, hogy legalább visszavágnék de az is lehet, hogy saját modorom, jóérzéem, nomeg naivságom, jóhiszeműségem, hogy fel se fogom hogy ha bántani…

Szeged 5 A Reök cukiban  ebéd utáni kávém elmaradt (a Coopban nem volt kedvem hozzá...) igy -mivel úgyis még készültem a Reök kiállitótermeibe- a mellette elterpeszkedő cukrászdába vettem az irányt ...(a szobrok meg a Feketeház meglátogatás után) Egyébként tényleg szabályosan…

Majdnem felcsaptam Higgins professzornak   Srégen szemben a kávézós aszalommal, a teraszon, ül egy négytagú társaság., közepén szónokol egy joviális  ősz bajszos-szakállas uraság. De valami olyan nyelven, hogy időbe telik, mig rájövök, hogy tulajdonképpen magyarul, de olyan erős dialektussal,…

 csak én ülök egyedül a hosszú étterem végében, a nagy csöndbe csak úgy beleharsog az idejövő pincér érces hangja. Mit kérek...Rá is szólok: nem hallok nagyot! A kávét a szomszéd teraszon iszom meg Hiába itt rendszeresen, és a presszót, azért megkérdik, hogy mit kérek hozzá, tejet? Hm... Azon a…

 csak ránéztem a tálcán szervirozott kávémra, s rögtön láttsm, mondtam is valami hiányzik   a tejszin, mondta hátrapillantva a pincérnő egyből tényleg én nem tudtam mi, de egyből hiányérzetem volt