erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

novemberi irodalmi kör

2024. november 06. - gond/ol/a

 

igazán remek irodalmi körünk kerekedett (eltekintve bizonyos  rajtunk kivülálló , zavaró körülméndektől - úgyhogy módositanom is kell legutóbbi bejegyzésem, nem vizzel főztünk, hanem mondjuk olajjal)..

 



 

.érdekes témák merültek fül, nyelvi eredetűek főleg, s hallottam számomra is új érdekességeket....régi illetve nem helyi nyelvhasználatról... meg általános irodalmi-olvasási újkeletű kérdéskről, sőt még arra is nyilt lehetőség , hogy két legutóbbi (pedig nem is túl jó) versecskémet felolvassam a mobilomról... (de mindkettő poénos volt( (fogadalmíak hogy- azaz jól létről, illetve "mi , szavasok "  (kontra MI? FARKASOK :):) ?Ö)

azért remélem legközelebb csendes kis termünkben lehetünk, nyugalomban, december 2-án

döbbenet, hogy akkor már mindjért mikulás

az első székig

 tegnap kicsit előbb mentem irodalmi körünkbe, és ahogy felnéztem a könyvtár emeleti ablakaira meglepődve láttam, hogy világos van, a kiállitó teremben..

hogy lehet?

kiderült, hogy ott egy előadás kezdódött, mi bútortörténeti sorozat első darabja

felmentem, s meg is lepődtem, mert barlangrajzokat láttam a vetítővásznon,később ókori alkotásokat , egyiptomiakat

 

 

a ismert , tökéletes piramisok, a végtelenbe vagy inkább öröklétbe néző  irnok, a gyönyörű Nofretete (kire azt mondták gimista kormban , hogy hasonlit rám, azaz inkébb én rá) és a szép "aranyos" fiatalon meghatl Tutanhamon ...

 

 








 

 

bármikor szivesen gyönyörködöm bennük

node mi köze ezeknek a bútorokhoz?

végre egy rozoga bár diszes SZÉK !

 

 

 

mondja is az előadó (G Kati) hogy ez volt az első szék, Korábban csak a földön ültek, mint az irnok?

nem értem, nem hiszem...

 

utána kell nézni!

de le kellett jönnöm a z alsó helyiségbe szémúzött körünkbe

Erzsi néni régi mondásai

 tegnap este a telefonba kérdezi lányom, mi programom lesz holnap

mondom, irodalmi köröm (havonta egyszer)

örvendezik rajta (mint mindig) s mondja is: az jó

mondom, annyira nem, de beérem azzal, ami van: SZEGÉNY EMBER VIZZEL FŐZ

jut eszembe az Erzsi nénitől hallott mondás, mit nem értvén, el is magyarázott nekem, annak rendje és módja szerint

és jut eszembe hány régi szólást, mondást "tanultam" is tőle, meg régi szavakat (pl plajbász, deák)

most értékelem igazán!

amúgy (4 évesen elvesztett) nagyanyám helyett nagyanyám volt...

jut eszembe, néha -tréfásan - Erzsónak hivtuk.... (ez is micsoda nyelvi kincs) (kedvenc unokaöccse Feri "bácsi" meg Örzsnek)

de már régesrég "alulról szagolja az ibolyát", ahogy akasztófa humorával mondta (ugyancsak elmagyarázva..., mert sehogyse értettem)

Már értem, nagyon is... :(

 

Győző!

nem, nem hagyhatom szó nélkül a szomorú s megrenditő hirt, bár odázgatom el...

Győző valamikor rég nagyon közel állt hozzám, de a válásukkal valahogy ő is eltávolodott, sőt meg is szakadt a kapcsolatunk. ..talán ezért is?

Kolleganőm , T Klári férje volt...

Jóban voltunk...

Olyannyira, hogy pl egy alkalommal, mikor elutaztak, kis fiúkat nálunk hagyták..."megörzésre"...egyébként imádtam őt,  aki minden náluk tett látogatásom alkalmával örömmel újságolta szüleinek már előre, hogy itt van gondajuli (igy, egybemodva:)

Attila, azóta restaurator, antikbolttulajdonos, két gyerek apja...

És huga is van, Ildikó, aki grafikus és illusztrátor lett

Volt is közös kiállitásuk apjával , annak 80 éves korában, ahogy látom...

Gyöző másodszor is megnősült , és abban a házasságában is lett két lánya, (egyébként (második felesége pár éve meghalt)

Az elsővel, Klárival is megszakadt a kapcsolatunk, mióta nincs vezetékes telefonom.. azon hívogatott, régebben meg, mikor még lányom kicsi volt karácsony környékén rendszeresen meglátogatott, hogy ők is elkerültek, Pestre...

 

A régi életünk, embereivel, hogy el tud tűnni, már életünkben...

 

Győzönek volt Makón is -elkerülése után, évekkel, - kiállitása, oda se mentem hozzá,  gratulálni (jut eszembe utólag), és pár éve, mikor a gimi 120 , évfordulóját ünnepeltük ő is  vendég volt (lányommal a szinpadon interjuztak is, felolvasta egy versét),de eszembe se jutott , hogy odavigyem Gy-hez, bemutatni, nem is üdvözöltük egymást!

Elképesztő!

 

Mikor Békéscsabán felléptünk a dikszinpadommal, az ő kerámiáját kaptuk dijként, akkor még elbeszélgettünk...

akkor utoljára, s pedig korábban, kezdő tanár koromban, (korunkban?) de sokat, s de mélyen.....

 

Ez megmaradt...

DE az már egy másik élet volt...

s a halál meg végleges...

 

Hallom (mezőtúri) diszpolgári kitüntetése utáni napon halt meg...

Ezen a netről levett képen már olyan idegen nekem, hiába keresem arcán a régi (mindig  mosolygós s ugyanakkor komoly) vonásokat...

 



 

Itt Makón, a Juhász Gyula iskolában (ami átalakult, ahol első tanári  évemben még együtt tanitottunk)..a gii restaurálása miatt) .a falon kerámiája rendithetetlenül , teljes szinpompájában virágzik viszont!!!!

Virágozzon is!

Ars longa (vita brevis)....

 

Promenád tudósítás az előadásomról

ÓSÍTÁSA

 


 

 

Gonda Júlia „Mártírok, szentek gyermekei” családtörténeti szemelvényeket mutatott be kedden délután a makói József Attila Könyvtár emeletén. 

A helybeli nyugalmazott pedagógus, holokauszt-túlélő a Promenád24-nek elmondta az őseire mindössze négy éve derült fény, egyenes ági leszármazottja az első szegedi rabbinak, akit Bak-nak hívtak. Ez héber mozaik szó, ami azt jelenti, hogy „szentek, mártírok gyermekei”.

Az előadás létrejöttének apropóját Szikszai Zsuzsannával, a múzeum és a könyvtár igazgatójával történő beszélgetés adta.

Gonda Júlia, éppen azt mesélte az igazgatónak, hogy egy pályázat kapcsán tanulmányának bemutatásához csak hét percet kapott. A pályázat címe Generációk értékei volt, altémája pedig a vallás és a hit szerepe. Gonda Júlia ebben a műben tárta fel őseinek nehéz, megpróbáltatásokkal teli életét, mártírságukat, hitükért való rendíthetetlen kiállásukat.

 

 

„Ekkor ajánlotta fel számomra Szikszai Zsuzsanna, hogy a könyvtárban több mint hét percet kapok ennek a kutatásnak a bemutatására”  – mesélte el Gonda Júlia.


 

 

makói városi tévé 1,46 perces tudositása

 Családtörténeti előadás várta a könyvtárba érkezőket

 "Családtörténeti előadás várta a könyvtárba érkezőket

Gonda Júlia „Mártírok/szentek gyermekei” címmel tartott előadást a József Attila Városi Könyvtárban. Egy családtörténeti prezentációt hallhattak az érdeklődők, ugyanis a Geni segítségével eddig nem is ismert felmenőkre tett szert az előadó."
nem "
" a geni, hanem régi tagjaként kaptam értesitést arról hogy leszÁrmazott ja vagyok Bak Hirschnek , az első szegedi rabbinak , nem " lehetek "leszÁrmazottja, hanem definitive az vagyok ! 
? Bak Hirsch nevét nem sz-szel ejtjlk (német sch -s) Nem szeretem , ha "holokauszt-túlélőnek" titulálnak, mégha az is vagyok (bár nem csak) (hovatovb ez is stigma!)  .a nyugalmazottról meg a pedagógusról most ne beszéljünk.-  1790-ben hogy is beszélhetnénk reformirnyzatokról?! Nem Bécs külvárosába hurcoltak, hanem Srasshofon át Teheresinbe! s Koncentrációs táborba (egy évig)..és nem is Makóra jöttünk haza, hanem Budapestre apám hozzátrartózóihoz, várni őt, Borból, a munkaszolgálatból, de hiáa... igy voltgam én "szeremncsés" ---hm.... más észrevételem erről az 1,46 percről nincs!

 

 

 

 

előadás után

előadás után

 Megvolt a "nagy" elóadásom... 

 



 

És jól sikerült, azt hiszem

legalább is a visszhangokból, a figyelemból amivel kisérte a hallgatóság, kiknek ezért nagyon hálás vagyok

 



 

lányom azt mondta előtte, hogy az a lényeg, hogy közben jól érezzem magam

 

 



 

hát még ez is sikerült

rájöttem, hogy nekem lételemem a "tanitás"... az átadás...(tanári ártalom? borzasztó , hogy 54 éves koromban megfosztottak tőle

 



 

de "jobb későn mint soha" van ez a bölcs mondás, hát 80an túl most pótlok! :)

 





 

 

... azért az muris,  hogy 2 órával előbb beültem a terembe

 

meghatóan szépen el volt rendezve minden, a székek (srégen), a vetitó vászon, a laptopon beállitva a prezentácóra, az asztalom, rajta pohár, és ásványviz, a mikrofon...

leültem az asztalhoz az üres széksorok elé, akklimatizálódni

és egyre jobban attól féltem, hogy nem jönnek,,, miért is nem hivtam meg az ismerőseimet külön?! de aztán zúdult a tömeg....! telelettünk, 

az ősök történetével...

s tényleg "jó érzés" volt...

 

2024. október 29., kedd

kis esti zene

 

igazán kedves, kellemes élményt nyújtó hangversenyt adott három fiatal nő (Londonból?) a hagymaházban

Anita egykori hegedűtanitványa, és zongorista valamint mezzoszoprán énekes társa

gyönyörűen játszottak, finoman, kedvesen, kellemesen...amilyen ők

(a köritést elhagytam volna, de az nálunk elmaradhatatlan ugy látszik, polgármesteri beszéd a zenéről , okoskodva, egyházi hasonlatokkal tarkitva, Angyalsőhaj alapotványtól mecénás dij átadása , csokrok, puszik...)

A zene viszont,  az szép, az "kell"!

 





 

 



 

tűzoltói látogatás

tűzoltósági látogatás

 igazán tartalmas, értékes, érdekes bemutatón vehettünk részt a Tüzoltóságon(új tagunk) a parancsnok bemutatta nekünk kivül-belül töviről-hegyire

igazán példás az a rend, tisztaság, rend, fegyelem ami áthatott mindent

s még egy terülj asztal mellett végül meg is vendégeltek bennünket, múzeumi tárgyak közt, film , s a tűzoltóság történetének ismertetése mellett

igazán köszönettel tartozunk, persze nem csak ezért a délutánért, hanem a tűzoltók, mindennapjaikért, mindazért amit teszenk értünk..(úgy is mint "katasztrófavédelem)

 

 




 

 

Márai darab a Hagymaházban

gymaházban (Kaland)

 

 




 

 azért is haza akartam jönni Pestről viszonylag hamar, hogy el tudjak menni a Hagymaház szinházi programjára, ami nivósnak igérkezett, hiszen MÁRAI darab! Kaland - ismeretlennek tűnt ugyan a cim, és de csak az előadás közepe táján derült ki, hogy már láttam, méghozzá filmen, és nagyon különleges volt, tetszett! (később utána nézve láttam, hogy 2012-ben, és Marozsán  főszereplésével, (csak arra emlékeztem, hogy egy különlegesen szép nő volt)... de az egész film különlegesen szép

 

 

az előadás amúgy nyomába se ért

de azért élvezhető volf, és a maga nemében izgalmas is (szellemi izgalomra gondolok, persze)

 

 

 

süti beállítások módosítása