erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ma fent

2025. március 04. - gond/ol/a

 

 szó szerint, két értelemben is

hiszen kimozdultam és/mert sütött a nap (azért is)

már azzal is jól kezdődött, hogy új pulóvert vettem föl... és rájöttem, milyen lakályos is az én otthonom, ha besüt a nap (a felsőbb szinteken- mert ott nem látszik a túlzsúfolt rendetlenség)

 





 

 

menza, Gábli kifordulás, különböző okokból, de végül a Gloriusban kötöttem ki

ott is volt egy kis gixer a kajával, a bajor májgaluskalevesben több volt a bajor, azaz a káposzta, mint a májgombóc

de a másodidk finom volt (csak a krumplipüre köret kevés

 





 

 

(szembe az a házaspár ült két gyerekével, akiket agyonszekíroztam pár éve, mikor még itt laktak,  a motorhasznákatukkal ..(folyton ömölhetett a benzin belőle(?) tűzveszélyesen,...

alig ismertem ma a férfira, ki előbb csak egy cuki pici fiuval volt a z asztalnál, akivel rögtön összekommunikáltunk...integettünk

később jött ki mosdóból a nagyobb lány, meg az anya, a lány kész balerina, jól megfuttatta az anyját. az asztalok közt, aki elég keményen szólt rá

borzasztó, mind a  kettő - mondta a pincérnőnek a férfi, pedig ők (voltak ) borzasztüak...

 

a sütisarki kávém a napon ittam meg kint, már magasabban jár...igy tovább süt  a teraszra bár keskeny sávban volt napos sávam, a rejtvényt már bent fejtettem meg , 

 



 

 

aztán kiültem a szökőkútnál egy padra, "napozni"

 



 

 

majd a ktár következett , irodalmi kör is

elég kevesen voltunk, s mig csak ketten, elárultam vezetőmnek a "titkot" hogy külsö nyomássra is összegyűjtöm verseimet -de helyesnek találta,részletekbe viszont nem bocsátkoztunk

 



 

SPARBAN vásároltam már megint, mikor kijöttem lényom telefonlt...

 

hazafelé menet leesett a teletömött bociklikosaramról a ridikülöm, régi tanitványom -tanításából jövet -meg is állt, kérdezte hogy vagyok (mondtam, hullámzok, de koromhoz képest...)

és eszembe jutott , hogy hányan is köszöntöttek , köszöntek,napközben, kedvesen, rám... 

lehet, hogy mindenki örül (na nem (épp)  nekem) henem a jó időnek, a tavasz közeledtének?

közös ősök egy új könyvben

közös ősök egy új könyvben

 Surányi András újkeletű kedves (tényleg az!) rokonom megint irt egy önéletrajzi könyvet (autofikciónak mondják ujabban?9 -

 



 

és már a közepe táján a közös ösökre bukkantam , ami eléggé megrenditett

(itt még a név is (BAK) stimmel... máshol megváltozatta (sajna)

 


...Palipapa néha mesél a családról, és ők elvarázsolva hallgatják, a máglyahalált halt ősök történetét. Ártatlanul megvádolva a keresztény templom kirablásának aljas vádjával, csak úgy menthették meg a közösség életét, hogy vállalták a mártíromságot.

Mire a bűnösök lelepleződtek, ők már halottak voltak.  Széltépte kaftánjaikban, a farakás lobogásában, közösségük védelmében. 

Így lett nevük Ben Kajdes (Cadikim) - az Igazak gyermekei. Azaz magyarra egyszerűsítve B-A-K.

BAK.

Ez a betű évszázadokon keresztül volt féltett kincs a család számára. Mindent jelentett, ami tradíció, mitosz és egyben szívben hordott stigma.

 

magvető 60 (itt)


 r

 

#életamagvetőben és egy tíz évvel ezelőtti fotó. Turi Tímea posztja.
2015. januárjában húsz év után köszönt le a Magvető igazgatói székéből Morcsányi Géza. Őszintén szólva akkor ez a hír épp olyan hideg zuhanyként ért minket, munkatársakat a kiadón belül, mint amilyen meglepő volt azon kívül is. A váltás utáni egyik első közös találkozás a szerzőkkel a Rózsavölgyi Szalonban volt, akkor készült ez a csoportkép, tíz éve, 2015. február végén. Ezen a képen még ott van Géza, és ott van már az akkor őt váltó Nyáry Krisztián, és az először főszerkesztőként visszatérő Dávid Anna, aki egy év múlva vette át a kiadó igazgatását. Ott bújik meg szerényen a hátsó sorban Esterházy Péter, és ott van még a képen Kántor Péter, Szüts Miklós, és ott lehetett volna Kovács András Ferenc vagy Bertók László is. A csoportkép fotózásáig már nem maradt, de az este elején még jelen volt Kertész Imre. Ott vannak a képen azok is, akik más kiadónál folytatták a pályájukat, esetleg pályát váltottak, van, aki országot is. Képzeletben ott vannak ezen a képen azok is, akik később csatlakoztak a kiadóhoz, akár munkatársként, akár szerzőként. A csoportkép ott van a kiadónk folyosóján, elmegyünk előtte nap mint nap, most mégis azért állunk meg egy pillanatra, mert tíz éve készült: az idén hetvenéves Magvető eddigi életének ez az egy hetede, és döbbenetes bele Esterházygondolni, mi minden történt és változott és maradt változatlan ebben a tíz mozgalmas évben, ebben a mi egyfolytában változó jelen időnkben.
....
sajnos Kántor Péter, M orcsányi Géza Esterházy, Szüts Miklós már csak itt.éterm
látom: azaz felismerem:
Gaborják Ádám, Szabó T Anna, Dávid Anna, Grecsó Krisztián, Marno János, Kiss Noémi, Turi Tímea, Szegő János, Bereményi Géza, Tóth Kriszta, Szíjj Ferenc, Kemény LILI, Hevesi Judit,Szvoren Edina, Spiró György, Bodor Ádám, Darvasi László, Nádasdi Ádám,KeményI István, Fehér Renátó, Krusovszky stb...
Valaki azt irta kommenetbe, a kép alá, hogy "a mai magyar irodalom nagyjai"

tavaszi versek

 KIKELET, NAPFÉNY, ÚJRAKEZDÉS

TAVASZI MAGYAR VERSEK

 

Berzsenyi Dániel: Tavasz, 

Tóth Krisztina: Tavasz

Petőfi Sándor: Te a tavszt szereted

Térey János Fűból lett fa

Petri György: Új szerelem

után a

6. kép

és a vers:

 

 

Turi Tímea: Ezen a képen nincsenek apák
Ezen a képen nincsenek apák
Ezen a képen csak nők hunyorognak,
kezükben kisbabák, a férfiak dolgoznak,
harcolnak, vagy csak éppen ők készítették
ezt a képet. A tavasz első napja van a téren,
és ezt a tavaszt most mindenki nagyon akarja.
Az anyák itt a téren nem tudják egymás nevét,
de mindent tudnak a másik gyerekéről:
hogy hányszor alszanak, és hol tartanak
a hozzátáplálásban. Ezen a képen béke van.
Neked sincs miért félned, mert itt vagy,
és a kép a kezedben: nézd, a kisbabák fel
fognak nőni. Ahogy te is felnőttél,
és ezért tudod, hogy a legtöbb, amit tehetsz,
hogy megkönnyíted nekik, hogy majd elhagyjanak.
***
és követik még:
Ady Endre: Új tavasz ez
Szabó Mada: Valóban
Peer Krisztián: A tavasz tizenhét diktátuma

a Reökben Timi is

Kultúra

Szerelemhinta – 

Menczel Andrea 

elvarázsolja a nézőket

 a Zöld Szalonban

Menczel Andreának nem négyszer 
hanem legalább negyvenszer kellene
 játszania Hangos sóhaj című 
kihagyhatatlan estjét a Reök-palota
 Zöld Szalonjában.
 
avatar
Hollósi Zsolt

2025. február 25. 14:52

 

Hamvas, sugárzóan szép, ártatlan tekintetű 

naivának tűnt Menczel Andrea, amikor 

hét évvel ezelőtt Győrből a Szegedi 

Nemzeti Színház társulatához szerződött. 

Ha akarna, ma is tudna még akár ez is lenni, 

de szerencsére ennél sokkal gazdagabb a 

színészi palettája. Legutóbb a Kisszínházban, 

Martin McDonagh polgárpukkasztó, groteszk

 tragikomédiájában Kicsilány Kelleher 

szerepében bizonyította sokoldalú tehetségét. 

Engem először a kissé hisztis Balázs

 kisasszonyként főzött meg László Miklós 

vígjátékában, az Illatszertárban, majd jöttek 

egymás után a színpadon a szerelmes ifjú hölgyek.

 Az idő azonban kíméletlenül telik, jönnek

 fiatalabbak naivának

 

...

 

 

A Reök-palota Zöld Szalonjába legfeljebb

 ötven-hatvan ember férhet be, 

karakteres intim tér, amit a színésznő 

az első pillanattól az utolsóig ural. 

Weöres Sándor, Turi Tímea, Radnóti Miklós, 

Karafiáth Orsolya, Erdős Renée, Bódis Kriszta, 

Erdős Virág, Szabó T. Anna, Mecseki Rita Eszter,

 Pásztor Andrea és Tóth Krisztina 

szövegei a vallomások személyességével

 szólalnak meg. 

 

Mindegyik egyfajta női felnövéstörténet is,

 de sokkal inkább ízig-vérig női monológok, 

amelyek a férfi nézőt is azonnal beszippantják. 

....

 

 Mindenesetre a kiválasztott szövegek

 jól működnek, hatásosak, néha gyermekien 

szemérmetlenek, már-már polgárpukkasztók. 

Menczel Andrea különleges hangszínéhez

 jól illenek, ráadásul a színésznő olyan 

érzelmi energiákat mozgósít, 

hogy nem lehet nem rá figyelni, 

egyetlen perc üresjárata sincs az előadásnak.

 


 

 

 

  

(A Hangos sóhaj legközelebb március 10-én 

és 17-én látható a Reök-palota Zöld Szalonjában.)

 

***

meg kéne nézni Szegeden, ha már lányom verse is

 elhangzik...

amúgy az érdekes tudósitást egykori egyetemi 

újságirás-tanárja irta!!!!

 

 

 

2025. február 28., péntek

riói karnevál a ktárban

 elmentem a ktárba (csak hogy menjek?) egy missziós zarándok. Teréz anya kötelékéből,  (nemrég ismertem meg személyesen is) tartott filmes beszámolót a 3 napos riói karneválról, no nem mint zarándok, hanem mint magánember...még évekkel ezelőtti a film...és megfeledkeztem róla hogy nekem nem tesz jót a sűrű kameramozgás, ami itt volt jócskán meg elég homályos is volt a kép...

 



 

azért végignéztem és hallgattam

szintén ismerősöm mondott egy vallásos verset előtte, le is fotóztam, a tvéoperatőr meg mindekttőnket :)

(vö a megöntözött öntözőcsős)


 

egyébként mondta a Krisztián ,  hogy azért vetit nekünk, hogy mi, akik nem tudunk résztvenni személyesen a riói karneválon,  legalább igy lássuk, a filmjén

hát nekem eszezbe jutt a régesrég látott csodálatos Orfeo Negró c film - ahol nem is mozgott a kamera, művészi volt


 

már

 Már nem futja széles szólamokra

Már minden esemény érdektelen
Mi volt az életem...

Mécs Károly emlékeim

 Meghalt Mécs Károly, 90. évében, Budapesten de számomra mindig az a fiatal szegedi színész maradt, aki kezdős egyetemista korom aktuális szinészragjongásának tárgya...

 




 

a Kis szinházban láttam először, függönyön kívül is,  valami akkor mai, jelentéktelen szerepben, de már akkor megdobogtatta a szivemet... a napokban egy fiók mélyén találtam is egy kézzel írt levelet, amit neki irtam, persze hogy nem küldtem el ( stilusgyakorlatok...érzelmi gyakorlatok...)

Később láttam a Romeó és Juliában Romeóként Pap Évával, épp akkor, amikor egy szerencsétlen mozdulat miatt felborut egy kandelláber, ami meggyújtotta a Julia ravatalát, de hamar túllettek a veszélyen

az én szivem se "lángolt" már akkor annyira, úgy rémlik 

de emlékszem még arra, mikor egyszer követtük szobatársaimmal az utcán az állomás felé (aztán ráuntunk)

meg egyszer nem is a hátát láttam, civilben, hanem szemben ült a Virág cuki teraszán, nézelődött(!), miközben (ugyancsak dobogó szivvel) elmentem előtte

 

meg láttuk mikor annak az asszonynak  a nagy kapuját nyitotta ki , a mai nagy áruház nellettit.akivel együtt élt , a pletyka szerint, ( hát nem is tetszett nekünk, a dolog, egy nála idősebb asszony volt - bocs a pletykáért, ő volt L Gy anyukája, hát tényleg afféle nevelő apja lett volna, érthetetlen, is, hogy Gy bánatára miért is nem vállalta fel ezt utólag, miért is szakitott meg minden kapcsolatot vele.(?) de ez nem ránk tartozik,s különben is ő egész életében elzárkózott, pláne a bulvár elől, szinte csak a szinészi munkájának élt, ... nekem amúgy is fájó emlék ez a vonatkozás, a nagyapa, a nő apja, volt az a orvosprof, aki megoperálta (volna) a nagynénémet de már későn, és aki közöte velem halálhirét egy nappal előtte)

Halál...

Elkerülhetetlen

Erzsi német hetvenesetvenes éveiben érte

Mécs Károlyról azt irják, hogy hosszan tartó, súlyos de méltóséggal viselt betegség után

de mondom, előttem még mindig az a fiatal, szép arcú, szóke, göndör de rendezett hajú  csodálatos ifju szinész...aki levett (bennünket) egy ideig a lábunkról....

 

olvasom a nekrológokat, milyen gazdag szinszi élet, mennyi kitüntetés - bár szem elől tévesztettem

 (ki is szoritotta egy időre más)

Azért emlékezetes filmszerepe volt számomra is a Noszty fiúban, az Esős vasárnapban

sajnos szinházban nem is láttam, bár sokban játszott (irják még németül és franciául is)

igazán művelt,szinész volt, és méltóságteljes nem csak a betegségében egész életében, habitusával, életvitelével...

 

S visszatérve a szegedi kezdetekre, olvasom most a szegedi újságírónál, Hollósi  Zsoltnál, hogy ő is szerette Szegedet , 2 év alatt, mig vott  , a szive csücske lett...(ahogy nekünk is - ő)


 

 

 

 

2025. február 27., csütörtök

Erdős Virág és Turi Timea könyvbemutató - tudositás a Könyvesmagazinban

 erdős virág kalocsa magvető regény könyvbemutató bemutató vígszínház turi tímea néder panni magvető café női sors idegenfóbia szürrealista álom 

Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa

Erdős Virág, akit eddig költőként ismertünk, most egy regénnyel jelentkezett, ami a magyar női sors kitettségét mutatja meg egy klasszikus, vidékről Pestre költözős sztoriban. A Kalocsa 15 éve színdarabként kezdte, de ma is ugyanolyan aktuális, sőt talán még fontosabb is. A kötet bemutatóján jártunk.

Szabolcsi Alexander | 2025. február 26. | 

Egy fiatal magyar lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Erdős Virág új kötetében, ami ezúttal egy regény(!), egy klasszikusnak tűnő felnövéstörténetet követhetünk végig, ahol egy lány felköltözik vidékről a nagyvárosba, hogy kipróbálja magát a nyüzsgő munka és a zsúfolt családok planétáján. Persze a sztori nem ilyen egyszerű, a szöveg egyszerre több síkon mutatja meg Lili, a főhős életét, akit a szürreális jelenetek és álombéli képek miatt egyszerre képzelhetünk ufónak és vidéki lánynak is.

Kalocsa hosszú utat járt be, még 15 évvel ezelőtt egy színpadi darabként kezdte a Vígszínházban, idén februárban pedig megjelent regényként a Magvetőnél. Erről, valóság és ábrázolás kapcsolatáról, idegenfóbiáról és női sorsról beszélgetett Erdős Virág és Néder Panni színházi rendező Turi Tímeával, a kötet szerkesztőjével kedden a Magvető Caféban.

Olyan, ami még nem volt

A bemutatót Turi Tímea rögtön azzal kezdte, hogy végülis ez a könyv olyan, ami még nem volt az eddigi életműben. Erdős Virág pedig beavatott minket a mű eredettörténetébe. A regény valójában egy 2010-ben, szintén a szerző által írt, azonos című színpadi mű átirata. Az ötlet még onnan indult, hogy a szerzőt felkereste Eszenyi Enikő, hogy egy külföldi műből készítsen egy feldolgozást a Vígszínház számára. Bár Erdős így 15 év távlatából már nem tudta felidézni az eredeti művet, de abban biztos volt, hogy hamar önálló életre kelt a dráma.

Annyit dolgoztam rajta, hogy végül az eredeti teljesen eltűnt belőle”

mondta a szerző

 

Turi szerint a kötet egyik kiemelt eleme a naivitás. A vidékről felköltöző lány mintha inherensen hordozná magában azt, hogy mindent elhisz a világnak. Erdős részben arra vezeti vissza, hogy akkoriban még csak pár színpadi művet írt, és úgy érezte, ha egy naiv szereplőt tesz a középpontba, akkor a drámahelyzetek még kiélezettebbek lesznek. Ezt pedig egyenesen átemelte a prózába.

 

Egyszerre földönkívüli, álombéli és vidék

Néder Panni, a 2010-es darab rendezője számára a színdarab és a szöveg szinte teljesen egybeforrt, így évekkel később is még mindig az akkori színészek hangján hallja a szereplőket. Számára azért is volt nagy élmény a Kalocsa rendezése, mert akkor még ő is idegen volt a színházban, frissen érkezett az egyetemről, és ez volt az első külsős rendezése. De úgy érezte, hogy mint „nem hétköznapi műfajokban alkotó ember” nagyon is otthon érezte magát a mű szürreális, álombéli világában.

„Benne van a zsigereimben az egész” – mondta a rendező.

A moderátor közbeszúrta, hogy szerinte is érdekes, hogy ez a történet egyszerre három síkon is játszódik.

Lehet úgy olvasni, hogy ufók érkeznek a földre, hogy egy álom jeleneteit látjuk, vagy éppen úgy, hogy egy vidéki lány kaotikus mindennapjai jelennek meg.

 

És attól lesz különösen izgalmas, ahogyan ezek a szintek egymásra hatnak.
Erdős szerint a rétegek máshogy jelennek meg a színpadon és a prózában, ami feszültség és játék is egyben. A drámában mintha könnyebb lenne elfogadtatni a nézővel, hogy amit lát, az több szinten is működik, viszont az írott szövegnél ez nincs így.
Prózát sokkal szigorúbban olvas az ember, mint ahogyan egy darabot néz”
 
mondta Erdős
 
Ezért is ez a kötet egyfajta kísérletnek is tekinthető, amely igyekszik visszaadni azt az élményt, amit a színházi nézők megtapasztaltak. Vagyis, hogy a rétegek nem írják felül egymást, hanem szimbiózisban képesek működni.

„Végülis magadat adaptáltad” – jegyezte meg viccesen Turi.

Női sorstörténet vagy idegenfóbia?A történet többrétegűségéből adta magát a kérdés, hogy akkor az író és a rendező mit tekint elsődlegesnek. Abban mindketten egyetértettek, hogy ha leegyszerűsítik, akkor elveszik a varázs. Nieder szerint a sztori alapja egy női sorstörténet, amire rárakódik a vidéki és városi mindennapok problémája, mint például az idegenfóbia. Néder 15 éve és ma is úgy látja, a kötet erősen tematizálja a társadalmi kisebbségek megkülönböztetését. Amire fontos elemként épül rá a mentális higénia, ugyanis a mai napig keveset beszélünk arról, hogy a traumáink milyen hatással vannak arra, hogy milyen „valóságban” látjuk a világot.

Ma már sokkal több ürüggyel tudjuk egymást utálni -

mondta Erdős,

 megerősítve ezzel azt, hogy egyszerre mennyire sokat és keveset változott a világ.

 

rioi karnevál a ktárban

 

 elmentem a ktárba (csak hogy menjek?) egy missziós zarándok. Teréz anya kötelékéből,  (nemrég ismertem meg személyesen is) tartott filmes beszámolót a 3 napos riói karneválról, no nem mint zarándok, hanem mint magánember...még évekkel ezelőtti a film...és megfeledkeztem róla hogy nekem nem tesz jót a sűrű kameramozgás, ami itt volt jócskán meg elég homályos is volt a kép...

 



 

azért végignéztem és hallgattam

szintén ismerősöm mondott egy vallásos verset előtte, le is fotóztam, a tvéoperatőr meg mindekttőnket :)

(vö a megöntözött öntözőcsős)


 

egyébként mondta a Krisztián ,  hogy azért vetit nekünk, hogy mi, akik nem tudunk résztvenni személyesen a riói karneválon,  legalább igy lássuk, a filmjén

hát nekem eszezbe jutt a régesrég látott csodálatos Orfeo Negró c film - ahol nem is mozgott a kamera, művészi volt


 

Mécs Károly emlékeim

 Meghalt Mécs Károly, 90. évében, Budapesten de számomra mindig az a fiatal szegedi színész maradt, aki kezdős egyetemista korom aktuális szinészragjongásának tárgya...

 




 

a Kis szinházban láttam először, függönyön kívül is,  valami akkor mai, jelentéktelen szerepben, de már akkor megdobogtatta a szivemet... a napokban egy fiók mélyén találtam is egy kézzel írt levelet, amit neki irtam, persze hogy nem küldtem el ( stilusgyakorlatok...érzelmi gyakorlatok...)

Később láttam a Romeó és Juliában Romeóként Pap Évával, épp akkor, amikor egy szerencsétlen mozdulat miatt felborut egy kandelláber, ami meggyújtotta a Julia ravatalát, de hamar túllettek a veszélyen

az én szivem se "lángolt" már akkor annyira, úgy rémlik 

de emlékszem még arra, mikor egyszer követtük szobatársaimmal az utcán az állomás felé (aztán ráuntunk)

meg egyszer nem is a hátát láttam, civilben, hanem szemben ült a Virág cuki teraszán, nézelődött(!), miközben (ugyancsak dobogó szivvel) elmentem előtte

 

meg láttuk mikor annak az asszonynak  a nagy kapuját nyitotta ki , a mai nagy áruház nellettit.akivel együtt élt , a pletyka szerint, ( hát nem is tetszett nekünk, a dolog, egy nála idősebb asszony volt - bocs a pletykáért, ő volt L Gy anyukája, hát tényleg afféle nevelő apja lett volna, érthetetlen, is, hogy Gy bánatára miért is nem vállalta fel ezt utólag, miért is szakitott meg minden kapcsolatot vele.(?) de ez nem ránk tartozik,s különben is ő egész életében elzárkózott, pláne a bulvár elől, szinte csak a szinészi munkájának élt, ... nekem amúgy is fájó emlék ez a vonatkozás, a nagyapa, a nő apja, volt az a orvosprof, aki megoperálta (volna) a nagynénémet de már későn, és aki közöte velem halálhirét egy nappal előtte)

Halál...

Elkerülhetetlen

Erzsi német hetvenesetvenes éveiben érte

Mécs Károlyról azt irják, hogy hosszan tartó, súlyos de méltóséggal viselt betegség után

de mondom, előttem még mindig az a fiatal, szép arcú, szóke, göndör de rendezett hajú  csodálatos ifju szinész...aki levett (bennünket) egy ideig a lábunkról....

 

olvasom a nekrológokat, milyen gazdag szinszi élet, mennyi kitüntetés - bár szem elől tévesztettem

 (ki is szoritotta egy időre más)

Azért emlékezetes filmszerepe volt számomra is a Noszty fiúban, az Esős vasárnapban

sajnos szinházban nem is láttam, bár sokban játszott (irják még németül és franciául is)

igazán művelt,szinész volt, és méltóságteljes nem csak a betegségében egész életében, habitusával, életvitelével...

 

S visszatérve a szegedi kezdetekre, olvasom most a szegedi újságírónál, Hollósi  Zsoltnál, hogy ő is szerette Szegedet , 2 év alatt, mig vott  , a szive csücske lett...(ahogy nekünk is - ő)

 

 

 

 

Erdős Virág könyvbemutatója a Könyvvilágban

Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa

Erdős Virág, akit eddig költőként ismertünk, most egy regénnyel jelentkezett, ami a magyar női sors kitettségét mutatja meg egy klasszikus, vidékről Pestre költözős sztoriban. A Kalocsa 15 éve színdarabként kezdte, de ma is ugyanolyan aktuális, sőt talán még fontosabb is. A kötet bemutatóján jártunk.

Szabolcsi Alexander | 2025. február 26. | 

 

Egy fiatal magyar lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Erdős Virág új kötetében, ami ezúttal egy regény(!), egy klasszikusnak tűnő felnövéstörténetet követhetünk végig, ahol egy lány felköltözik vidékről a nagyvárosba, hogy kipróbálja magát a nyüzsgő munka és a zsúfolt családok planétáján. Persze a sztori nem ilyen egyszerű, a szöveg egyszerre több síkon mutatja meg Lili, a főhős életét, akit a szürreális jelenetek és álombéli képek miatt egyszerre képzelhetünk ufónak és vidéki lánynak is.

Kalocsa hosszú utat járt be, még 15 évvel ezelőtt egy színpadi darabként kezdte a Vígszínházban, idén februárban pedig megjelent regényként a Magvetőnél. Erről, valóság és ábrázolás kapcsolatáról, idegenfóbiáról és női sorsról beszélgetett Erdős Virág és Néder Panni színházi rendező Turi Tímeával, a kötet szerkesztőjével kedden a Magvető Caféban.

Olyan, ami még nem volt

A bemutatót Turi Tímea rögtön azzal kezdte, hogy végülis ez a könyv olyan, ami még nem volt az eddigi életműben. Erdős Virág pedig beavatott minket a mű eredettörténetébe. A regény valójában egy 2010-ben, szintén a szerző által írt, azonos című színpadi mű átirata. Az ötlet még onnan indult, hogy a szerzőt felkereste Eszenyi Enikő, hogy egy külföldi műből készítsen egy feldolgozást a Vígszínház számára. Bár Erdős így 15 év távlatából már nem tudta felidézni az eredeti művet, de abban biztos volt, hogy hamar önálló életre kelt a dráma.

Annyit dolgoztam rajta, hogy végül az eredeti teljesen eltűnt belőle”

mondta a szerző

 

Turi szerint a kötet egyik kiemelt eleme a naivitás. A vidékről felköltöző lány mintha inherensen hordozná magában azt, hogy mindent elhisz a világnak. Erdős részben arra vezeti vissza, hogy akkoriban még csak pár színpadi művet írt, és úgy érezte, ha egy naiv szereplőt tesz a középpontba, akkor a drámahelyzetek még kiélezettebbek lesznek. Ezt pedig egyenesen átemelte a prózába.

 

Egyszerre földönkívüli, álombéli és vidék

Néder Panni, a 2010-es darab rendezője számára a színdarab és a szöveg szinte teljesen egybeforrt, így évekkel később is még mindig az akkori színészek hangján hallja a szereplőket. Számára azért is volt nagy élmény a Kalocsa rendezése, mert akkor még ő is idegen volt a színházban, frissen érkezett az egyetemről, és ez volt az első külsős rendezése. De úgy érezte, hogy mint „nem hétköznapi műfajokban alkotó ember” nagyon is otthon érezte magát a mű szürreális, álombéli világában.

„Benne van a zsigereimben az egész” – mondta a rendező.

A moderátor közbeszúrta, hogy szerinte is érdekes, hogy ez a történet egyszerre három síkon is játszódik.

Lehet úgy olvasni, hogy ufók érkeznek a földre, hogy egy álom jeleneteit látjuk, vagy éppen úgy, hogy egy vidéki lány kaotikus mindennapjai jelennek meg.

 

És attól lesz különösen izgalmas, ahogyan ezek a szintek egymásra hatnak.
Erdős szerint a rétegek máshogy jelennek meg a színpadon és a prózában, ami feszültség és játék is egyben. A drámában mintha könnyebb lenne elfogadtatni a nézővel, hogy amit lát, az több szinten is működik, viszont az írott szövegnél ez nincs így.
Prózát sokkal szigorúbban olvas az ember, mint ahogyan egy darabot néz”
 
mondta Erdős
 
Ezért is ez a kötet egyfajta kísérletnek is tekinthető, amely igyekszik visszaadni azt az élményt, amit a színházi nézők megtapasztaltak. Vagyis, hogy a rétegek nem írják felül egymást, hanem szimbiózisban képesek működni.

„Végülis magadat adaptáltad” – jegyezte meg viccesen Turi.

Női sorstörténet vagy idegenfóbia?A történet többrétegűségéből adta magát a kérdés, hogy akkor az író és a rendező mit tekint elsődlegesnek. Abban mindketten egyetértettek, hogy ha leegyszerűsítik, akkor elveszik a varázs. Nieder szerint a sztori alapja egy női sorstörténet, amire rárakódik a vidéki és városi mindennapok problémája, mint például az idegenfóbia. Néder 15 éve és ma is úgy látja, a kötet erősen tematizálja a társadalmi kisebbségek megkülönböztetését. Amire fontos elemként épül rá a mentális higénia, ugyanis a mai napig keveset beszélünk arról, hogy a traumáink milyen hatással vannak arra, hogy milyen „valóságban” látjuk a világot.

Ma már sokkal több ürüggyel tudjuk egymást utálni -

mondta Erdős,

 megerősítve ezzel azt, hogy egyszerre mennyire sokat és keveset változott a világ.

 

süti beállítások módosítása