Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa
Erdős Virág, akit eddig költőként ismertünk, most egy regénnyel jelentkezett, ami a magyar női sors kitettségét mutatja meg egy klasszikus, vidékről Pestre költözős sztoriban. A Kalocsa 15 éve színdarabként kezdte, de ma is ugyanolyan aktuális, sőt talán még fontosabb is. A kötet bemutatóján jártunk.
A Kalocsa hosszú utat járt be, még 15 évvel ezelőtt egy színpadi darabként kezdte a Vígszínházban, idén februárban pedig megjelent regényként a Magvetőnél. Erről, valóság és ábrázolás kapcsolatáról, idegenfóbiáról és női sorsról beszélgetett Erdős Virág és Néder Panni színházi rendező Turi Tímeával, a kötet szerkesztőjével kedden a Magvető Caféban.
Olyan, ami még nem volt
A bemutatót Turi Tímea rögtön azzal kezdte, hogy végülis ez a könyv olyan, ami még nem volt az eddigi életműben. Erdős Virág pedig beavatott minket a mű eredettörténetébe. A regény valójában egy 2010-ben, szintén a szerző által írt, azonos című színpadi mű átirata. Az ötlet még onnan indult, hogy a szerzőt felkereste Eszenyi Enikő, hogy egy külföldi műből készítsen egy feldolgozást a Vígszínház számára. Bár Erdős így 15 év távlatából már nem tudta felidézni az eredeti művet, de abban biztos volt, hogy hamar önálló életre kelt a dráma.
Annyit dolgoztam rajta, hogy végül az eredeti teljesen eltűnt belőle”
mondta a szerző
Turi szerint a kötet egyik kiemelt eleme a naivitás. A vidékről felköltöző lány mintha inherensen hordozná magában azt, hogy mindent elhisz a világnak. Erdős részben arra vezeti vissza, hogy akkoriban még csak pár színpadi művet írt, és úgy érezte, ha egy naiv szereplőt tesz a középpontba, akkor a drámahelyzetek még kiélezettebbek lesznek. Ezt pedig egyenesen átemelte a prózába.
Egyszerre földönkívüli, álombéli és vidék
„Benne van a zsigereimben az egész” – mondta a rendező.
A moderátor közbeszúrta, hogy szerinte is érdekes, hogy ez a történet egyszerre három síkon is játszódik.
Lehet úgy olvasni, hogy ufók érkeznek a földre, hogy egy álom jeleneteit látjuk, vagy éppen úgy, hogy egy vidéki lány kaotikus mindennapjai jelennek meg.
„Végülis magadat adaptáltad” – jegyezte meg viccesen Turi.
Női sorstörténet vagy idegenfóbia?A történet többrétegűségéből adta magát a kérdés, hogy akkor az író és a rendező mit tekint elsődlegesnek. Abban mindketten egyetértettek, hogy ha leegyszerűsítik, akkor elveszik a varázs. Nieder szerint a sztori alapja egy női sorstörténet, amire rárakódik a vidéki és városi mindennapok problémája, mint például az idegenfóbia. Néder 15 éve és ma is úgy látja, a kötet erősen tematizálja a társadalmi kisebbségek megkülönböztetését. Amire fontos elemként épül rá a mentális higénia, ugyanis a mai napig keveset beszélünk arról, hogy a traumáink milyen hatással vannak arra, hogy milyen „valóságban” látjuk a világot.
Ma már sokkal több ürüggyel tudjuk egymást utálni -
mondta Erdős,
megerősítve ezzel azt, hogy egyszerre mennyire sokat és keveset változott a világ.
