Szerelemhinta –
Menczel Andrea
elvarázsolja a nézőket
a Zöld Szalonban
2025. február 25. 14:52
Hamvas, sugárzóan szép, ártatlan tekintetű
naivának tűnt Menczel Andrea, amikor
hét évvel ezelőtt Győrből a Szegedi
Nemzeti Színház társulatához szerződött.
Ha akarna, ma is tudna még akár ez is lenni,
de szerencsére ennél sokkal gazdagabb a
színészi palettája. Legutóbb a Kisszínházban,
Martin McDonagh polgárpukkasztó, groteszk
tragikomédiájában Kicsilány Kelleher
szerepében bizonyította sokoldalú tehetségét.
Engem először a kissé hisztis Balázs
kisasszonyként főzött meg László Miklós
vígjátékában, az Illatszertárban, majd jöttek
egymás után a színpadon a szerelmes ifjú hölgyek.
Az idő azonban kíméletlenül telik, jönnek
fiatalabbak naivának
...
A Reök-palota Zöld Szalonjába legfeljebb
ötven-hatvan ember férhet be,
karakteres intim tér, amit a színésznő
az első pillanattól az utolsóig ural.
Weöres Sándor, Turi Tímea, Radnóti Miklós,
Karafiáth Orsolya, Erdős Renée, Bódis Kriszta,
Erdős Virág, Szabó T. Anna, Mecseki Rita Eszter,
Pásztor Andrea és Tóth Krisztina
szövegei a vallomások személyességével
szólalnak meg.
Mindegyik egyfajta női felnövéstörténet is,
de sokkal inkább ízig-vérig női monológok,
amelyek a férfi nézőt is azonnal beszippantják.
....
Mindenesetre a kiválasztott szövegek
jól működnek, hatásosak, néha gyermekien
szemérmetlenek, már-már polgárpukkasztók.
Menczel Andrea különleges hangszínéhez
jól illenek, ráadásul a színésznő olyan
érzelmi energiákat mozgósít,
hogy nem lehet nem rá figyelni,
egyetlen perc üresjárata sincs az előadásnak.
(A Hangos sóhaj legközelebb március 10-én
és 17-én látható a Reök-palota Zöld Szalonjában.)
***
meg kéne nézni Szegeden, ha már lányom verse is
elhangzik...
amúgy az érdekes tudósitást egykori egyetemi
újságirás-tanárja irta!!!!
2025. február 28., péntek
riói karnevál a ktárban
elmentem a ktárba (csak hogy menjek?) egy missziós zarándok. Teréz anya kötelékéből, (nemrég ismertem meg személyesen is) tartott filmes beszámolót a 3 napos riói karneválról, no nem mint zarándok, hanem mint magánember...még évekkel ezelőtti a film...és megfeledkeztem róla hogy nekem nem tesz jót a sűrű kameramozgás, ami itt volt jócskán meg elég homályos is volt a kép...
azért végignéztem és hallgattam
szintén ismerősöm mondott egy vallásos verset előtte, le is fotóztam, a tvéoperatőr meg mindekttőnket :)
(vö a megöntözött öntözőcsős)
egyébként mondta a Krisztián , hogy azért vetit nekünk, hogy mi, akik nem tudunk résztvenni személyesen a riói karneválon, legalább igy lássuk, a filmjén
hát nekem eszezbe jutt a régesrég látott csodálatos Orfeo Negró c film - ahol nem is mozgott a kamera, művészi volt
Mécs Károly emlékeim
Meghalt Mécs Károly, 90. évében, Budapesten de számomra mindig az a fiatal szegedi színész maradt, aki kezdős egyetemista korom aktuális szinészragjongásának tárgya...
a Kis szinházban láttam először, függönyön kívül is, valami akkor mai, jelentéktelen szerepben, de már akkor megdobogtatta a szivemet... a napokban egy fiók mélyén találtam is egy kézzel írt levelet, amit neki irtam, persze hogy nem küldtem el ( stilusgyakorlatok...érzelmi gyakorlatok...)
Később láttam a Romeó és Juliában Romeóként Pap Évával, épp akkor, amikor egy szerencsétlen mozdulat miatt felborut egy kandelláber, ami meggyújtotta a Julia ravatalát, de hamar túllettek a veszélyen
az én szivem se "lángolt" már akkor annyira, úgy rémlik
de emlékszem még arra, mikor egyszer követtük szobatársaimmal az utcán az állomás felé (aztán ráuntunk)
meg egyszer nem is a hátát láttam, civilben, hanem szemben ült a Virág cuki teraszán, nézelődött(!), miközben (ugyancsak dobogó szivvel) elmentem előtte
meg láttuk mikor annak az asszonynak a nagy kapuját nyitotta ki , a mai nagy áruház nellettit.akivel együtt élt , a pletyka szerint, ( hát nem is tetszett nekünk, a dolog, egy nála idősebb asszony volt - bocs a pletykáért, ő volt L Gy anyukája, hát tényleg afféle nevelő apja lett volna, érthetetlen, is, hogy Gy bánatára miért is nem vállalta fel ezt utólag, miért is szakitott meg minden kapcsolatot vele.(?) de ez nem ránk tartozik,s különben is ő egész életében elzárkózott, pláne a bulvár elől, szinte csak a szinészi munkájának élt, ... nekem amúgy is fájó emlék ez a vonatkozás, a nagyapa, a nő apja, volt az a orvosprof, aki megoperálta (volna) a nagynénémet de már későn, és aki közöte velem halálhirét egy nappal előtte)
Halál...
Elkerülhetetlen
Erzsi német hetvenesetvenes éveiben érte
Mécs Károlyról azt irják, hogy hosszan tartó, súlyos de méltóséggal viselt betegség után
de mondom, előttem még mindig az a fiatal, szép arcú, szóke, göndör de rendezett hajú csodálatos ifju szinész...aki levett (bennünket) egy ideig a lábunkról....
olvasom a nekrológokat, milyen gazdag szinszi élet, mennyi kitüntetés - bár szem elől tévesztettem
(ki is szoritotta egy időre más)
Azért emlékezetes filmszerepe volt számomra is a Noszty fiúban, az Esős vasárnapban
sajnos szinházban nem is láttam, bár sokban játszott (irják még németül és franciául is)
igazán művelt,szinész volt, és méltóságteljes nem csak a betegségében egész életében, habitusával, életvitelével...
S visszatérve a szegedi kezdetekre, olvasom most a szegedi újságírónál, Hollósi Zsoltnál, hogy ő is szerette Szegedet , 2 év alatt, mig vott , a szive csücske lett...(ahogy nekünk is - ő)
2025. február 27., csütörtök
Erdős Virág és Turi Timea könyvbemutató - tudositás a Könyvesmagazinban
erdős virág kalocsa magvető regény könyvbemutató bemutató vígszínház turi tímea néder panni magvető café női sors idegenfóbia szürrealista álom
Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa
Erdős Virág, akit eddig költőként ismertünk, most egy regénnyel jelentkezett, ami a magyar női sors kitettségét mutatja meg egy klasszikus, vidékről Pestre költözős sztoriban. A Kalocsa 15 éve színdarabként kezdte, de ma is ugyanolyan aktuális, sőt talán még fontosabb is. A kötet bemutatóján jártunk.
A Kalocsa hosszú utat járt be, még 15 évvel ezelőtt egy színpadi darabként kezdte a Vígszínházban, idén februárban pedig megjelent regényként a Magvetőnél. Erről, valóság és ábrázolás kapcsolatáról, idegenfóbiáról és női sorsról beszélgetett Erdős Virág és Néder Panni színházi rendező Turi Tímeával, a kötet szerkesztőjével kedden a Magvető Caféban.
Olyan, ami még nem volt
A bemutatót Turi Tímea rögtön azzal kezdte, hogy végülis ez a könyv olyan, ami még nem volt az eddigi életműben. Erdős Virág pedig beavatott minket a mű eredettörténetébe. A regény valójában egy 2010-ben, szintén a szerző által írt, azonos című színpadi mű átirata. Az ötlet még onnan indult, hogy a szerzőt felkereste Eszenyi Enikő, hogy egy külföldi műből készítsen egy feldolgozást a Vígszínház számára. Bár Erdős így 15 év távlatából már nem tudta felidézni az eredeti művet, de abban biztos volt, hogy hamar önálló életre kelt a dráma.
Annyit dolgoztam rajta, hogy végül az eredeti teljesen eltűnt belőle”
mondta a szerző
Turi szerint a kötet egyik kiemelt eleme a naivitás. A vidékről felköltöző lány mintha inherensen hordozná magában azt, hogy mindent elhisz a világnak. Erdős részben arra vezeti vissza, hogy akkoriban még csak pár színpadi művet írt, és úgy érezte, ha egy naiv szereplőt tesz a középpontba, akkor a drámahelyzetek még kiélezettebbek lesznek. Ezt pedig egyenesen átemelte a prózába.
Egyszerre földönkívüli, álombéli és vidék
„Benne van a zsigereimben az egész” – mondta a rendező.
A moderátor közbeszúrta, hogy szerinte is érdekes, hogy ez a történet egyszerre három síkon is játszódik.
Lehet úgy olvasni, hogy ufók érkeznek a földre, hogy egy álom jeleneteit látjuk, vagy éppen úgy, hogy egy vidéki lány kaotikus mindennapjai jelennek meg.
„Végülis magadat adaptáltad” – jegyezte meg viccesen Turi.
Női sorstörténet vagy idegenfóbia?A történet többrétegűségéből adta magát a kérdés, hogy akkor az író és a rendező mit tekint elsődlegesnek. Abban mindketten egyetértettek, hogy ha leegyszerűsítik, akkor elveszik a varázs. Nieder szerint a sztori alapja egy női sorstörténet, amire rárakódik a vidéki és városi mindennapok problémája, mint például az idegenfóbia. Néder 15 éve és ma is úgy látja, a kötet erősen tematizálja a társadalmi kisebbségek megkülönböztetését. Amire fontos elemként épül rá a mentális higénia, ugyanis a mai napig keveset beszélünk arról, hogy a traumáink milyen hatással vannak arra, hogy milyen „valóságban” látjuk a világot.
Ma már sokkal több ürüggyel tudjuk egymást utálni -
mondta Erdős,
megerősítve ezzel azt, hogy egyszerre mennyire sokat és keveset változott a világ.
