erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

Dr Bak Ignác utódai

2024. február 22. - gond/ol/a

PRIVA  BAK

sz 1876 szeptember 3 Pest

 

 

 

 

DR  Bak Ignác VILMOS LÁNYA  BAK ELZA

Született 1884-ben

 

 

MALVIN BAK

sz 1878

h   1962. Budapest

 

 

MALVINA MALKA BAK

SZ 1878 ÁPR 3 PEST

 

 

 

 

SZERÉN BAK
SZ 1880 SZEPT 2

 

HÁZASSÁG 1902

 

 

 



RAFAEL BAK 

 

SZ 1875 ÁPRILIS 14 BUDAPEST

Feeség Alice Mária Bak (Rácz)

házasság 1908

 

 

 

 

fiuk 

József Vilmos Sándor Bak

sz 1909

meghalt 1911 julius 28

 

 

 

Name Bak József Vilmos Sándor
Age 2 years
Birth Year (Estimated) 1909
Father's Name Bak Rafael
Father's Sex Male
Mother's Name Racz Aliz
Mother's Sex Female
Event Type Death
Event Date

1911. július 28.

Event Place Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Magyarország
Entry Number 2191

 

 

 

Bak Tibor Leo shoa áldozat!

Yad Vashem

Leo Back Tibor Budapesten született 1912-ben Rácz Aliz gyermekeként. A háború alatt a magyarországi Keleti Magyar Hadm.Ter.-ben volt.

Leót Tibort a soában gyilkolták meg (e forrás szerint).

Ez az információ a magyar munkászászlóalj áldozatainak listáján alapul, amelyet a Nevek - A magyar munkazászlóaljak áldozatai, a Beate Klarsfeld Alapítvány és a Yad Vashem, 1992-ben találtak.

 

  A soá idején a zsidókat különféle módokon gyilkolták meg, többek között gázosítással, lövöldözéssel, elégetéssel, vízbe fulladással vagy élve eltemetéssel, kényszermunka általi kimerültséggel, éhezéssel, járványos megbetegedésekkel, orvosi ellátástól és minimális higiéniai körülményektől való megfosztással stb. Néhány zsidó öngyilkos lett, hogy elkerülje a letartóztatást és a további üldözést, vagy véget vessen reménytelen, könyörtelen szenvedéseinek.

 

Hely a háború alatt munkaszolgálatos zászlóaljak MUSZ a magyar honvédségben
Háborús cím Mértékegysége: 109/39 TMSZ; Tervezési körzet: 9 BEV KOZP
Hely a háború alatt Keleti Magyar Hadm.Ter.,Detention Site,Hungary

 

Vezetéknév Vissza
Keresztnév Tibor
Keresztnév Oroszlán
Nem Férfi
Születési dátum 1912
Születési hely Budapest,Pest-Pilis-Solt-Kiskun,Magyarország
Anyja keresztneve Aliz
Anyja leánykori neve Racz
Hely a háború alatt Keleti Magyar Hadm.Ter.,Detention Site,Hungary
Hely a háború alatt munkaszolgálatos zászlóaljak MUSZ a magyar honvédségben
Háborús cím Mértékegysége: 109/39 TMSZ; Tervezési körzet: 9 BEV KOZP
Hely a háború alatt Keleti Magyar Hadm.Ter.,Detention Site,Hungary
Forrás szerinti állapot hiányzó
Forrás Nevek - A magyar munkazászlóaljak áldozatai, a Beate Klarsfeld Alapítvány és a Yad Vashem, 1992
Anyag típusa A magyar munkászászlóalj áldozatainak névsora
Tárgy azonosító 5274944

* Automatikus fordítás héberről

 

elérvénytelenedés

Ács Margittal hallgatom a Nagyok, 2. részét, de nem birom nem...hallgatni

minden mondata lenyűgöz

most pl ez:

nem számit hogy voltál fiatal és szép 

 



 

 

ha már öreg és csunya vagy 

(egyébként nyolcvanaon túl, most se az!)

(és a tehetségességre is mondott valami hasonlót)

szóval idővel minden elérvénytelenedik. Tapasztalom

 

Erzsi néni férje

 

Erzsi néni férjéről több adatot küldött a geni:

 

 

 

házassági kivonatuk_


 

SZületett 1881. november 17 Nagylak

Apja: Grósz Mihály

Anyja:Kohn Amália

Testvérei:

nővér: Grósz Rozália

           Grósz Terka (Holczer)

 

TERKA GROSZ

2024. február 11-én adta hozzá Emil Eskenazy Lewinger (C)

            

           

            

férje Holczer Jakab Jenő


 

Timi zsoltára

 

 

 

 
esti szép
Turi Tímea: Zsoltár női hangra
Mi történik addig, amíg felszáll, mint a köd, a fájdalom?
Egy társaságot nem úgy lehet kiismerni, hogy ki kivel beszél,
hanem hogy ki kivel nem állna szóba semmi szín alatt.
A férfiakat mindig akkor tudtam megérteni, ha nőnek képzeltem őket,
és ekkor, elrejtett virág egy bársonyos kert mélyén,
feltárult előttem titkos életük:
sértettségeik, sok bánatuk, a kétely és a csupa seb önérzet,
mint egy térkép, mint egy szabásmintaháló,
a részvét villanófényében megmutatkozott.
Van a nőknek az a gyönyörű szokásuk, hogy túlélnek,
hogy túlteszik maguk, hogy túl messzire
sohase mennek. Hogy igazából nem is haragudnak,
s e titkot megbocsátásként felfedik.
Mi történik addig, amíg felszívódik a sérelem?
S én mikor lettem férfi? Oly kemény,
hogy sebeim nem hegednek, s haragom borostyán.
.
.
.
Kép: Helena Almeida

my fair...

 a film 1964-ben készült

én 1965-ben láttam, Bécsben, persze idegen nyelven, nem magyarul

magyarul nem is tudom, mikor...

emlékszem egy szegedi szabadtéri előadásra is jóval később, nem volt élmény

de az az 1965-ös film emlékezetes

 

a Dunán állandóan ismétlik a filmeket, 

gondoltam megnézem

és nem bántam meg

az első perctől az utolsóig...

 

ami eredetileg elavult volna benne, az is tetszett

inkább ez a lassúság és báj, mint a mostani zaklatott összevisszaság és durvaság

 

egy pár jellemző képet le is kattintottam a képernyőről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

zenét sajnos nem tudok mellékelni

 

 

Timi a demencia-könyvekről

 

 

 
Turi Tímea könyvekről és titkos összefüggésekről.
Mi, akik kiadóban dolgozunk, ritkán gondolkodunk egyszerre csak egyetlen könyvön. A különböző munkafolyamatok miatt átnyúlnak egymásba a szövegek. Így lett számunka ennek a koratavasznak az egyik rejtett vezérmotívuma: a demencia.
Szűcs Teri különleges könyve már „elment a nyomdába”, és maga a könyv március közepén érkezik. A Visszatért hozzám az emlékezet igazi segítő irodalom: a demens édesanya gondozásán keresztül valódi vigaszt és tisztázó, együttérző információkat nyújt. Bevallom, mielőtt először olvastam egyben a kézirat szövegeit, tartottam tőle, hogy majd megvisel: mégis ez a könyv nem lesújt, hanem felemel. A sok nehézség mögött az egyik meglepő tanulság, hogy a demencia a felejtés által nem csak a jó, de a rossz emlékeket is elveszi, újrarendezi a kapcsolatokat.
Még a korrektúra köreinél tart Daniel Kehlmann Mozgókép című regénye, amiben pedig a demencia – nem tudom máshogy mondani – feledhetetlen irodalmi megjelenítésével találkozhatunk. A regény centrumában egy rejtélyes, elveszett filmkópia áll, az egyetlen érdemi tanú pedig demens; a demencia ebben az összefüggésben nem csak személyes tragédia, de egy társadalom látlelete is, ahogy a segédrendező vissza(nem)emlékezik: „De nincs igaza, a filmet sosem forgattuk le. Tudom, mert ott voltam. Ott voltam, amikor nem forgattuk le a filmet. Emlékszem, hogy nem történt meg.” A felejtés néha egész egyszerűen a túlélés eszköze.
És amikor gyanútlanul beülünk Oravecz Imre Alkonynapló című könyvének bemutatójára a Magvető kávézóba, a szerző ott is arról beszél, hogy az időskor összefüggésében a demencia a hozzátartók számára talán nagyobb nehézség, mint a demens embereknek, ahogy magában a könyvben is olvashatjuk: „Tégy elégedetté, boldoggá, varázsolj mosolyt az arcomra, hozzátartozók réme, önzetlen, nagy jótevő, megváltó, kegyes Demencia!” A dolgok rettentő bonyolultak; végülis emiatt gondolkozunk annyit a könyveken.
Én: Szűcs Teri irásait olvastam még kurrensen részleteiben, lenyűgözött, nagyon örülök a könyvformátumnak.
Oravecz-cel kortársak vagyunk, s mindig (már a fiatalkori Ésbeli szerelmes verslevelei óta) egy húron pendülünk, most öregségünkre is, ugyanazt az életérzést szólaltatja meg, mit én érzek...
Kehlmant meg már ideje lesz megismerni, annyi szépet hallok róla :)
Az összes reak

nénike a kézműkiállításon

 kézműves kiállítás a koronában

útbaesik  az első bejárat s gondoltam megkérdem hol van pontosan

de a másik bejáratnál egy nő nagyon stirol, elém is jön, s mondja itt lesz. gondoltam, de közelebbről hol... hát a lépcsőn fel kell menni, kérdi, tudok-e járni ( sic  ),  mindenáron segiteni akar...mondom neki még élek és mozgok... ne kisérgessen...egyébként ő hány éves... 60.. na látja, csak 20 - szal kevesebb nálam :) (s radásul ő is foghijas) ..  megkérem, most már nyomatékosan,  hagyjon magamra, bár tudom jóindulatból... (ilyen otrombán tolakodó,,,)

fönt szerencsére megfeledkezem róla a tömegben..

 

 



 

ám mikor jövök lefelé, épp útbaigazitok a lépcsőn ifjú látogatókat.. jön szembe velem, ő föl én le, mondanám neki diadalmasan (bár úgy látom fel se ismert(,) hogy lám sikerült feljönnöm,,,de engem megelőzve kérdi: le tud jönni nénikém:?!!!

A nénike mindjárt szétrobban, , s kontrollként csinál egy gyorsfotót a lépcsőfordulóban magáról is...

 



 

 

beszélgetés egy anyáról

 

igen, tulajdonképpen ez volt a legmeghatóbb, legélményszerűbb az egészben

Kubinyi Anna lányai beszéltek (nem mindennapi, művész-.) anyjukról, de olyan szeretettel, olyan odaadással... hogy ez megúnhatatlan, - egyszerűen csodálatra méltó - még ha voltak is ismétlődéseik


 

azt hiszem tátott szájjal hallgattam őket, 


 

azt az odaadást, tiszteletet, imádatot nem lehet megúnni, ahogy ők ápolják anyjuk emlékét, s konkrétan is gondozzák hagyatékát

(most is a Műcsarnokban kiállitása nyilt... s remélik hogy majd Makón, a szülőföldön, ahol legjobban becsülik,  kapnak egy állandó termet műremekei)

Itt is fölöttúk (a könyvtár diszhelyén) az ő műve!



 

igaza lehetett mikor már a kórházban azt mondta az őt rajongással körülvevő ápolónőknek, hogy ők. a lányai,  az ő igazi Kossush-dijai

 

(A beszélgetés közben hivott lányom, le voltam halkitva, de fotózás miatt épp észrevettem hogy hiv, kiosontom (szélről könnyen ment)

Meghallgatta az egyórás interjúmat, azt mondta jól beszéltem, s fontosakat

Jutott eszembe, magamról nem is... Mint ahogy a Kubinyi lányok sem.. Azt hiszem igy kell...Az elődeink fontosabbak, az ő emléküket kell őrizni!)

emlékpad Kubinyi Annának

 75 éves lenne a makói születésű Kubinyi Anna gobleimnművész (akinek én is nagy elismerője vagyok)

(Lásd korábbi bejegyzéseimben nyomait:

https://aliz-napok.blogspot.com/2019/08/a-kubinyi-orokosok.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2019/09/amit-latni-kell.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2019/10/kubinyi-szekelykapuiban.html

ezek az események a 70. születésnapja körül voltak, 5 éve....

most a 75. év  alkalmából padot kapott

 

 

(ez egy  egyszerű utcai pad a Múzsák kútjánál (ahol van két másik is Dégi szinésznek, Galamb József-- (a Szent István téren Novák főépitésznek) de úgy látom, a sok mindennapi használat következtében, ami nem is mindig megfelelő, erősen megrongálódva---remélem K Anna padja sorsa nem ez lesz...( s a többit is rendbehozzák)

 

 

aztán elvonultunk a Könyvtárba, ahol meghallgattuk a Kubinyi lányok beszélgetését a könyvtárigazgatóval (mint ahogy 5 éve is, de hallhattunk új dolgokat is, csöppet sem volt unalmas...)  majd irok esetleg erről az eseményről is később)

 

süti beállítások módosítása
Mobil