erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

rabbi Sámuel Bak

2020. április 06. - gond/ol/a

 

magyar zsidó szemle 1905 (Dr Richtmann Mózes: Landau Ezekiel prágai rabbi (1713--1793 és a magyar zsidók c. irásában:)

Bak Samuel

"Nagysurányon 1831-ben meghalt Bak Sámuel több mint félszázados működés után"

Nagysurány szlovákiai város, Nyitrai kerület

1779-től földesúri engedéllyel megalakult a helyi zsidó hitközség, melynek volt saját zsinagógája és rabbija.

 A zsidók száma ekkor 220 lehetett. Közülük négy tért át a katolikus hitre, melyek egyike lett a molnár. A zsidók hatására Surányban beindult a kereskedelem, vásárokat tartottak.

(1909október 25-én a képviselő testület 1000 korona támogatást szavazott meg a katolikus iskolának és 4000-et a zsidó iskolának, annak ellenére, hogy a zsidó iskolát csak tizedannyi gyerek látogatta, mint a katolikust)


testvérbátyja rabbi Zwi Bak Hirsch , érdekes, hogy ő is több mint 50 évig, 53ig szolgálta hitközségét Szegeden, hűségesen

Bak Sámuel felesége Fradel Bak: 

      egyik fiuk  :Gershon Bak   , Pozsonyban született     

                      lányuk:Sarah-Perel Josefa Litch --Rosenbaum 

ő is Pozsonyban született mintegy 1800-ban
meghalt 1872 december 26-án

sirköve:    :  

 
 
 

 
férje:
 
meghalt 1877. március 27
 
 
sirköve:
 
 
 
 
 
 
 
fiuk közül:     rabbi Móritz Mózes Litzh--Rosenbaum:
 
 

 
végre egy fotó!!!! (az első "Bak" képét látom, tetszik:)
(mellesleg jegyzem meg, s jólesően, tele vagyunk rabbikkal:)
született:1842. augusztus 21én, Pozsonyban
meghalt 1894-ben április 27én Budapesten
felesége Rebetzin Johanna Rosenbaum Trebitsch
 
 
 
egyik lányuk Esther Schlesinger (Rosenbaum)
született 1889 körül
Mordechai Schlezinger felesége :
 
és Móritz rabbinak  is egyik fia (a sok közül) rabbi lett:   
Rabbi Julius Rosenbaum
született Pesten 1875. január 7én
egyik fiuk meg , akiről találtam képet, további leszármazottal(jaj de cuki) : Leopold "Lebi"  Yehuda Rosenbaum:
 
 
1890 körül született Magyarországon, meghalt 1957 körül(?) Bécsben!!
felesége Melanie Matl Rosenbaum
született 1883-ban, január 17én (Namestovo, Szlovákia) meghalt 1943ban, Budapesten
egyik fiuk (a kép miatt:) részesitem előnyben:
Emil Moshe  Rosenbaum Rosen
született 1912 , meghalt 1972 julius,
felesége Oma Rosenbaum Rosen (Hubsch):
 
testvére: Károly Karczi Haim Rosenbaum Ben-Ari
született 1919 június 100
meghalt 1995 szeptember 15
feleség Éva Rosenbaum (Somló)
született 1922. február 18.
meghalt 1988 junius 19 Izrael
s végre az első szines fotók: 
MAZEL TOV!!
 

békeffi istván

 





Pistuka, ahogy felesége a hires szinésznő Turay Ida nevezte, mert annyira szelid volt... mások is igy hivták... unokatestvére  Békeffy Lászlónak, (apjaik testvérek)  tehát nekem ugyanigy rokon, :

1901-ben született. aug 31én Szegeden, meghalt 1977 január 9-én Budapesten

Apja Békeffi Sándor  hivatalnok, testvére volt Békeffi Antalnak, az  1930-as gyászjelentés szerint  az Első Magyar Biztositó nyugalmazott főfelügyelője s a Budakeszi Erzsébet Szanatórium  gazdasági főfelügyelője. kitűnő ember volt, sokat dolgozott, mindig barátokat gyűjtött, szerény, megértő bőkezű, igazi ember. elegáns, kedves, finom férfiú --- irják

azt hiszem, sokban hasonlithatott rá fia

a "szelid emlékezetű iró" irták meg róla egy nekrológban...."örökké mosolygós mindig fiatal" 76 éves korában halt meg , egy anekdotázó Fészek összejövetel után hazatérve,,

eredetileg apja katonának szánta ezért katonaiskolába iratta, Nagyváradon, Sopronban, de hamar átnyergelt a bölcsészetre, újságirásra... stb

Pistuka már szinjátékiróként vette feleségül a nála 8 évvel fiatalabb (amúgy később bebizonyosodott hogy örökfiatal), 18 éves szinésznőt Turay (Thurmayer) Idát, (akiről Kosztolányi azt irta, hogy nem csak nevetni lehet rajta, de jókedvű lesz tőle az ember), s akitől 50 évig elválaszthatatlan volt... 57-71-ig külföldön éltek, Békeffi nagy sikereket aratott irásaival, filmforgatókönyveivel főleg, de nem birták Pest nélkül,visszajöttek, ahogy erről egy gyönyörű versben vallott is.."Csak Pesten lehet élni (legfeljebb Budán) (mert azért mindenütt ott a humor)

Turay külföldön csak Frau Békeffi volt,,de visszatérve másodvirágzása lett (főleg a Thália szinházban, (Kazimir "védelme alatt), tévéjátékokban)


férje rengeteg darabot irt, rá,  ezek közül talán a leghíresebb a ma is játszott JANIKA


volt egy darab amiben  testvérével , Tabody Klárival, a későbbi festővel játszottak (testvéreket)



Békeffi rengeteg filmforgató könyvet irt, érdekesség hogy ezekért kapott kétszer is: 50-ben és 53-ban József Attila dijat

az elsőt a Dalolva szép az élet  ért (főszereplő Latabár Kálmán)

a másodikat  az Erkelért  (Pécsi Sándorral),

mindkettőt Keleti Márton rendezte

felsorolni is nehéz filmjeit, próbálkozom, ahogy eszembe jut a többi  (érdekes, hogy ezt mind láttuk, anyuval, nem is sejtve, hogy rokon műve:) : A kölcsönkért kastély, Állami árúház, Déryné, Besztercze ostroma, Mágnás Miska,Mese a 12 találatról, A selejt bosszúja, Civil a pályán, Csárdáskirálynő,....

Kellérrel irták Pomócsit, a mulatságos, szánalmas de mindig végül diadalmaskodó kisembert (akit Salamon Béla  testesitett meg, mert ha ő egyszer kinyitja a száját...)

operettek librettóit is irta, s rengeteg közkedvelt dal szövegét pl Hétre ma várom a nemzetinél
        Legyen  Horváth kertben Budán
       Jöjjön ki Óbudára
        A régi mániám...
        Hol van az a nyár
és a mindig megkönnyeztető_Az én mamám nem hordott bubifrizurát...párizsi ruhát,.és mégis szép volt

.külföldön irta regényét az Angyal szállt le Brooklynban ciműt, ebből film is lett, minek főszerepét maga Ustinov alakitotta

a művet,  A kutya akit Bozzi úrnak hivtak cimen be is mutattak, az Operett szinházban, Vámos rendezésében,különleges kettősszerepben, amit csak egy különleges szinészre bizhattak: Latinovits Zoltánra,  akinek sajnálatosan és tragikusan ez lett az utolsó szerepe (ez meg is rázta az irót...) s maga se sokkal élte túl)

emlékezetes, előremutató ("optimista")dala (a zeneszerző Fényes Szabolcs előadásában, bár a dal szövegirója Zsüti azaz G Dénes György  igy a "belső hármas" jegyezte a darabot)

az élet voltaképpen szép, egy elviselhető mindenség....
kurta az élet, de semmi se hosszabb, 
semmi se  hosszabb az életnél,  s élni magában is életcél
most nincs időm , most mennem kell, randevúm van az élettel
...


Maradjunk mi is ennyiben (szemben a rút halálokkal)

békeffi gábor

 

igen, kétségtelen, ahogy korábban már utaltam rá , hogy Békeffi Gábor a hanyatlás erős jeleit mutatja a Békeffi dinasztián belül (Antal - László és ő)  akár egy tipikus családregényben

de ő is nagy tervekkel kezdte  és egész csinos verseket is irt  már kisgimnazista korában! s ifjú korában "neves költőként" emlegették

egész fiatalon mintegy besegitett apjának a kabarétréfék irásával, s titkára is volt egy időben...

s a háború után is, amikor megnyitotta a Pódiumot a még szinte romos Budapesten, nagy, és magasztos irodalmi tervei is voltak (amit részben meg is valósitott, de az anyagi válságon nem tudott felülkerekedni, , a gázsik kifizetni nem tudása, arra késztette hogy elhagyja az országot (ahogy irták a korabeli újságok némi maliciával: "megszökjön") nem csak a szórakoztatás volt a célja, azért is hozta létra pódiumon belül fórumot a legértékesebb világirodalmi alkotások bemutatására s ahogy mondta a humánum megszólaltatására.... saját kis jelenetéről is igy irtak   "szivbemarkoló, torokszoritó."..



egy ideig remélte hogy apja felgyógyulva a dahaui borzalmak után visszatér Svájcból,  és át- azaz viszaveszi a podium vezetését, (ami valljuk be túl nagy feladat volt egy fiatal, tapasztalatlan embernek() de ez különböző okok miatt meghiúsul

apja sose tér vissza,(szomorú emigráns marad)  Gábor  ment ki. 47-ben..


a Ludas Matyi kifigurázta

48as hir szerint megnősült kint, Angliában, egy svájci orvos lányát vette feleségül

egyébként filmvállalatot is alapitott ,még 46-ban, szovjet filmeket akart népszerűsiteni, Eisenstein, Romm, Pudovkin példáira hivatkozott, Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődését akarta filmre vinni...

azt hiszem, túl sokat is akart ebbe is bukhatott bele, nem a földön járt....

Gyászjelentés az Amerikai Népszavában, 1983 január:



itthon is szépen irtak róla (már)

sajnos nem tudta kint megvalósitani a terveit...




Békeffy László

 

(előirat) hát feladtam, 50-nél, az ADT-ben  összesen 255x20 cikkely van Békeffi Lászlóról, s már napok óta kutatom, de most már kiszállok, igy se tudom, hogy fogom egy posztba sűriteni ha csak a lényeget is róla)

Ő Békeffy Antal fia, tudjuk édesanyja a fiatal, bájos , könnyed szinésznő:  meghalt két héttel születése után, gyermekágyi lázban (férje  ekkoriban gyógyittatta magát külföldön), ugy hogy a kisfiút bár apja nagyon gondosan , szeretettel és gyengéden nevelte...mellé egy dadust is felvettek, akit viszont anyja helyett anyaként szeretett....

végülis ha a rokonságunkat nézzük, ő Bak (Kann) Róza (ükanyám  (Bak Ungar Maria) testvérének unokája)  (Fia Gábor, róla esetleg külön irok  bár mint a Buddenbrook házban...:( a hanyatlás jeleit mutatja (van egy  lánya is: Gabriella - külföldön)

Szegeden született 1891-ben, Zürihben halt meg 1962.ben

 

kiváló, nagyformátumú  konferansz volt (Nagy Endre és Kellér Dezső közt), szinész, iró... és nem mellesleg antifasitszta, (sőt állitólag ....Békeffi László alakja különösen érdekes, hiszen ő Arthur Con an Doyle híres nyomozójához, Sherlock Holmeshoz hasonlóan az egyik brit titkosszolgálat, a SOE munkatársaként is tevékenykedett. )

mivel összefüggésben letartóztatták 42-ben, Dachauba deportálták , onnan betegen,,,,("testben, lélekben összetörve, de élek"  végül is nem jött haza (nyomós oka volt rá, valamiféle "demokrácia ellenes" összeesküvésben való részvétellel vádolták!) ..

"a kabaré legfontosabb személyisége a konferanszié. Őppolit az, akinek személyes mondanivalója van, aki szellemével összefogja a műsort — és aki politizál. Szellemesen, bátran és következetesen. Ahogy Békeffy László írta: „következetessége legyen az, ami megkülönbözteti a vérbeli politikustól.” Ezt az alapelvet ő be is tartotta, a német megszállás után ez juttatta Daohauba, és a háború után ezért költözött Amerikába, ahol „nincs Hitler és nincs Sztálin, nincs élgárda és nincs rohamcsapat, pártszolgálatos és nemzeti számon kérő különítmény, itt minden embernek joga van élni. beszélni és — viccelni."

(1991. j magyaro szuhai)

mert "semmiféle szintű diktatúra nem tűri a gúnyt,a viccet, a tréfát   egyszóval az igazságot" 

feloldásként egy dal, aminek többek közt ő irta szövegét:


néha néha visszajönnek a tavaszi álmok ....




Ir: Békeffi László: A száműzött Pódium (Torontó, 1955)
     Bános Tibor: Békeffi László és Kellér Dezső (Athenaum 2000)
     Bán Róbert: est trééfacsinálók 
     Lévai Jenő: Magit körti vészbirák (1945)

békef(f)i antal

Békefy Antal

eredeti nevén Kann Nathan

Anyja BAK lány , aki a maggid rabbi Jozef Eliezer Bak lánya (28 gyereke közül egy) ..a dédanyám  Ungar Bak Maria testvére...



anyja Kann Bak Róza  1823

Kann Nathan 1858, szeptember elsején született Szentesen,
1907 okt 2-án halt meg, tuberkulózisban

Eredeti neve a  Nathan Kann,( több testvére volt....)

még kiskorában Szegedre költöztek....

szinész, operaénekes szeretett volna lenni, a szinészeti  iskola aligazgatója akkor  Gyulai  Pál, de  gátat vetett ennek, egy év elteltével, kezdődő tüdőbaja,

a Békefy korábban  -ff - nevet ekkoriban kezdte használni, a Nathant még a reáltanodában Antalra változtatta

korán irni is kezdett... először verseket
de főleg újságirói ambiciói voltak, később ezek bontakoztak gyönyörűen ki!!!!

hamarosan lapokban meg is jelentek irásai

az 1879--es nagy árviz romba döntötte házukat, apja is megbetegedett, ő se maradhatott Szegeden, Pestre ment,,,,"fölszáműzve"  de csak egy évig maradt (már itt lett újságiró, a Független Hirlap belső munkatára, a "szegedi szomorúságokról" irt "a vizről, mint haldokoltak benne a házak, a mi otthonaink",  Bolygó névvel jelzett tárcáit is hozta a lap
Szegeden egy kis műkedvelő szinházi kiruccanása volt (Gyuri pincérként  Liliomfiban... "ügyes" volt a kritika szerint...

de mégis csak  irodalmi tehetségét bontakoztatja   ki, s már itt is közlik verseit, tárcáit

s 1881-től a Szegedi Napló munkatársa, egybeforrt vele,a felelős szerkesztőségig- egész haláláig

Debütáló riportja legendás lett (egy nagy tűzről) . Móra Ferenc irta róla, mint a riport bevonulásáról a szegedi újságírásba. Békefi tudatosan művelte a riporterséget , ahogy egy tárcanovellában  irt is róla:

"Riporter... „Az a szó annyit tesz, s hogy 'hordár'. De nem az a vörössipkás hordár, aki targoncáján végighasalva sütkérezik a nagyház előtt, hanem az a hordár, aki mint a méh, reggel kiszáll (mert az ügyes riporternek szállnia kell) és száll mindenfelé napestig, amíg megrakodva visszaröppen a redakcióba és pikánsabbnál pikánsabb, érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal, mint például: gyilkosság, betörés, leányrablás, mérgezés, sikkasztás, szerkesztő-pofozkodás, családi pörpatvar, válás, konstabler üzelmek, elgázolás és a jó ég tudja, mi mindennel megtömi az újságot, hogy azután a közönség másnap vastagra olvashassa ma-gát."
 
minden műfajba irt, de ahogy Móra Ferenc még életében irta róla

„főképp a bűnügyekre vetette magát. A rendőrség, a törvényszék, a csendőrség terített asztal volt neki, sohase jött el üres kézzel sehonnan. Valóságos virtuozitással csinálta a riportot, fürge volt mint a kéneső, élesszemű és gyorskezű, sok ügyes dolga ismeretes az akkori szegedi újságírók közt. S amit megszerzett, azt meg is tudta írni, úgy hogy az ötletes feldolgozás sokszor többet ért a tárgyánál. A kihágási bíróságban pedig egész új világrészt fedezett fel az újságírók számára." (Szegedi tulipános láda, 30.) 
remekül szerkesztette újságát, különbözó rovatokkal
1884 után hivatalosan is Kann Antalból Békefi Antal lett
Szépirói pályája is kibontakozott, de ezek a művei nagyjából elavultak

tárcanovellákban jeleskedett (kötetek lettek belőle: Biró előtt (1886), Sötét idők (1887), Szegény ördögök (ezek versek)1899, Napról napra (1890), és még több, több kiadásban, mert rendre elfogytak pl az Egy asszony itél, Betyárok (1898) Egy kis batisztruha és egyéb történetek (1899)   Az életből (1904)

sajnos irodalma egyik ága (a romantika) mára elavult, bár életében  még népszerű volt

"A nyolcvanas évek divatos, kedvelt írója volt - mondta róla Palócz László - . Poéta lelkű lányoknak írt, romantikus elbeszéléseket [...] Ezek a fehér költemények hódítottak neki rajongó közönséget." (Szegedi Híradó, 1907. okt. 3.) 

a másik ága viszont termékenyitő , parasztnovelláival Tömörkényt készitette elő
megvolt a maga kissé bohém irodalmi köre, Pósa Lajossal lakott együtt egy időben, a Hungária kávéház nevezetes . Pósa-asztala volt az övék, Kulinyi meg Sebők Zsigmonddal egyetemben) ...de jóban volt pl Gárdonyi Gézával és Thúry Zoltánnal is!

1889-ben nősült, hamarosan fiuk született, de a felesége, egy szinésznő ,  meghalt gyermekágyi lázban ,fiuk: Békeffi László (1891-1962) is neves személyiség, szinmű- és kabaréiró , hires konferanszié lett, róla majd külön irok!)

ekkor már tekintélyes személyisége Szegednek, Kulinyi Zsigmonddal csinálják a lapot de valójában főleg  ő, mindent, s modern formát is adott a lapnak.

közéleti tevékenysége is jelentős, ő alapitja meg a Dugonics Társaságot, aminek főtitkára lesz (1892)
(ez a társaság tudomásom szerint ma is él Szegeden!)

de pl a helyi függetlenségi és 48-as pártnak is alapitója, s elnöke

"Nincs olyan jótékony vagy társadalmi egyesület, amelynek létesülését elő ne mozdította negyedszázadnál több időre terjedő közéleti munkássága alatt."

1899-től hivatalosan is ő a Szegedi Napló felelős szerkesztője (bár gyakorlatilag eddig is ő volt)
Tömörkény is alatta dolgozott
Sajnos egyre betegebb volt....de még Móra Ferencet is ő vitte a Naplóhoz és csinált belőle igazi  '902) Juhász Gyula irásait is közölte

1903-ban újra nősült

1905-ben 25 éves  jubileumi ünnepségen ünnepelték,elismerték...(újság)irói munkásságát

köszönő beszédében ezt mondta: „Dolgoztam, mert szeretem a munkát; dolgoztam, mert mindég tudtam, éreztem a munka és az alkotás gyönyörét, bármily hangyányi kevés volt is az, amennyit gyönge tehetségemmel és fogyatékos erőmmel hosszú napszámi munkában végezni tudtam. Dolgoztam, mert a munkában mindég éreztem a nemes város nagylelkű közönségének rokonszenvét és jóakaratú támogatását. Dolgoztam, mert úgy vélem, hogy minden honpolgárnak szent kötelessége a közjóért való munkálkodás és végül dolgoztam lázzal, szakadatlanul, sokszor erős küzdelemmel azért, mert e munkám adta meg nekem a mindennapi kenyerem" .

sajnos 1896-ban már fekvő beteg, megoperálják, San Remoba utazik, szanatóriumba, utána Pesten újraoperálják, innen Abbáziába majd Davosba ..végül Szegeden 1907 október 2-án halt meg

sirjánál irók, újságirók, a hivatalos város (Tömörkény, Pósa persze)

történetét a modernizáció asszimilációjának is mondják, nevet, vallást váltott (nagyapja ugye még a hires talmudtudós maggid , dédapja Szeged első rabbija volt,,,, (ő az egyetlen aki kitért a családban a zsidó vallásból  eddigi vizsgálódásaim alatt, persze ehhez házasságai is hozzájárultak) úgyhogy református temetőben van eltemetve.

neve mint újságiró és szerkesztő kell hogy fennmaradjon! sajtótörténeti jelentősége is óriási!

ja és: versszövege Dankó Pista megzenésitésében halhatatlan (ki nem ismerné?!)

legfeljebb azt nem tudják hogy Békefi Antal szövege az:

eltörott a hegedűm...:









***

http://mek.oszk.hu/13200/13291/13291.htm

(Egy kis batisztruha és más történetek)

Dr Bak Róbert

 

Bak Róbert dr is 1908-ban született, mint anyukám....

a családfánkon követhetően Bak Soma (1874-1945)fiai,(Bak Hedvig és Bak Elza és dr Bak Henrik testvére, többek között)  aki Dr Izrael Bak( fia (akiről már többször irtam), tehát dr Izrael Bak (1840-1894) unokája, ö viszont a talmudtudós, maggid Rabbi József Eliezer(1800-1884 okt.5. ) fia, tehát neki dédunokája, az első szegedi rabbi rabbi Zvi Bak Hirsch (1743 - 1843)       szépunokája... (na, legalább megvan a végén  anyukám levezetése is::Ö


ilyen ragyogó polgári családba született és nőtt fel:






a legidősebb  fiú dr Bak Lóránt  . sz  1903 március 5-én, meghalt 1975 április  15 , felesége Bus Ilona (Liszer sz 1897 január 10 Nagykálló  1980.)
fiuk Dr Bak János ( 1929 ápr 25 -?, CEU középkori tört. emeritus professzora)
13 élő leszármazottal, hurrá, akik közül jó lenne kapcsolatba lépni párral, végül is vérrokonaim, majd dolgozom rajta  :)

Bak Miklós  sorsa  tragikus! 1905-ben született, meghalt 1944--ben a holokauszt áldozataként, úton az Oranienburi koncentrációs tábor felé

Bak Róbert 
sz 1908  október 1  meghalt 74- szeptember 15  Washington , pszichiater és pszichoanalitikus volt, orvosi egyetemet végzett
1941--ben emigrált New Yorkba (jól tette) 
különbözó vezetői funkciókat töltött be, (mint pszichiáter)  eladásokat tartott Olaszországban, Dániában, Svájcban

József Attila kezelőorvosaként rengeteg irása jelent meg a költő patológiájáról még 73-ban is (talán nem tudta kellően feldolgozni..? (mint ahogy nem is lehet)

szerintem -amit egyesek vitatnak, mások  cáfolnak -  József Attilával   mélységesen emberien és kitüntetett odafigyeléssel, empátiával bánt, erre vall a költő (búcsú) levele is : "... hiába kisértette meg a lehetetlent"..









pótbabák

 

még mindig nincs meg a lego, lehet hogy nem is lesz, feladtam egyelőre, de ne búsuljunk, mert van annyi minden helyette

megértő és kompromisszumképes unokámmal meg is állapodtam:

babád van?

mi az hogy!, anyukádnak 7 azaz hetes barbie babája...

na elég lesz egy barbie baba meg egy ...hogy ishivják,,,sutyorg anyjával,,, Ken

ja persze a párja a fiú Ken

Az is van

remélem meg is találom

szóval babák jelenésre!

Ken, hallod?!!!!!( Nem tudom, hol vagy!  :)





mert őt csak a (majom) legó érdekli

még mindig nem találtam meg azt az unokámnak megigért legot, s őt csak az érdekli...

találtam én minden mást, és mutogatom is neki a képernyőn...

dominót, marokkót,különböző jellegű és méretű társasjátékokat, állatkertet, mesekönyveket, anyja gyerekkori rajzait, papirból hajtogatott origami dinóját... őt csak a nem talált legó érdekelné



mondom :már felforgattam érte a fél szobát

erre ő : forgassam fele az egészet! :)

aki mosolygott...

 

akik örökké mosolyognak... is elmennek



emlékszem rá, egyetemista koromból

mentünk az utcán, s ők mindig szembe velünk jöttek, a Kovács Zsuzsa belakarolva akkori párjába Király Leventébe...felnőttesen...

egy csoporttársamnak iskolatársa volt (ő is elment már)

nem tűnt egyszerű földi lénynek, már játszott is a Szinházban, főleg táncolt (az apukája is, Kovács Gyula, ott volt szinész)

nekem kissé darabosnak tűnt a tánca is éneke is, de ügyes volt, s meg kellett hagyni elbűvölő jelenség , különösen a szinpadon

aztán Pestre került, az Operettbe, és egyre többször lehetett látni tévében kabarétréfákban, (remek volt a humora) kicsit komolyabb szerepekben is

egyszer láttam Szegeden , a Tisza Lajos körúton, egyszerű kismama ruhácskában, háziasan, puritánul...  Szörényi Leventének lett a felesége, megszületett a fiuk,,Örs, majd elváltak,,, (ahogy az lenni szokott(


aztán lassanként egyre ritkábban láttam szerepelni

megöregedhetett? valahogy kikopott... meg persze a szerepek is elhagyták, nem  ő a szerepeket

s most itt a hir, de mikben azt olvasom, "hosszas betegség után"....

lassan hozzászokom, hogy kortársaktól sőt kicsit fiatalabbaktól is , mint én vagyok  kell végső búcsút venni

ő pedig milyen jókedvű  szokott (volt)  lenni,s milyen bűbájos, s hogy tudott mosolyogni.....


13 éve Király Levente köszöntésén

süti beállítások módosítása
Mobil