erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ne féljek

2020. április 17. - gond/ol/a

 

a telefon legvégén még gyorsan tanácsolja lányom, hogy nézzek meg valami klippet, arról.hogy ne féljek,,,, semmitől se, de hát én nem is félek

tényleg nem FÉLEK, ez nem jó szó arra, amiben vagyok, már hetek óta....nem is szorongok, valami jobb szót kéne kitalálni rá, mint ahogy egész új ez a lehetetlen helyzet is....

pl most sokkal inkább leköt  már több mint egy hete, a lábam állapota, az elesésem óta, a különböző véraláfutásai, dagadásai, itt-ott fájásai...a térdem hajlithatatlansági fokozatai...és az a helyzet, hogy nem tanácsos orvoshoz menni vele se...hiszen amúgy is dobálják ki pl a a kórházakból a maguktehetetlen betegeket!!! helyet csinálandó a potentiális koronavirusosoknak

a társadalomban ma mindent elfed ez a probléma, pedig ugyanúgy vannak mások is mögötte, és ha nem a koronavirusba, hát ebbe fogunk belehalni(?!)

persze énekelhetjük az önszuggesztióig  kis dalainkat, a zoom karanténkockáiban is, ne féljetek




de ettől nem változik a helyzet, tarthatatlansága se.... a keskeny hidon

vagy igen?....

hát én már nem nagyon tudok egyensúlyozni, szélesebb terepen sem, mint az a keskeny hid...:(

egy ablakban

 

CSALOGAT AZ ABLAKON TÚLI VILÁG, ÉS BEZÁR A SZOBAFOGSÁG - RÁADÁSUL A lábam is fogva tart, hogy segitsen ITTHONMARADNI, MINŐ SZERENCSE! :)

szinte naponta nótóriusan lefotózom ahogy egyre zöldebbek a fák,,,,

ma gondoltam egyet, s rajzmappámmal, ceruzákkal mentem a párkányhoz

szokásomhoz hiven csak egy vázlat lett (kis zölddel - később még sárgával meg szürkével,

de tudatosan is egyszerűsitettem a három fára , s a kis bokrokra, mert az a lényeg, ez jelzi a tavaszt a többi elhanyagolható (még fontos lenne a kék ég,de a sárga ház eltakarta)


nos itt a rajz




és a való:


(nomeg aki mindezt elkövette:



zoom széder

ilyen széderem se volt még, a zoomon (negyedórámba telt , de  csak megtudtam oldani technikailag, éppenhogy csak én nem látszottam, hallatszottam,de igy tán jobb is volt, inkognitóban, bár fehér ingblúzba öltöztem az alkalomra, ahogy illik :::

ez is egy közösségi élmény volt tulajdonképpen...engedmény a vallásban, az idő és a helyzetek igy módositanak észszerűen (bárcsak minden téren igy lenne)

a vőm beszélt, jobbján felesége -lányom mosolygott, bólogatott, balján meg fia ugrált, időnként a fejére is, de okosakat is mondott ám közben... (volt is  egy konklúzió, hogy a legendás négy gyerek közül van  a szemtelen,(az az unokám) (sértődött meg)de egyben az okos is) (nyugodott meg)

abban maradtunk hogy jövőre ugyanitt , de valóságosan, esetleg Jeruzsalemben (ez egy mondás, ilyenkor...)

jó lenne most ténylegesen kiszaladni ebből a rabságból is, nem csak Egyiptomból

Cohen  hallelujáját énekajánlásnak kaptuk, de unokám máris elkezdte énekelni

sőt Elijahunak is kinyitott valamit(?) (tudjuk, már nagyon várja a Messiást, s ő annak előfutára, lenne)


(képet megint nem tudok mellékelni,hiába, ilyen a cenzura (pedig csináltam, s nagyon hangulatosak lettek)



szeretetet postán

 

rögtön éreztem, hogy valami baj van, ahogy bekapcsolt a messenger a hivás nyomán

unokám el is fordult...

mi baj van?

nagy nehezen kiderült, hogy névnapja van, másodszor is az évben... és én ezt nem tudtam, meg is feledkeztem róla (tán az elsőről is:( mert mi nem szoktuk tartani a névnapokat, de egy ilyen kisfiúnak mindent tartani kéne, duplán, triplán...)

kérte a játékokat, a szgép elé is cipeltem egy csomót, amik már előkerültek, nagybabát (azt küldd el postán! (de hát nem mehetek a postára se:(  plüssöket , egy kis macit is ajándékdobozzal (nyissuk ki!)



de aztán elunta a mutogatásaimat

a virtuális világot nem lehet kézbe venni, belátom....

a legvégén csak annyit mondott, kétszer is, hogy bocsi, viszlát

de éreztem,hogy haragszik...

irtam is a messengerre, fel is hívott az anyja  kiderült ki vagyok hangosítva

és rögtön tisztázódott valami

NEM HARAGSZOM CSAK SZOMORÚ VAGYOK --  mondta az unokám,s  ettől én még szomorúbb lettem...

elkezdtem hablatyolni,hogy nem a tárgyak a fontosak , hanem az hogy szeressük egymást...

kész volt az azonnalj  válasz erre is:

akkor add föl a szeretetedet postán.....

(de hát kell ahhoz posta? :)

unokám lerajzol

végre van újra netem, ami kép is, és ma messingeren találkoztam az unokámmal, sőt mindenkit el is küldött maga mellől, hogy csak ketten legyünk:)

örömmel mutattam is neki a sindey babát,egyből kijavitott hogy de  ő barbiet kért, de megnyugtattam hogy sindy a barbie egy vállfaja, a mezén is látható az s betű... mert ő görkorizik, csakhogy amikor mutattam volna a lábán a  görkorit, kiderült, hogy az egyik hiányzott, na meg a ken is

szégyelltem magam, mondtam neki hogy olyan kicsi ez a lakás és annyi holmi van benne , mindig keresek valamit

megvigasztalt, nem baj, ha több dolgot keresek  akkor legalább egy dolog biztos "bejön"...!

hát ez igaz

aztán megmutattam a rajzot amit csináltak rólam rajszakkörön, mire eszébe jutott,hogy  ő is lerajzol , gondoltam,közben én is lerajzolom őt, de háritott azzal, hogy egyszerre nem tud két dologra figyelni (nocsak)

sajna az asztal szélére vonult a papirjaival s legfeljebb csak a fülét láttam igy .(középen volt a számitógép)  3 rajzot is csinált rólam, (de gyors vagy, igen, mert satirozok) , mindegyiken elég sötét a hajam és kövér vagyok, kicsit vékony a lábam, és vigyorgok!

de vidám ez a nagyanya . mondtam

aki te vagy

és ha vége lesz ennek a virusnak , akkor csinálj egy gyüjteményt,egy albumot a rajzaimból , amit rólad csinálok. mondta, de aztán meggondolta (nem bizhat bennem...) inkább ő gondoskodik az albumról is... s máris gondosan elrakta a rajzokat egy mappába

aztán eszébe jutott hogy húsvét lesz, de előbb pészach, de ő a nyulat előbb akarja, és tudja ám hogy úgysincs nyuszi, de nem akarja tudni, és azért kéri az anyját , hogy ne menjen el akkor este sehova ,merthogy ő a nyuszi(fülembe csengett amit anyja mondott annak idején(már vagy három évesen) :  te vagy a mikulás)

d e  hova is menne az anyja , hiszen éjjel . nappal otthon van ő is.....mig nincs "vége " a virusnak :(

(ejnye lefotózhattam volna magam a rajzokon....

na egy kép amin csak unokám ruhája látszik az asztal csücskén, ott rajzol....ezt talán szabad feltenni , anya?







nélkülem?!

most még nem tudom, mi lesz a m.e. tegnapról ma délutánra halasztott  bejelentése a kijárással kapcsolatban

húsvétőrület van, azt azért ne hagyjuk ki a számitásokból

(meg állitólag Csernobil is sugárzik megint az erdőtüzével. de ezt tagadják)

én abszolút megértem az embereket, akik már nem birják bent és kirándulnak

s ha nem fájna a térdem , lehet hogy én is kibicikliznék valahova

nézem a tavalyi fotókat a fb-on s látom a kedvenc diszletfáim pont egy éve virágba borulni, hát most is, lehet, csak éppen én nem látom?? nélkülem történik minden?!!!




micsoda elszegényitése folyik itt az életemnek , az állitólagos védelme jegyében!

rosszat sejtek...  hát talán, eddig se kellett volna, de ezután ki fogok menni azt hiszem (amnnyire engedik, azt maximálisan kihasználom)

szabad ember vagyok, nem?

operativ bizottság

pár nap netszünet után újra nézhetem a élő közvetítéseket, az operativ bizottságot is...de bevallom, hogy nagyon unom!!!!!

első napokban csüggtem rajtuk,de most már mintha ugyanazt hallanám... (a növekvő számoktól eltekintve)

legújabb történelmünk legizgalmasabb korszakát éljük, s én unom a róla szóló hiradást

mire véljem?

talán tényleg unalmasak....(?)

kinti kaland

 

mikor hétágra süt a nap és az ember kb 3 hete nem volt odaki, nehéz bent maradni, (gyógyszereim meghozták,  ebédet, boltból is, most főleg tisztitószereket ,  gondoltam, kimerészkedek,a házunk játszóteres bejáratához, sehol egy lélek... megnézném, hogy nyilnak a virágok, hogy rügyeznek a fák

egy aranyvesszó (eső?) bokrot  meg is közelitettem pár lépésre a lépcsőházunktól



mikor furcsa zajt hallok szembe, valamelyik lakásból jó sok folyadékot ömlesztettek ki a járdára.... (gondolhatta a illető is, sehol egy lélek, vagy és ő is karanténba zárta magát, s azt hitte igy a legegyszerűbb megszabadulni a felesleges folyadékoktól (még jó hogy nem mentem át a tuloldalra, a nyakamba öntötte volna?)

felszaladtam mindenesetre a lécsőnkön vissza, s el is kezdett jelezni egy kapucsengő a 04., amikor  elhallgatott ,kinézett a tulajdonosa az ablakon.... én voltam--e, ezek szerint igen , nekidőlhettem

megcsodáltam  a virágait (az ő ővé) (bár ő is karanténban, a fiai, unokája látja el)

lefotóztam a napozó  virágtöveket

 



és visszamenekültem

addigra már innen is onnan is kidugták orrukat a bátrabbak és/vagy fiatalabbak

a bentibb azaz kintibb fák rügyezését már meg se néztem-

rosszabb bent de biztonságosabb!!!!

egy darabig megint nem megyek ki(?)

süti beállítások módosítása
Mobil