Békefy Antal
eredeti nevén Kann Nathan
Anyja BAK lány , aki a maggid rabbi Jozef Eliezer Bak lánya (28 gyereke közül egy) ..a dédanyám Ungar Bak Maria testvére...
anyja Kann Bak Róza 1823
Kann Nathan 1858, szeptember elsején született Szentesen,
1907 okt 2-án halt meg, tuberkulózisban
Eredeti neve a Nathan Kann,( több testvére volt....)
még kiskorában Szegedre költöztek....
szinész, operaénekes szeretett volna lenni, a szinészeti iskola aligazgatója akkor Gyulai Pál, de gátat vetett ennek, egy év elteltével, kezdődő tüdőbaja,
a Békefy korábban -ff - nevet ekkoriban kezdte használni, a Nathant még a reáltanodában Antalra változtatta
korán irni is kezdett... először verseket
de főleg újságirói ambiciói voltak, később ezek bontakoztak gyönyörűen ki!!!!
hamarosan lapokban meg is jelentek irásai
de mégis csak irodalmi tehetségét bontakoztatja ki, s már itt is közlik verseit, tárcáit
s 1881-től a Szegedi Napló munkatársa, egybeforrt vele,a felelős szerkesztőségig- egész haláláig
Debütáló riportja legendás lett (egy nagy tűzről) . Móra Ferenc irta róla, mint a riport bevonulásáról a szegedi újságírásba. Békefi tudatosan művelte a riporterséget , ahogy egy tárcanovellában irt is róla:
tárcanovellákban jeleskedett (kötetek lettek belőle: Biró előtt (1886), Sötét idők (1887), Szegény ördögök (ezek versek)1899, Napról napra (1890), és még több, több kiadásban, mert rendre elfogytak pl az Egy asszony itél, Betyárok (1898) Egy kis batisztruha és egyéb történetek (1899) Az életből (1904)
1889-ben nősült, hamarosan fiuk született, de a felesége, egy szinésznő , meghalt gyermekágyi lázban ,fiuk: Békeffi László (1891-1962) is neves személyiség, szinmű- és kabaréiró , hires konferanszié lett, róla majd külön irok!)
ekkor már tekintélyes személyisége Szegednek, Kulinyi Zsigmonddal csinálják a lapot de valójában főleg ő, mindent, s modern formát is adott a lapnak.
közéleti tevékenysége is jelentős, ő alapitja meg a Dugonics Társaságot, aminek főtitkára lesz (1892)
(ez a társaság tudomásom szerint ma is él Szegeden!)
de pl a helyi függetlenségi és 48-as pártnak is alapitója, s elnöke
"Nincs olyan jótékony vagy társadalmi egyesület, amelynek létesülését elő ne mozdította negyedszázadnál több időre terjedő közéleti munkássága alatt."
1899-től hivatalosan is ő a Szegedi Napló felelős szerkesztője (bár gyakorlatilag eddig is ő volt)
Tömörkény is alatta dolgozott
Sajnos egyre betegebb volt....de még Móra Ferencet is ő vitte a Naplóhoz és csinált belőle igazi '902) Juhász Gyula irásait is közölte
1903-ban újra nősült
1905-ben 25 éves jubileumi ünnepségen ünnepelték,elismerték...(újság)irói munkásságát
köszönő beszédében ezt mondta: „Dolgoztam, mert szeretem a munkát; dolgoztam, mert mindég tudtam, éreztem a munka és az alkotás gyönyörét, bármily hangyányi kevés volt is az, amennyit gyönge tehetségemmel és fogyatékos erőmmel hosszú napszámi munkában végezni tudtam. Dolgoztam, mert a munkában mindég éreztem a nemes város nagylelkű közönségének rokonszenvét és jóakaratú támogatását. Dolgoztam, mert úgy vélem, hogy minden honpolgárnak szent kötelessége a közjóért való munkálkodás és végül dolgoztam lázzal, szakadatlanul, sokszor erős küzdelemmel azért, mert e munkám adta meg nekem a mindennapi kenyerem" .
sajnos 1896-ban már fekvő beteg, megoperálják, San Remoba utazik, szanatóriumba, utána Pesten újraoperálják, innen Abbáziába majd Davosba ..végül Szegeden 1907 október 2-án halt meg
sirjánál irók, újságirók, a hivatalos város (Tömörkény, Pósa persze)
történetét a modernizáció asszimilációjának is mondják, nevet, vallást váltott (nagyapja ugye még a hires talmudtudós maggid , dédapja Szeged első rabbija volt,,,, (ő az egyetlen aki kitért a családban a zsidó vallásból eddigi vizsgálódásaim alatt, persze ehhez házasságai is hozzájárultak) úgyhogy református temetőben van eltemetve.
neve mint újságiró és szerkesztő kell hogy fennmaradjon! sajtótörténeti jelentősége is óriási!
ja és: versszövege Dankó Pista megzenésitésében halhatatlan (ki nem ismerné?!)
legfeljebb azt nem tudják hogy Békefi Antal szövege az:
eltörott a hegedűm...:
***
http://mek.oszk.hu/13200/13291/13291.htm
(Egy kis batisztruha és más történetek)
eredeti nevén Kann Nathan
Anyja BAK lány , aki a maggid rabbi Jozef Eliezer Bak lánya (28 gyereke közül egy) ..a dédanyám Ungar Bak Maria testvére...
anyja Kann Bak Róza 1823
Kann Nathan 1858, szeptember elsején született Szentesen,
1907 okt 2-án halt meg, tuberkulózisban
Eredeti neve a Nathan Kann,( több testvére volt....)
még kiskorában Szegedre költöztek....
szinész, operaénekes szeretett volna lenni, a szinészeti iskola aligazgatója akkor Gyulai Pál, de gátat vetett ennek, egy év elteltével, kezdődő tüdőbaja,
a Békefy korábban -ff - nevet ekkoriban kezdte használni, a Nathant még a reáltanodában Antalra változtatta
korán irni is kezdett... először verseket
de főleg újságirói ambiciói voltak, később ezek bontakoztak gyönyörűen ki!!!!
hamarosan lapokban meg is jelentek irásai
az 1879--es nagy árviz romba döntötte házukat, apja is megbetegedett, ő se maradhatott Szegeden, Pestre ment,,,,"fölszáműzve" de csak egy évig maradt (már itt lett újságiró, a Független Hirlap belső munkatára, a "szegedi szomorúságokról" irt "a vizről, mint haldokoltak benne a házak, a mi otthonaink", Bolygó névvel jelzett tárcáit is hozta a lap
Szegeden egy kis műkedvelő szinházi kiruccanása volt (Gyuri pincérként Liliomfiban... "ügyes" volt a kritika szerint...de mégis csak irodalmi tehetségét bontakoztatja ki, s már itt is közlik verseit, tárcáit
s 1881-től a Szegedi Napló munkatársa, egybeforrt vele,a felelős szerkesztőségig- egész haláláig
Debütáló riportja legendás lett (egy nagy tűzről) . Móra Ferenc irta róla, mint a riport bevonulásáról a szegedi újságírásba. Békefi tudatosan művelte a riporterséget , ahogy egy tárcanovellában irt is róla:
"Riporter... „Az a szó annyit tesz, s hogy 'hordár'. De nem az a vörössipkás hordár, aki targoncáján végighasalva sütkérezik a nagyház előtt, hanem az a hordár, aki mint a méh, reggel kiszáll (mert az ügyes riporternek szállnia kell) és száll mindenfelé napestig, amíg megrakodva visszaröppen a redakcióba és pikánsabbnál pikánsabb, érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal, mint például: gyilkosság, betörés, leányrablás, mérgezés, sikkasztás, szerkesztő-pofozkodás, családi pörpatvar, válás, konstabler üzelmek, elgázolás és a jó ég tudja, mi mindennel megtömi az újságot, hogy azután a közönség másnap vastagra olvashassa ma-gát."
minden műfajba irt, de ahogy Móra Ferenc még életében irta róla
„főképp a bűnügyekre vetette magát. A rendőrség, a törvényszék, a csendőrség terített asztal volt neki, sohase jött el üres kézzel sehonnan. Valóságos virtuozitással csinálta a riportot, fürge volt mint a kéneső, élesszemű és gyorskezű, sok ügyes dolga ismeretes az akkori szegedi újságírók közt. S amit megszerzett, azt meg is tudta írni, úgy hogy az ötletes feldolgozás sokszor többet ért a tárgyánál. A kihágási bíróságban pedig egész új világrészt fedezett fel az újságírók számára." (Szegedi tulipános láda, 30.)
„főképp a bűnügyekre vetette magát. A rendőrség, a törvényszék, a csendőrség terített asztal volt neki, sohase jött el üres kézzel sehonnan. Valóságos virtuozitással csinálta a riportot, fürge volt mint a kéneső, élesszemű és gyorskezű, sok ügyes dolga ismeretes az akkori szegedi újságírók közt. S amit megszerzett, azt meg is tudta írni, úgy hogy az ötletes feldolgozás sokszor többet ért a tárgyánál. A kihágási bíróságban pedig egész új világrészt fedezett fel az újságírók számára." (Szegedi tulipános láda, 30.)
remekül szerkesztette újságát, különbözó rovatokkal
1884 után hivatalosan is Kann Antalból Békefi Antal lett
Szépirói pályája is kibontakozott, de ezek a művei nagyjából elavultak
tárcanovellákban jeleskedett (kötetek lettek belőle: Biró előtt (1886), Sötét idők (1887), Szegény ördögök (ezek versek)1899, Napról napra (1890), és még több, több kiadásban, mert rendre elfogytak pl az Egy asszony itél, Betyárok (1898) Egy kis batisztruha és egyéb történetek (1899) Az életből (1904)
sajnos irodalma egyik ága (a romantika) mára elavult, bár életében még népszerű volt
"A nyolcvanas évek divatos, kedvelt írója volt - mondta róla Palócz László - . Poéta lelkű lányoknak írt, romantikus elbeszéléseket [...] Ezek a fehér költemények hódítottak neki rajongó közönséget." (Szegedi Híradó, 1907. okt. 3.)
a másik ága viszont termékenyitő , parasztnovelláival Tömörkényt készitette elő
megvolt a maga kissé bohém irodalmi köre, Pósa Lajossal lakott együtt egy időben, a Hungária kávéház nevezetes . Pósa-asztala volt az övék, Kulinyi meg Sebők Zsigmonddal egyetemben) ...de jóban volt pl Gárdonyi Gézával és Thúry Zoltánnal is!
1889-ben nősült, hamarosan fiuk született, de a felesége, egy szinésznő , meghalt gyermekágyi lázban ,fiuk: Békeffi László (1891-1962) is neves személyiség, szinmű- és kabaréiró , hires konferanszié lett, róla majd külön irok!)
ekkor már tekintélyes személyisége Szegednek, Kulinyi Zsigmonddal csinálják a lapot de valójában főleg ő, mindent, s modern formát is adott a lapnak.
közéleti tevékenysége is jelentős, ő alapitja meg a Dugonics Társaságot, aminek főtitkára lesz (1892)
(ez a társaság tudomásom szerint ma is él Szegeden!)
de pl a helyi függetlenségi és 48-as pártnak is alapitója, s elnöke
"Nincs olyan jótékony vagy társadalmi egyesület, amelynek létesülését elő ne mozdította negyedszázadnál több időre terjedő közéleti munkássága alatt."
1899-től hivatalosan is ő a Szegedi Napló felelős szerkesztője (bár gyakorlatilag eddig is ő volt)
Tömörkény is alatta dolgozott
Sajnos egyre betegebb volt....de még Móra Ferencet is ő vitte a Naplóhoz és csinált belőle igazi '902) Juhász Gyula irásait is közölte
1903-ban újra nősült
1905-ben 25 éves jubileumi ünnepségen ünnepelték,elismerték...(újság)irói munkásságát
köszönő beszédében ezt mondta: „Dolgoztam, mert szeretem a munkát; dolgoztam, mert mindég tudtam, éreztem a munka és az alkotás gyönyörét, bármily hangyányi kevés volt is az, amennyit gyönge tehetségemmel és fogyatékos erőmmel hosszú napszámi munkában végezni tudtam. Dolgoztam, mert a munkában mindég éreztem a nemes város nagylelkű közönségének rokonszenvét és jóakaratú támogatását. Dolgoztam, mert úgy vélem, hogy minden honpolgárnak szent kötelessége a közjóért való munkálkodás és végül dolgoztam lázzal, szakadatlanul, sokszor erős küzdelemmel azért, mert e munkám adta meg nekem a mindennapi kenyerem" .
sajnos 1896-ban már fekvő beteg, megoperálják, San Remoba utazik, szanatóriumba, utána Pesten újraoperálják, innen Abbáziába majd Davosba ..végül Szegeden 1907 október 2-án halt meg
sirjánál irók, újságirók, a hivatalos város (Tömörkény, Pósa persze)
történetét a modernizáció asszimilációjának is mondják, nevet, vallást váltott (nagyapja ugye még a hires talmudtudós maggid , dédapja Szeged első rabbija volt,,,, (ő az egyetlen aki kitért a családban a zsidó vallásból eddigi vizsgálódásaim alatt, persze ehhez házasságai is hozzájárultak) úgyhogy református temetőben van eltemetve.
neve mint újságiró és szerkesztő kell hogy fennmaradjon! sajtótörténeti jelentősége is óriási!
ja és: versszövege Dankó Pista megzenésitésében halhatatlan (ki nem ismerné?!)
legfeljebb azt nem tudják hogy Békefi Antal szövege az:
eltörott a hegedűm...:
***
http://mek.oszk.hu/13200/13291/13291.htm
(Egy kis batisztruha és más történetek)
