erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

Makó üresen - belső honvágy

2020. március 27. - gond/ol/a

Azt hiszem semmit se folytatunk ott, ahol abbahagytuk (titokban remélem is)

Érdekes módon él félni nem félek (holott átlagosan elég félős vagyok  s mégha most ki se mozdulok otthoni karanténomból) De tudom, hogy ez egy nagy kataklizma (lesz) s igazán, az egész emberiségnek. Csúnya kimondani, de (valakinek) valaminek már megálljt kellett mondania. !  Radikálisra és brutálisra sőt totálisra sikeredett. ez a STOP, De tán csak igy értünk a szóból

 Üresek az utcák. Nem rohangálnak az autók. Biztos tisztul a levegő is.Ez is valami.

De azért fura módon valóságos honvágy fogott el., városom pár méterre  de most elérhetetlen messzeségben levő - üres főtere iránt, nézegetve e képeket:







aki keres, az (mást) talál

 

drága unokám már régóta kéri, hogy keressem meg azt az egyetlen legot, amit anyukájának vettem kiskorában. s mintha mostanra (hiába, már ők is hosszú napok óta karanténban, tán fogyóban a játékai?) elfogyott volna a tülrelme?,este kérte, hogy keressem már meg, s ha megvan még akkor hivjam fel... a ma reggeli telefonba mikor még ágyban voltam, félálomban, csak annyit mondott mama, én meg hogy még nem találtam meg, erre egy csatakiáltásszerű hangot hallatott s aztán semmi....anyja közvetitése szerint (gondolom, sértődötten) eltávolodott.(remélem, megbékült azóta...)

nekiálltam hát pakolni a szekrény alja előtt ahol reményeim szerint lehet a kis játék (La paradiso, nyári nyaralás, tehát még nem aktuális, tegnap havazott)

nade előtte van egy pár dolog

pl egy zacskóban festő rajzoló eszközök, és no lám: egy kis akvarell levelezőlapokból álló füzetke, lányom két benne rekedt rajzával:

ime















nem legojáték , de szép

(keresek tovább, ja marokkót, meg dominot már találtam,
de azzal nem lehet távjátszani, persze a legoval se....)

egy gimnáziumi tanárnő rokonom


 BAK ELZA....

Dr Bak Róbertról  akarván irni, apjáról Bak Somáról kerestem adatokat,  (a talmudtudós unokája, dr Bak Izrael fia) mikor felfedeztem lánytestvérét:

 Elzát (vannak még bőven, 9-en voltak testvérek, további felfedezni valók) de az ő sorsa különösképp megrendített

talán azért is, mert bizonyos értelemben sorstárs, gimnáziumi tanárnő volt ő is , igaz a múlt század elején.....

egy nő, s ezt nem elég hangsúlyozni (az ő idejében)

1883. junius 13án született...

 olyan szokványosan indul az élete.. (nade mindez az ő korára leforditva korai..viszont ismervén apja dr Izrael Bak) elveit, haladó felfogását,  a lányok oktatásával kapcsolatban, amit gyakorolt is a lányokkal (egyenjogúsitásukkal)  kapcsolatban , nem is olyan meglepő
i
nem tudok róla sokat, csak azt,hogy szokványosan, jól tanulhatott zenét is, (szólókat énekelt( meg szavalt is, sikeresen szerepelt (ahogy a korabeli újságokból kiderül) (óh, de ismerős...)









majd leérettségizik


nos már érettségiző kisasszonyok se voltak sokan..

(igaz anyuék mg kevesebben , csak ketten pedig jóval később 26ban  de hát vidéken!)

de egyetemre valóban kevesen mehettek, lányok méghozzá a múlt század elejéről, a bölcsészkaron Babits Mihály társaságában, ahogy egy  1901es névsorból is véletlen kiderült
 
itt a listán is látszik Babits (Babics itt) és Bak Elza közt alig néhány lánynév






 egy előkelő gimnáziumban tanitott, az Andrassy út 65 ben, Mária Terézia nevét viselte az iskol




kiváló tanár nak mondják a sajnos nagyon korai gyászjelentésekben





százak búcsúztatták s rajongtak érte:


"tudásáért, jóságáért és igazságosságáért"....

mint egy nekrológ foglalja össze fényló, rövid  életét a család gyászjelentése:


rajongva szerették tanitványai., "tudásának gazdagsága százaknak világitott" "Lelkének kiáradó jósága, nemes önzetlensége, minden szépért való hevülése tovább fog élni és hatni azokban , akik ismerték, tisztelték és szerették"....

s lám, völegénye is gyászolta)

és ime a gyászoló család köszönete százak részvétlátogatásáért





éppen most 100 éve....! 1920-ban

és hogy mennyire igy van a továbbélése:

osztályfőnök is volt, s tanitványai valóban szerethették, igy hivják egymást érettségi  találkozóra 1937- ben hogy a néhai Bak Elza oszstályfőnöksége alatt érettségi vizsgát tetteket... 1937 májusában!


1920 ban, épp 100 éve halt meg!

ellátmányom

nehezen ébredtem, többször is végül fejfájással... na mindegy (Saridonra elmúlt) ....hivnám az éttermet...folyton mással beszéltet jelez (félre tették a kagylót, vagy mi a szösz?) egyszer kicsöng, de akkor meg nem veszik fel (rossz számot hivtam?) ne megint...aztán nagynehezen fel is veszik....

 

közben csöng az én telefonom is, a z ENItől  szólnak, hogy mindjárt ideérnek a pénzemért ,készitsek ki 4600 Ft-t a rendelésemre (nincs apróm, az ebédekért már mind odaadtam,  közben a pénztárcám se találom, a nyugdjhoz nyúlok , az csupa 20000-ből áll, ) újra telefonál a hölgy, hogy nem tudnak bejönni, jönnék-e le, mondom nem jövök le, (karanténban vagyok) mondtam hogy hátul van a bejárat, ahol egy játszótér is, nem lát semmi játszóteret, mondom induljon csak hátra a cukinál csönget is az ajtómon beengedték a kapun, derűs, egész fiatal, gyakorlatlan  arc, nagy kesztyűvel átvételi elismervényeket dug az orrom alá, aláirom, majd jönnek az áruval...az Almási utcai boltból (jó messziről, de az a kiválasztottjuk) közben megkérdem (utálva e körülményességet) hogy hogy történik az ebédkifizetés, (ha ennyire bonyolult egy bolti), kiderül, hogy EL KELL MENNI a Tinódy utcára, a székhelyükhöz és ott befizetni, mondom, de én nem megyek sehova és az egész szolgáltatásuknak az a lényege, hogy ne kelljen kimozdulnunk, Ő nem tud semmit, ő csak egy alkalmazott (- , ja át is utalhatom, ahhoz viszont bankba kéne menni ,   csöbörből vödörbe, marad az étterem...amig van....

 

bár ott meg vasárnaptól nincs menűkiirás, kérdem is az éttermi alkalmazott recepcióstól, mi a helyzet, (mire végre nagynehezen felveszi a kagylót), a zödbab már elfogyott, mondja lakonikusan, szinte örülve neki, csak burgundi marha van, de hogy az mi, nem tudja megmondani, mert nem mehet be a konyhába (attól épp tudhatná, ha  érdeklődne utána elvileg, de nem hajlandó.. nézzem meg a z interneten, tanácsolja, de siettet is, rengetegen várják, ha látnám, biztos nem várná meg mig megnézem, visszahivásom felvételére meg nem nagyon van reményem, igy beleugrok ebbe a burgundiba (később látom a neten hogy valami vörösbörös ragú, jól nézek ki...) ja a vasárnapot is megkérdeztem, azt mondta fogy a személyzet.. na és kilátások a követkeő hétre vajon mik,,, smmit se értek


fogynak a lehetőségek(?)

a fertőzöttek száma meg egyre nő, mára 161

közben meghozták a boltból az ételeket, egy hatalmas dobozban, amit először fának gondoltam, de papundekli, jó nehéz volt, igy is, és hatalmas, behozta volna a kiszállitó, de be se fért volna... kicsit megemeltem magam, nade sebaj, remélem kibirom ezt is, most még kerülgetem a dobozt de majd kidobom, 4 szemeteszsacskómmal egyetemben..persze ahhoz is ki kell menni az utcára...méghozzá a nem is túl higiénikus kukához......legközelebb előre kell rendelnem a táskát is, hogy belekalkulálhassák az összegbe... (pedig megkérdeztem a nőtől hogy lesz-e táska azt mondta, igen, gondolja,hát olyan béna ..nem volt még más páciense.?).viszont mindent hoztak, csak a teafűm helyett folyékony liptonteát egy hatalmas palackban..., és Ultrasol kézfertőtlenitőt, másra gondoltam, de ez még jobb! :) átgondolom, mit rendeljek még a hét közepén, hogy hétvégére ne járjak gy mint most...(hű, de vacak is volt...)


ja , és jelentem: iszom is már a jó, az újra 3 cukros (3!) kávémat, és még akár mézet is tehetnék bele :)...de meglepően édesnek tűnik..legközelebb csak 2 cukrot teszek  :)

és még valami (halkan:) halálosan unom az operativ bizottság katonás tájékoztatását, nem beszélve a m.e.ról, aki imád egyes szám első személyben beszélni (mintha máris megkapta volna korlátlan hatalmát korlátlan időre) (de ez csak futó benyomás volt a közvetitésről, mert közben épp ételeimre koncentrálok:)

s közben megjött a futár az ebéddel, vitte máshova  is, a házban, mert a lépcsőre tett egy zacskót(!),mig az enyém átadta ,loholva...kérdeztem, sok dolguk van?, rengeteg!!! 
hát kellemes meglepi fogadott, meleg(!) krumpli, amit már napok óta nem ettem, kis szaft, nem zavar, hanem a marhahús olyan rágós , bőnyés,  mócsingos, mind a két szelet, hogy ehetetlen, a somlói mindent összemaszatolt, csokizott, azt remélem azért jó lesz (hát frissen , étteremben tálalva minden jobb...lenne :(


na ennyit az ellátásomról, megvagyok, megleszek ! :)

the famous Bak-family avagy a kezdeteim

Printers active in Hebrew and Yiddish publishing
The Bak family apparently originated in Venice, 
where Ya‘akov ben Gershon Bak (1574–1619) 
followed his father, Gershon ben Mosheh, in training as a printer.
 After Ya‘akov Bak had printed Maharal of Prague’s Tif’eret Yisra’el (1599),
 the latter evidently persuaded him to move to Prague. 
When Bak arrived in that city, 
he was associated in business with the brothers Avraham ben Mosheh
 and Yehudah Leib Shidel; by 1605, Yitsḥak ben Aharon Bak had joined them. 
From the time of the death of Ya‘akov Bak to 1767, 
the Bak family firm printed 213 texts. 
Between 1767 and 1788, 
they and their partners published another 21 books.


In 1605, Bak financed the publication of the first part of the Yotserot liturgy 
with Yiddish translation; the second part appeared in the following year. 
In 1607, he and Ya‘akov Stabnitz published Pa‘neaḥ raza 
by Yitsḥak ben Yehudah Halevi, a text on the Pentateuch. 
In 1608, Bak began to work in the publishing house of Avraham bar Shalom, 
issuing the Shulḥan ‘arukh (Oraḥ ḥayim) by Yosef Karo 
and Leḥem rav by Shemu’el ben Yosef of Lublin (1609), 
a supplement to Karo’s text. They also published 
Manoaḥ Hendel ben Shemaryahu’s 
Ḥokhmat Manoaḥ (1612), 
with corrections and criticism of the Talmud edition 
printed in Kraków in 1602–1605.


Ya‘akov Bak’s sons Yehudah and Yosef together 
and singly printed books until 1620. 
Although the Thirty Years’ War struck a severe blow to their business,
 they improved their craftsmanship and hired a master printer, 
a Christian named Cilius Hanau from Basel 
(the brother of master printer Jacob Hanau, 
who himself worked for Hebrew printers in Hanau 
and had learned his craft from Conrad Walkirch of Basel).

After Yosef Bak died (ca. 1649), Yehudah (d. 1671) 
operated the business until 1669, 
at which point the Bak printing house was closed due to a libel charge. 
After Yehudah’s death, his sons Yosef (d. 1688) and Ya‘akov (d. 1696)
 received a license to reopen the press in 1672. 
By 1696, they had printed 60 books; thereafter, 
their heirs ran the house and they referred to themselves 
as the “bene [sons of] Yehudah Bak.” 
From 1693 on, their successors referred to themselves 
as the grandsons of Yehudah Bak; in 1753,
 the name was changed again to “The Sons of Mosheh Bak.”
 From the end of the seventeenth century until 1761, 
the Bak shop printed 85 titles. 
Among the editors associated with the Bak printing house was 
the preacher Shabetai Shemu’el Yisakhar Be’er Perlhefter 
(1686–1696).


Between 1728 and 1750, the Bak family press attempted to print
 the entire Talmud, but the project was not completed. 
Yonatan Eybeschütz, the rabbi of Prague, was involved in this initiative, 
but left the city to serve as the rabbi of Metz 
before the project was finished. 
As was the case with other printers, 
Bak issued prayer books for daily and holiday use, 
and when Kabbalah became popular, 
it produced a variety of Lurianic Tikunim 
(midnight prayer services intended to “repair” the world), 
notably for use on the Sabbath (1672, 1673, 1691, 1703, 1705, 1713).


Over the generations, 
the Bak family contributed significantly to the dissemination of Yiddish books.
 Noteworthy among its many titles were the popular ethical work Lev tov 
(Good Heart) by Yitsḥak ben Elyakim of Posen (1626, 1709);
 Safah berurah (Clear Language) by Natan Note Hannover (1660), 
a textbook in Hebrew, Yiddish, Italian, and Latin; 
Mayse-bukh (1665), the most important Ashkenazic collection of stories, 
first printed in Basel in 1602; 
Der tsukhshpigel by Zeligman Ulma Ginzburg (1678); 
and even a book about the Jews of Cochin in India, 
Varheftige kontshaft by Mosheh Perera (1688). 
Throughout the seventeenth century, 
Prague had supplanted Venice as a center in the field of Yiddish printing. 
Toward the end of the 1600s, however, 
Amsterdam had emerged as a competing center for Jewish printing and, 
by the eighteenth century, 
had become the major site in the world for Yiddish printing in particular 
and Hebrew printing in general.


Bak also produced books on commandments for women, 
including Seder noshim (The Order of Women), 
issued in Yiddish as the Vayber bukh by Shemu’el Shmelke ben Ḥayim 
of Prague (1690); Mikvos Avrom (The Ritual Baths of Abraham; 
1731), outlining the laws governing menstrual impurity
 and ritual bathing for women; and Derekh noshim 
(The Way of Women) by Yosef Krotoshin (1759). 
Another Yiddish title was Segulos verefues (Charms and Remedies) 
by Yisakhar Ber Teller (1694).


In 1702, Bak published a text on the customs 
for Yom Kippur Katan (an optional fast at the beginning of the month
 [Heb., Rosh Ḥodesh], a ceremony practiced according 
to the kabbalistic custom of sixteenth-century Safed), 
along with the Book of Psalms. 
Another title was Tkhines (Supplications) in Yiddish (1708, 1718, 1719). 
The company issued secular Jewish works as well, 
and played an important role in the dissemination of biblical plays in Yiddish. 
Among its titles in drama was Akta Ester—Ester mit Akhashveyresh (1720), 
apparently written (and presented) by students 
at the yeshiva of David Oppenheim in Prague. 
Three woodcuts adorn the text, 
and though some scholars mistakenly concluded 
that the artwork depicts figures from the play in costume 
and as a kind of stage direction, 
the woodcuts in fact were copied from a pamphlet containing 
the blessing after meals that had been printed in 1708. (See image above.)


Prominent among Bak’s halakhic works was the popular Sheḥitot u-vedikot
 (Slaughtering and Examining; 
1673 [two editions], 1680, 1692, 1723) by Ya‘akov Weil. 
In general, however, halakhic works formed only a fraction 
of the books they published. 
The fact that Bak sought a market among Yiddish readers, 
both men and women, 
also explains their publication of the tiny popular Hebrew work 
of one of the great masters of halakhah
Po‘el tsedek (Just Action; 1723) by Shabetai ben Me’ir ha-Kohen
This book had first been published three years earlier,
 and at least 11 editions were issued over that century. 
It contains a short list of the commandments 
and a brief explanation of the reasons for performing them. 
In producing kabbalistic works, 
the Bak family likewise chose mainly to publish 
the most popular and briefest works—booklets of Tikunim—instead
 of classical kabbalistic works such as the Zohar.






SUGGESTED READING

 

Bernhard (Ḥayim Dov) Friedberg, 
Toldot ha-defus ha-‘ivri be-‘arim ha-eleh shebe-Eropah ha-tikhonah
 (Antwerp, 1935), pp. 19–26; Yonah ‘Imanu’el, 
“‘Al hadpasat ha-talmud ve-ta‘alule ha-tsenzurah,” 
Ha-Ma‘ayan 16.1 (1975/76), pp. 21–38 (see pp. 28–29; 
article also appears in 25 Jahre jüdische Schule Zürich: 
Festschrift [Jerusalem, 1980]); 
Shnayer Zalman Leiman, 
“Perush ha-Ga’on Rabi Yehonatan Ebeshits zts”l
 li-ketsat agadot mi-masekhet Brakhot,
 Or ha-mizraḥ 29.3–4 (1981): 418–428 (see pp. 418–419); 
Raphael Nathan Nata Rabbinovicz, 
Ma’amar ‘al hadpasat ha-Talmud: 
Toldot hadpasat ha-Talmud (Jerusalem, 1951/52), pp. 112–116, 228–230;
 Isaiah Tishby (Yesha‘yahu Tishbi), Netive emunah u-minut 
(1964; rpt., Jerusalem, 1982), pp. 86–107, see esp. pp.
86–87; David Loeb Zins, Gedulat Yehonatan vol. 
1 (Piotrków, Pol., 1930), pp. 12–14; vol. 2 (Piotrków, Pol., 1934),
 chap. 1, section 2, pp. 135–142, chap. 5, section 9, pp. 214–215.


eszkaláció

 

mára "csak" 12-vel ugrott a lista: 85-re,bár már beharangozták a tömeges előfordulásokat....

de most látom csak, hogy 7en gyógyultak, hurrá!!!!!

azt hittem, hogy egy hétre legalább elegendő lesz az utolsó bevásárlásom, de 2-3 nap alatt szinte elfogyott minden, csak két konzervem maradt:meg egy kis kenyér, ananászlé...nameg persze kávé,  most kezdődik a koplalás:) (a fogyókúra)

bár a házban (végre) egy kedves házaspár felajánlotta, hogy szivesen segit az időseknek... de nem szeretném terhelni őket (egyelőre)


 
amig lehet egy intézményt terhelek, nekik az a dolguk: fel is hivtam az ENIt

de persze  csak hétfőre vállalták, hogy hoznak a boltból (Tip-top) ezt-azt a legszükségesebbet, előbb eljönnek a pénzért,s majd aztán...jó lesz hétfőn is (ha megérem)., mert csupa tartós árú....

lehet hogy hozatok ebédet az étteremből...már ma

ma is süt a Nap, ma is csak ablakból nézem(?)

bár lányom szerint is kimehetnék a ház elé, sétálni, de nincs kedvem

olyan jó egy kicsit elhagyni magam...:)




bent és kint

 

mikor hétágra süt a nap ... "már" nyolckor kinyitva szemem azt hittem, jóval több van , ki is ugrottam az ágyból.. kávé, gyógyszer, számitógép, lányom telefonja...már nem is feküdtem vissza... ő azt mondta örüljek hogy az ablakon át látom a fényt...de én arra gondolok, hogy nem lenne-e észszerűbb kimenni a napra, (már Csontváry is megmondta :)  akár a virusok szempontjából is, tegnap tényleg ki se dugtam az orrom, de nem rossz ez a bezártság?

























látom már egyre több bolt ajánlja fel szállitási szolgálatait, nem fogok éhen halni igy se, de mégis, na mindenesetre ablakot nyitok és az erkélyt is megközelithetővé kéne tennem!

a rossz hir, hogy 73-ra nőtt a betegek száma, hangsúlyozom a regisztráltaké, és lehet, hogy a tesztek emelésének köszönhetően csak

fent a van a facen egy nem hivatalos térkép a fertőzöttekről, hát be van boritva az egész ország, Szegeden többen is, mivel vak a térkép nem tudom Makó-e még mellette , de mindegy is, előbb-utóbb ide ér, ha nem máris itt 

na és mi van, ha aki nekem majd kiszállitja az ételt, az (is) fertőzött?!!!!!

könyv Bak őseimről


 https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-hajdu-miklos-szeniczei-savuot-alairt-peldany-810790?fbclid=IwAR3ZqM8UiP1U8VBNiHSUCwDtpw_WIfPGQHh6zfMROGyZv2UzM1dJ3CVoEj8

                                                                     

Kiadó: Mult és Jövő
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 110 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 17 cm

ELŐSZÓ

Szeretettel köszöntöm a közös törzs messzi-messzire terjedő ágainak minden hajtását. Köszöntöm Kinyilatkoztatásnak és Tóraadásnak virágos ünnepét ünneplő Testvéreimet, és hadd hirdessem meg valamennyiünknek, hogy az idei Savuótnak milyen ünnepi jelentősége van számunkra: a Hónig-Hőnig- és Back-családok minden ivadéka számára. 
 

 

TARTALOM

Előszó 9
5499 Szivan 7-1739 Junius 13 13
A Vértanúság Savuótja 21
Amit az Akták beszélnek 29
Szeniczei emlékek 34
A Vértanú-Ős családja 39
A Vértanú-Ős Back és Hónig leszármazottai 41
Irgalommal teljes Isten... 57
A szeniczei Hazkára imádsága a Vértanúk lelki-üdvéért 59
A mágocsi Ős sírja 61
Két családtörténelmi táblázat 63
A Back-család leszármazottai 65
A Hónig-Hőnig család leszármazottai 67
Oklevelek az Országos Levéltárból és a Nyitramegyei Levéltárból 75
Eredeti latin és német okiratok 77
Családtörténelmi Adalékok, forrásmegállapító, adatközlő levelek és egyéb följegyzések 87
Kauf Contract 89
Összeírása a zsidók Baranya vármegyének Hegyháti Járásból 1846 év Oct. 6-án a bentfoglalt rovatok szerint 90
Mandl Bernát leveleiből 91
Lebovits József adatgyűjtése 94
Dr. Büchler Sándor egyetemi m. tanár adatai 95
Szeniczei emlékek 98
A Szenici Chevra Kadisa adatai 98
Egy rokon adatközlése 99
Rabbi Juda Aszód 100
Hónig cs. kir. kapitány 102
Vérvád száznyolcvan év előtt 104
Források jegyzéke 107


MEGSZEREZNI!!!!

süti beállítások módosítása
Mobil