BAK ELZA....

Dr Bak Róbertról  akarván irni, apjáról Bak Somáról kerestem adatokat,  (a talmudtudós unokája, dr Bak Izrael fia) mikor felfedeztem lánytestvérét:

 Elzát (vannak még bőven, 9-en voltak testvérek, további felfedezni valók) de az ő sorsa különösképp megrendített

talán azért is, mert bizonyos értelemben sorstárs, gimnáziumi tanárnő volt ő is , igaz a múlt század elején.....

egy nő, s ezt nem elég hangsúlyozni (az ő idejében)

1883. junius 13án született...

 olyan szokványosan indul az élete.. (nade mindez az ő korára leforditva korai..viszont ismervén apja dr Izrael Bak) elveit, haladó felfogását,  a lányok oktatásával kapcsolatban, amit gyakorolt is a lányokkal (egyenjogúsitásukkal)  kapcsolatban , nem is olyan meglepő
i
nem tudok róla sokat, csak azt,hogy szokványosan, jól tanulhatott zenét is, (szólókat énekelt( meg szavalt is, sikeresen szerepelt (ahogy a korabeli újságokból kiderül) (óh, de ismerős...)

 

majd leérettségizik

nos már érettségiző kisasszonyok se voltak sokan..

(igaz anyuék mg kevesebben , csak ketten pedig jóval később 26ban  de hát vidéken!)

de egyetemre valóban kevesen mehettek, lányok méghozzá a múlt század elejéről, a bölcsészkaron Babits Mihály társaságában, ahogy egy  1901es névsorból is véletlen kiderült
 
itt a listán is látszik Babits (Babics itt) és Bak Elza közt alig néhány lánynév






 egy előkelő gimnáziumban tanitott, az Andrassy út 65 ben, Mária Terézia nevét viselte az iskol

kiváló tanár nak mondják a sajnos nagyon korai gyászjelentésekben





százak búcsúztatták s rajongtak érte:

"tudásáért, jóságáért és igazságosságáért"....

mint egy nekrológ foglalja össze fényló, rövid  életét a család gyászjelentése:

rajongva szerették tanitványai., "tudásának gazdagsága százaknak világitott" "Lelkének kiáradó jósága, nemes önzetlensége, minden szépért való hevülése tovább fog élni és hatni azokban , akik ismerték, tisztelték és szerették"....

s lám, völegénye is gyászolta)

és ime a gyászoló család köszönete százak részvétlátogatásáért

éppen most 100 éve....! 1920-ban

és hogy mennyire igy van a továbbélése:

osztályfőnök is volt, s tanitványai valóban szerethették, igy hivják egymást érettségi  találkozóra 1937- ben hogy a néhai Bak Elza oszstályfőnöksége alatt érettségi vizsgát tetteket... 1937 májusában!

1920 ban, épp 100 éve halt meg!

fogynak a lehetőségek(?)

a fertőzöttek száma meg egyre nő, mára 161

ja , és jelentem: iszom is már a jó, az újra 3 cukros (3!) kávémat, és még akár mézet is tehetnék bele :)...de meglepően édesnek tűnik..legközelebb csak 2 cukrot teszek  :)

és még valami (halkan:) halálosan unom az operativ bizottság katonás tájékoztatását, nem beszélve a m.e.ról, aki imád egyes szám első személyben beszélni (mintha máris megkapta volna korlátlan hatalmát korlátlan időre) (de ez csak futó benyomás volt a közvetitésről, mert közben épp ételeimre koncentrálok:)

hát kellemes meglepi fogadott, meleg(!) krumpli, amit már napok óta nem ettem, kis szaft, nem zavar, hanem a marhahús olyan rágós , bőnyés,  mócsingos, mind a két szelet, hogy ehetetlen, a somlói mindent összemaszatolt, csokizott, azt remélem azért jó lesz (hát frissen , étteremben tálalva minden jobb...lenne :(

na ennyit az ellátásomról, megvagyok, megleszek ! :)

Printers active in Hebrew and Yiddish publishing. 
The Bak family apparently originated in Venice, 
where Ya‘akov ben Gershon Bak (1574–1619) 
followed his father, Gershon ben Mosheh, in training as a printer.
 After Ya‘akov Bak had printed Maharal of Prague’s Tif’eret Yisra’el (1599),
 the latter evidently persuaded him to move to Prague. 
When Bak arrived in that city, 
he was associated in business with the brothers Avraham ben Mosheh
 and Yehudah Leib Shidel; by 1605, Yitsḥak ben Aharon Bak had joined them. 
From the time of the death of Ya‘akov Bak to 1767, 
the Bak family firm printed 213 texts. 
Between 1767 and 1788, 
they and their partners published another 21 books.

In 1605, Bak financed the publication of the first part of the Yotserot liturgy 
with Yiddish translation; the second part appeared in the following year. 
In 1607, he and Ya‘akov Stabnitz published Pa‘neaḥ raza 
by Yitsḥak ben Yehudah Halevi, a text on the Pentateuch. 
In 1608, Bak began to work in the publishing house of Avraham bar Shalom, 
issuing the Shulḥan ‘arukh (Oraḥ ḥayim) by Yosef Karo 
and Leḥem rav by Shemu’el ben Yosef of Lublin (1609), 
a supplement to Karo’s text. They also published 
Manoaḥ Hendel ben Shemaryahu’s 
Ḥokhmat Manoaḥ (1612), 
with corrections and criticism of the Talmud edition 
printed in Kraków in 1602–1605.

Ya‘akov Bak’s sons Yehudah and Yosef together 
and singly printed books until 1620. 
Although the Thirty Years’ War struck a severe blow to their business,
 they improved their craftsmanship and hired a master printer, 
a Christian named Cilius Hanau from Basel 
(the brother of master printer Jacob Hanau, 
who himself worked for Hebrew printers in Hanau 
and had learned his craft from Conrad Walkirch of Basel).

After Yosef Bak died (ca. 1649), Yehudah (d. 1671) 
operated the business until 1669, 
at which point the Bak printing house was closed due to a libel charge. 
After Yehudah’s death, his sons Yosef (d. 1688) and Ya‘akov (d. 1696)
 received a license to reopen the press in 1672. 
By 1696, they had printed 60 books; thereafter, 
their heirs ran the house and they referred to themselves 
as the “bene [sons of] Yehudah Bak.” 
From 1693 on, their successors referred to themselves 
as the grandsons of Yehudah Bak; in 1753,
 the name was changed again to “The Sons of Mosheh Bak.”
 From the end of the seventeenth century until 1761, 
the Bak shop printed 85 titles. 
Among the editors associated with the Bak printing house was 
the preacher Shabetai Shemu’el Yisakhar Be’er Perlhefter 
(1686–1696).

Between 1728 and 1750, the Bak family press attempted to print
 the entire Talmud, but the project was not completed. 
Yonatan Eybeschütz, the rabbi of Prague, was involved in this initiative, 
but left the city to serve as the rabbi of Metz 
before the project was finished. 
As was the case with other printers, 
Bak issued prayer books for daily and holiday use, 
and when Kabbalah became popular, 
it produced a variety of Lurianic Tikunim 
(midnight prayer services intended to “repair” the world), 
notably for use on the Sabbath (1672, 1673, 1691, 1703, 1705, 1713).

Over the generations, 
the Bak family contributed significantly to the dissemination of Yiddish books.
 Noteworthy among its many titles were the popular ethical work Lev tov 
(Good Heart) by Yitsḥak ben Elyakim of Posen (1626, 1709);
 Safah berurah (Clear Language) by Natan Note Hannover (1660), 
a textbook in Hebrew, Yiddish, Italian, and Latin; 
Mayse-bukh (1665), the most important Ashkenazic collection of stories, 
first printed in Basel in 1602; 
Der tsukhshpigel by Zeligman Ulma Ginzburg (1678); 
and even a book about the Jews of Cochin in India, 
Varheftige kontshaft by Mosheh Perera (1688). 
Throughout the seventeenth century, 
Prague had supplanted Venice as a center in the field of Yiddish printing. 
Toward the end of the 1600s, however, 
Amsterdam had emerged as a competing center for Jewish printing and, 
by the eighteenth century, 
had become the major site in the world for Yiddish printing in particular 
and Hebrew printing in general.

Bak also produced books on commandments for women, 
including Seder noshim (The Order of Women), 
issued in Yiddish as the Vayber bukh by Shemu’el Shmelke ben Ḥayim 
of Prague (1690); Mikvos Avrom (The Ritual Baths of Abraham; 
1731), outlining the laws governing menstrual impurity
 and ritual bathing for women; and Derekh noshim 
(The Way of Women) by Yosef Krotoshin (1759). 
Another Yiddish title was Segulos verefues (Charms and Remedies) 
by Yisakhar Ber Teller (1694).

In 1702, Bak published a text on the customs 
for Yom Kippur Katan (an optional fast at the beginning of the month
 [Heb., Rosh Ḥodesh], a ceremony practiced according 
to the kabbalistic custom of sixteenth-century Safed), 
along with the Book of Psalms. 
Another title was Tkhines (Supplications) in Yiddish (1708, 1718, 1719). 
The company issued secular Jewish works as well, 
and played an important role in the dissemination of biblical plays in Yiddish. 
Among its titles in drama was Akta Ester—Ester mit Akhashveyresh (1720), 
apparently written (and presented) by students 
at the yeshiva of David Oppenheim in Prague. 
Three woodcuts adorn the text, 
and though some scholars mistakenly concluded 
that the artwork depicts figures from the play in costume 
and as a kind of stage direction, 
the woodcuts in fact were copied from a pamphlet containing 
the blessing after meals that had been printed in 1708. (See image above.)

Prominent among Bak’s halakhic works was the popular Sheḥitot u-vedikot
 (Slaughtering and Examining; 
1673 [two editions], 1680, 1692, 1723) by Ya‘akov Weil. 
In general, however, halakhic works formed only a fraction 
of the books they published. 
The fact that Bak sought a market among Yiddish readers, 
both men and women, 
also explains their publication of the tiny popular Hebrew work 
of one of the great masters of halakhah, 
Po‘el tsedek (Just Action; 1723) by Shabetai ben Me’ir ha-Kohen. 
This book had first been published three years earlier,
 and at least 11 editions were issued over that century. 
It contains a short list of the commandments 
and a brief explanation of the reasons for performing them. 
In producing kabbalistic works, 
the Bak family likewise chose mainly to publish 
the most popular and briefest works—booklets of Tikunim—instead
 of classical kabbalistic works such as the Zohar.

SUGGESTED READING

 https://www.antikvarium.hu/konyv/dr-hajdu-miklos-szeniczei-savuot-alairt-peldany-810790?fbclid=IwAR3ZqM8UiP1U8VBNiHSUCwDtpw_WIfPGQHh6zfMROGyZv2UzM1dJ3CVoEj8

                                                                     

ELŐSZÓ

TARTALOM

Előszó 9
5499 Szivan 7-1739 Junius 13 13
A Vértanúság Savuótja 21
Amit az Akták beszélnek 29
Szeniczei emlékek 34
A Vértanú-Ős családja 39
A Vértanú-Ős Back és Hónig leszármazottai 41
Irgalommal teljes Isten... 57
A szeniczei Hazkára imádsága a Vértanúk lelki-üdvéért 59
A mágocsi Ős sírja 61
Két családtörténelmi táblázat 63
A Back-család leszármazottai 65
A Hónig-Hőnig család leszármazottai 67
Oklevelek az Országos Levéltárból és a Nyitramegyei Levéltárból 75
Eredeti latin és német okiratok 77
Családtörténelmi Adalékok, forrásmegállapító, adatközlő levelek és egyéb följegyzések 87
Kauf Contract 89
Összeírása a zsidók Baranya vármegyének Hegyháti Járásból 1846 év Oct. 6-án a bentfoglalt rovatok szerint 90
Mandl Bernát leveleiből 91
Lebovits József adatgyűjtése 94
Dr. Büchler Sándor egyetemi m. tanár adatai 95
Szeniczei emlékek 98
A Szenici Chevra Kadisa adatai 98
Egy rokon adatközlése 99
Rabbi Juda Aszód 100
Hónig cs. kir. kapitány 102
Vérvád száznyolcvan év előtt 104
Források jegyzéke 107


MEGSZEREZNI!!!!