Pistuka, ahogy felesége a hires szinésznő Turay Ida nevezte, mert annyira szelid volt... mások is igy hivták... unokatestvére Békeffy Lászlónak, (apjaik testvérek) tehát nekem ugyanigy rokon, :
1901-ben született. aug 31én Szegeden, meghalt 1977 január 9-én Budapesten
Apja Békeffi Sándor hivatalnok, testvére volt Békeffi Antalnak, az 1930-as gyászjelentés szerint az Első Magyar Biztositó nyugalmazott főfelügyelője s a Budakeszi Erzsébet Szanatórium gazdasági főfelügyelője. kitűnő ember volt, sokat dolgozott, mindig barátokat gyűjtött, szerény, megértő bőkezű, igazi ember. elegáns, kedves, finom férfiú --- irják
azt hiszem, sokban hasonlithatott rá fia
a "szelid emlékezetű iró" irták meg róla egy nekrológban...."örökké mosolygós mindig fiatal" 76 éves korában halt meg , egy anekdotázó Fészek összejövetel után hazatérve,,
eredetileg apja katonának szánta ezért katonaiskolába iratta, Nagyváradon, Sopronban, de hamar átnyergelt a bölcsészetre, újságirásra... stb
Pistuka már szinjátékiróként vette feleségül a nála 8 évvel fiatalabb (amúgy később bebizonyosodott hogy örökfiatal), 18 éves szinésznőt Turay (Thurmayer) Idát, (akiről Kosztolányi azt irta, hogy nem csak nevetni lehet rajta, de jókedvű lesz tőle az ember), s akitől 50 évig elválaszthatatlan volt... 57-71-ig külföldön éltek, Békeffi nagy sikereket aratott irásaival, filmforgatókönyveivel főleg, de nem birták Pest nélkül,visszajöttek, ahogy erről egy gyönyörű versben vallott is.."Csak Pesten lehet élni (legfeljebb Budán) (mert azért mindenütt ott a humor)
Turay külföldön csak Frau Békeffi volt,,de visszatérve másodvirágzása lett (főleg a Thália szinházban, (Kazimir "védelme alatt), tévéjátékokban)
férje rengeteg darabot irt, rá, ezek közül talán a leghíresebb a ma is játszott JANIKA
volt egy darab amiben testvérével , Tabody Klárival, a későbbi festővel játszottak (testvéreket)
Békeffi rengeteg filmforgató könyvet irt, érdekesség hogy ezekért kapott kétszer is: 50-ben és 53-ban József Attila dijat
az elsőt a Dalolva szép az élet ért (főszereplő Latabár Kálmán)
a másodikat az Erkelért (Pécsi Sándorral),
mindkettőt Keleti Márton rendezte
felsorolni is nehéz filmjeit, próbálkozom, ahogy eszembe jut a többi (érdekes, hogy ezt mind láttuk, anyuval, nem is sejtve, hogy rokon műve:) : A kölcsönkért kastély, Állami árúház, Déryné, Besztercze ostroma, Mágnás Miska,Mese a 12 találatról, A selejt bosszúja, Civil a pályán, Csárdáskirálynő,....
Kellérrel irták Pomócsit, a mulatságos, szánalmas de mindig végül diadalmaskodó kisembert (akit Salamon Béla testesitett meg, mert ha ő egyszer kinyitja a száját...)
operettek librettóit is irta, s rengeteg közkedvelt dal szövegét pl Hétre ma várom a nemzetinél
Legyen Horváth kertben Budán
Jöjjön ki Óbudára
A régi mániám...
Hol van az a nyár
és a mindig megkönnyeztető_Az én mamám nem hordott bubifrizurát...párizsi ruhát,.és mégis szép volt
.külföldön irta regényét az Angyal szállt le Brooklynban ciműt, ebből film is lett, minek főszerepét maga Ustinov alakitotta
a művet, A kutya akit Bozzi úrnak hivtak cimen be is mutattak, az Operett szinházban, Vámos rendezésében,különleges kettősszerepben, amit csak egy különleges szinészre bizhattak: Latinovits Zoltánra, akinek sajnálatosan és tragikusan ez lett az utolsó szerepe (ez meg is rázta az irót...) s maga se sokkal élte túl)
emlékezetes, előremutató ("optimista")dala (a zeneszerző Fényes Szabolcs előadásában, bár a dal szövegirója Zsüti azaz G Dénes György igy a "belső hármas" jegyezte a darabot)
az élet voltaképpen szép, egy elviselhető mindenség....
kurta az élet, de semmi se hosszabb,
semmi se hosszabb az életnél, s élni magában is életcél
most nincs időm , most mennem kell, randevúm van az élettel
...
Maradjunk mi is ennyiben (szemben a rút halálokkal)
