mégis volt/van tudósitás a pécsi Litről, e cikkben Timi bemutatójáról is:
https://www.jelenkor.net/hirek/2969/a-nagy-pecslit-sztori
A NAGY PÉCSLIT SZTORI
Fenyő Dániel
....Görföl Balázs kérdezte Turi Tímeát az Egyszerre egy beszéljen című verseskötetéről a Tudásközpont konferenciatermében.
17 órakor Turi Tímea ült a pódiumra, akit Görföl Balázs kérdezett Egyszerre egy beszéljen című kötetéről. A beszélgetés elején szó volt a szerző két, fiatalkorában írt könyvéről, illetve arról, miként talált vissza az olvasáshoz. Az anekdota szerint egy gimnáziumi osztálykirándulás alkalmával vette meg Esterházy Fancsikó és Pinta című könyvét, amely akkora hatással volt rá, hogy osztályfőnöke rosszallásának ellenére sem ment a többiekkel a kirándulás programjaként szervezett diszkóba, helyette a szálláson maradt könyvével. Görföl Balázs az új kötet kapcsán kifejtette, hogy azok, akik követték a szerző munkásságát, több ismerős dolgot is tapasztalhatnak, ugyanakkor számos elmozdulás is megfigyelhető a korábbi kötetekhez képest. Elsőként a nyitóversre hívta fel a figyelmet, amely egyfajta Istenhez szóló invokációként az eltávolodást kéri, miközben Turi költészetének sajátossága éppen abban állt, hogy mindig nagyon közelről tekintett az emberi viszonyokra. A szerző elmondta, hogy a kötetet az imakönyvhöz hasonló módon gondolta el. Leginkább az érdekelte, hogy az ima mint kommunikációs aktus és mint nyelvi helyzet milyen viszonyban áll az irodalommal. Elképzeléseit a zsidó vallás gyakorlataiból vezette le, amelynek közösségi funkcióját emelte ki. Turi hangsúlyozta, hogy az imádkozást szigorú szabályok kötik, ami egyfelől eltávolítja az embert saját kisebb problémáitól, másfelől azonban azáltal, hogy a személyes gondoktól függetlenül mindenki ugyanazt a folyamatot végzi el, nagyon erős közösségi tapasztalatot tud eredményezni – kötetével ezt a hatást szerette volna elérni.
Görföl Balázs újdonságként említette, hogy a kötet különféle biblikus alakokat jelenít meg, ráadásul a szerző korábbi könyveihez képest most jóval több férfi szereplővel találkozhat az olvasó. Turi elmondta, hogy korábban is kísérletezett hasonlóval, Anna visszafordul című verseskötetében például irodalmi nőalakokat emelt be írásaiba. A szerző szerint a mítoszok és bibliai történetek a transzgenerációs és személyes traumákat az egyéni tapasztalattól távolibb történetbe helyezik, ezáltal a problémák könnyebben válnak elemezhetővé, újabb szempontok mentén lehet őket megragadni. A kérdező felvetette, hogy bár régebben a bibliai és mitológiai történetek szerves részei voltak a mindennapi tudásnak, mára mintha kikoptak volna a közgondolkodásból, Turi szerint azonban ez nem feltétlenül probléma, mivel egyfelől az internet korában könnyű hozzáférni információhoz, másfelől pedig úgy írja meg a szövegeit, hogy akkor is élvezhetők legyenek, ha valaki nincs tisztában az adott karakter hátterével. Görföl Balázs kérdésére a szerző elmondta, hogy bár a recepció hangsúlyozza költészetének nőszempontúságát, számos más jellegű, interperszonális kapcsolatot is tematizál, a női tapasztalatok mellett verseiben megtalálhatók a generációs és közösségi emlékezet, valamint baráti kapcsolatok is, utóbbiakat azonban – a szerző meglepetésére – a recepció olykor férfi és nő közti szerelmi kapcsolatként olvassa. A beszélgetőtárs újdonságként említette, hogy a kötetben több kötött formájú vers is helyet kapott. Turi kifejtette, hogy a kötött forma alapvetően távol áll tőle, mert a rím és a ritmus tartása olyan helyzetbe sodorhatja a szöveget, amelyben veszít hitelességéből, ugyanakkor a formák képesek megtörni a szabadversben előforduló monotonitást.
