"Kosztolányi Dezsőnek a budapesti Március páholyba szóló felvételi kérelmét 1915. december 20-án olvasták föl, amit a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy felé dr. Gonda Jenő titkár jelentett"
dr Gonda Jenő titkár...azaz a nagyapám.
http://biografus.blog.hu/2016/02/21/kosztolanyi_dezso_talalkozasa_a_szabadkomuvesseggel
ezt tudtam már jópár éve is
ebből a z MTA tanulmányból, itt is
Berényi Zsuzsára a szerzőre hivatkozik a blog írója, (ki később könyvet is jelentetett meg Kosztolányiról) és szerencsére többet írnak magáról a
Március páholyról is melynek titkára a nagyapám ill. tagja lesz
Kosztolányi.
a páholy neve nem véletlen ... eredetileg Március 15 - a neve egyenesen, és ez rávilágít a tagok 48-as hagyományaira, kultuszára *
köztudott az is, vagy az kellene, hogy legyen,hogy magukat magyarnak valló zsidók, milyen nagy számban és lelkesedéssel vettek részt a a 48-as forradalomban (ismeretes Haynau megjegyzése, hogy nélkülük nem is lehetett volna végbe vinni a forradalmat úgy, ahogy..)
Kosztolányi családjában ismeretes a 48-as hagyományok őrzése...
Büszke vagyok arra, hogy amellett hogy végül is a nagyapám vetette fel Kosztolányi-t a Március páholyba ill. javasolta felvételét...
amit sejtettem is, hogy a nagyapámnak nem csak az "ősmagyar" bajsza, hanem a gondolkodása is mennyire gyökerezhetett a magyar forradalmi hagyományokban lépten- nyomon bebizonyosodik , (a demokráciáért harcolt, a Belvárosi Szabadelvű Demokrata Kör igazgatósági tagjaként is,demokratikus szabad és titkos, általános választójogért, részt vett a Radikális Polgári Párt szervezésében is majd ügyészeként -korabeli lapokban nemrégiben bukkantam ezek nyomára))
hogy csalódnia kellhetett később nem csak a fiának (l korábbi bejegyzésem) szinte törvényszerű
de hogy ezeknek a (szabadság) eszméknek hive maradhatott , amik a páholy jelszavai is voltak
GONDOLATSZABADSÁG! SAJTÓSZABADSÁG! VILÁGSZABADSÁG!
abban egészen biztos vagyok,
magam vagyok a garancia rá mert tovább is örökithette...
s remélem, és úgy tűnik, én is tovább lányomnak, s ő a fiának... és igy tovább...
mert bármilyen nehézségekbe is ütközik minduntalan bármiféle szabad gondolat, csak igy érdemes, csak igy lehet...
szabadon és nem bezárkózva. (Petőfi is a világszabadságért küzdött, élt És halt,)
----
*
"Berényi Zsuzsanna Ágnes kutatásai alapján tudjuk, hogy a Március páholyt 1909-ben létesítették a Petőfi páholy azon tagjai, akik számára utóbbi túlzottan radikális irányúnak mutatkozott. „Az új páholy névválasztása mutatja, hogy ennek a tagjai sem voltak éppen maradiak, hiszen Március azonnal a 1848-as forradalom kitörésének napját, március 15-ét juttatja eszünkbe. Egyes korai iratokon a páholy nevét csakugyan Március 15-eként jelölték. Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra történő emlékezést jelzi – tehát feltevésünket megerősíti – a (!) páholy jelszava is: Gondolatszabadság, Sajtószabadság, Világszabadság!” "
**"A páholyt 1909-ben a Petőfi páholyból kivált tagok létesítették, mert számukra a Petőfi páholy irányzata túlságosan is radikális volt. Az új páholy névválasztása mutatja, hogy ennek a tagjai sem voltak éppen maradiak, hiszen Március azonnal az 1848-as forradalom kitörésének napját, március 15-ét juttatja az eszünkbe. Egyes korai iratokon a páholy nevét csakugyan Március 15-eként jelölték. Az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra történő emlékezést jelzi, tehát feltevésünket megerősíti a páholy jelszava: Gondolatszabadság, Sajtószabadság, Világszabadság!"
"Nevéhez és jelszavához méltóan a páholy már 1909-ben, az alapítás esztendejében a szabadkőművesek között máig is vitatott kérdést, a női egyenjogúság ügyét támogatta. Az Országos Nővédő Egyesület gondjait is megvizsgálták a páholy összejövetelein." ..."Támogattak mindenféle haladó intézményt. A Március páholy többek között alapító tagja lett a Tanítók Szabad Egyesületének. " "Mint ezt a szabadkőművesi alkotmány előírja, politikai párthoz nem csatlakoztak, de a választójogi harcra, vagyis az általános, egyenlő és titkos választójogért folytatott küzdelemre szövetkező “profán" szervekkel összefogtak. Május elsejének a megünneplését a szabadkőművességen belül a Március páholy kezdeményezte. Ez a páholy úttörő módon támogatta azt, hogy nőket is vegyenek fel a szabadkőművesek közé. Az angol rendszerű szabadkőművesség még ma sem fogadta el ezt a javaslatot. Képzelhető, hogy a század első évtizedeiben milyen nagy megrökönyödést keltett ez a nézet."
térjünk vissza Kosztolányi Dezső szabadkőművesi életútjához! A Március páholyban tehát felolvasták a felvételi kérvényét, mint ezt dr. Gonda Jenő titkár 1915. december 27-én, formanyomtatványon a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak intézett jelentésében közli.
Születési helye és időpontja: “Szabadka, 1885. márc. 29." Foglalkozása: “író. A ’Világ’ belmunkatársa." Lakhelye: “Bpesten, I. Fehérváry út 15/a." A Nagypáholynak 45/1915. szám alatt elküldött jelentés bal oldalán ceruzával két név olvasható: Bakonyi Miksa és Bálint Lajos.
A szabadkőművesi szokások közé tartozott ugyanis, hogy a felvételre jelentkezőket a páholy választott vezetője, az úgynevezett főmester több (általában három) szabadkőművessel megvizsgáltatta, hogy minden szempontból megfelel-e a szabadkőművesi tagság követelményeinek. Ezeket a megbízottakat nevezték “kutatóknak". Kosztolányi Dezső esetében tehát erről a két kutatóról maradt írásbeli feljegyzés. A főmester ebben az évben Ranschburg Viktor volt, az Athenaeum igazgatója. A szokásoktól eltérően nem ő, hanem dr. Bakonyi Kálmán, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere írta alá a kutatói megbízást. Ennek keltezése 1915. december 30.
Az egyetlen fennmaradt kutatói jelentést Bakonyi Miksa, a legradikálisabb belső terjesztésű szabadkőműves lap, a Dél szerkesztője írta. Ajánló sorainak választékos kifejezései, szabadkőművesi fogalmakban gazdag szövegezése gyakorlott újságíróra vall. Így szól az ajánlás:
Kedv.: Nm.: tv.:em!
Örömmel jelenthetem neked, hogy keresőben igen értékes lánczszemet látok. Karakteres, korrekt, igen talentumos és tartalmas ember, aki díszünkre fog válni. A legmelegebben ajánlom.
Üdvözöl igaz szeretettel
Bakonyi Miksa
916. jan. 1.
A többi, fenn nem maradt ajánlás is kedvező lehetett, hiszen 1916. február 7-én ünnepélyes összejövetelen felvették Kosztolányi Dezsőt is a páholyba. (...)
(...) Az ünnepi alkalomra 1916. január 31-én kelt körlevelében a “főmester" és a “titkár", tehát Ranschburg Viktor és dr. Gonda Jenő aláírásával a következő szöveggel hívták meg a szabadkőműveseket:
MARCIUS ¨
I
Budapest kel. 19 16
31
Szer.: Tv.:!
Páholyunk 1916. évi február hó 7-én, este pont ˝8 órakor a páholyház I. sz. nagytermében
felvételi diszmunkát tart, a melyen Cserna Andor, Engl Arthur, Herodek István, Dr. Kertész Sámuel és Kosztolányi Dezső keresőket fogjuk a szks.: szövetség és a Március ¨ .: tagjaivá avatni.
(...)
Tvi.: szer.: és üdv.: az e.: sz.: sz.:
TITKÁR FŐMESTER.
(...)
Kosztolányi szabadkőművesi tevékenységét irodalmi munkássága során fejtette ki. A lapnál és más írásaiban. Ennek elismerése volt az, hogy 1916. december 18-án “második" fokba, az úgynevezett “legényfokba" avatták. A szabadkőműveseket ugyanis munkásságuk alapján, ismereteiknek megfelelően, hagyományos és szigorúan meghatározott szertartások közepette a “magasabb fokba avatják". Kosztolányi Dezső esetében nyilván irodalmi működését ismerték el az avatáskor.
1916. december 12-én körlevelet küldtek szét a főmester és a titkár aláírásával. Ebben értesítették a szabadkőművesi páholyokat, hogy 1916. december 18-án “másodikfokú" munkát tartanak, amelyen Engel Arthurt, Herodek Istvánt, dr. Kertész Sámuelt és Kosztolányi Dezsőt legényfokba avatják. Az ilyen avatási “munkát" második fokban tartott munkának nevezték.
Az értesítés még azt is tudatja, hogy a felvétel után “mesterértekezletet" tartanak, amelyen többeket avatnak a harmadik, legmagasabb fokba. Az értesítés így szól:
MARCIUS ¨
XII
Budapest keletén 19 16
12
Szer.: Tv.:!
Páholyunk f. hó 18-án, hétfőn este fél 8 órakor II. f.: munkát tart, amelyen: Engel Arthur, Herodek István, dr. Kertész Sámuel és Kosztolányi Dezső tanoncttveket fogjuk a legényfokba emelni.
A II.: munka után mesterértekezlet
(...)
A kezes testvérek sziveskedjenek a szükséges nyomtatványokat a titkár tvtől hétfőn átvenni, mert - az idő rövidségére való tekintettel - különben az általuk ajánlott keresők a legközelebbi felvételekből kiesnek.
Tv.:i ü.: az e.: sz.: sz.:
Titkár Főmester.
(...)
Kosztolányi Dezsőnek a második fokba történő avatását a levéltárban található iratok közül abból tudhatjuk meg, amelyben a Március páholy a Nagypáholy számára jelenti, hogy a költőt a 102. sorszámon név szerint anyakönyvezte."
(Berényi Zsuzsa)
