erről-arról-amarról még
ez kell...
séta a Marosban
sétálunk a marosban
keringünk összevissza
kicsit megzavarodva
nem tudván mire vélni
milyen alacsony
közben fürdeni tilos
hát az is
bokáig érő vízben
lehetetlen dolog
marad a séta
***
gyönyörű koraőszi nap van
szeptember tizenöt
örökidő
ülök a parton
mig le nem megy
a nap
sokáig marad
75 éve
járok a marosra
de még nem volt ilyen
olyan mint egy újjászületés
tiszta s kicsi a viz
homok a lábam alatt
új élet köszöntelek
ez a kép már elkísér
míg csak élek
a mi nyarunk
Mindig akkor kezdenék járni szorgalmasabban a Maros-partra.amikor itt van az ősz, vége a szezonnak és ajándék minden nap
Tanév kezdetekor is órák után rohantam le a partra - emlékszem . menteni ami menthető
Mert ki tudja, meddig tart a jó idő
Ki tudja, nem ez lesz az utolsó alkalom. Idén,(vagy egyszer nemcsak idén?)
Becsüljünk minden napsütött órát
Amúgy is a mi nyarunk van! (nem csak az indiánoké:)
szeptember 15.
vihar
a nagy viharról beszélek a telefonban s közben anélkül hogy észrevettem volna , lányom átadta fiának,,..
én meg nagyban ecsetelem,hogy Szegeden egy platánfa egy emberre esett,a szinházról letépte a tetőt a vihar, a jogi egyetembe meg belecsapott a villám
de hallom már unokám keményen rámszól, itt hagyd abba
de még megkérdi riadtan, hogy abba az egyetembe csapott bele a villám, hova az anyja járt (még utólag is rossz lenne belegondolnia?)
nem, nyugtatjuk meg , ő a bölcsészkarra járt.... és különben is senkinek nem lett semmi baja ...
***
csak azt nem értem, hogy még én vagyok félős? épp újságolta anyja, hogy azt üzente egy kisfiúnak, akivel összetalálkozhatok esetleg, hogy ha egy Gonda Julia nevű FÉLŐS néni lát, akkor azt üdvözli ..:)
a feltámadás kérdése
tárlatvezetés volt zárás előtt a keresztekből, ill, a 12 , stációból
én nem tudom milyen a vers , (bár mindkét fél elismerte) de úgy érzem egy gordiuszi csomót oldottam fel vele
hanem a kérdést:(ami az ellenszegülésre született bennem)
miért nem az, ami utána következett
és ekkor D. a centrumban levő képre mutatott
itt a feltámadás, ne féljetek
a fotón kis háttér trükkel - , valóban ez látszott, de csak azért lehetett így mert a keresztről idők folyamán levált a krisztusi alak
s ez a fotós egyéni leleménye volt, hogy ezt kihasználta, meg is köszöntem neki (de a kérdésem tulajdonképpen maradt)
*****
kevesen voltunk nagyon, nem mérközhettünk az épp kezdődő hagymafesztivállal
de a képeken látom, hogy roppant érdeklődő még a hátam is , ahogy e fotókhoz fordulok :)
(provokáció, ide vagy oda)
ennyire érdeklődő hátakat ugyan ki látott még?
node, jut eszembe , nem mindannyian várjuk a megváltót (a megváltást)? a Messiást- a különbség csak az hogy a zsidó előszörre, a keresztények meg másodszorra (egy javitott kiadást:) (adventet)
lehet, hogy e fotók hatására is írtam a napokban (hosszan elnyúlón folyamatosan egy verset. a megfeszítettről, ami végül is a magam számára is kis meglepetést okozva zárult ezzel kiváltva egyes (ateisták ) szimpátiáját különösképp, mások (vakit keresztények) ellenállását
én nem tudom milyen a vers , (bár mindkét fél elismerte) de úgy érzem egy gordiuszi csomót oldottam fel vele
el is határoztam, hogy most kicsit provokative, beírom a vendégkönyvbe, de ott annyi tücsök bogár állt s másról is, hogy végül visszaléptem,.. bár szóban részben elmondtam, no nem a verset
hanem a kérdést:(ami az ellenszegülésre született bennem)
ha annyira biztosak a megfeszítés utáni feltámadásban (részben abban én is , csak a mi feltámadásunkban nem annyira:) -bár vallásom is igen) , akkor miért a keresztre feszített Jézus lett ikonná (nyaklánc medállá, útszéli szimbólummá, amikből jócskán fotózott D. M.
miért nem az, ami utána következett
és ekkor D. a centrumban levő képre mutatott
itt a feltámadás, ne féljetek
a fotón kis háttér trükkel - , valóban ez látszott, de csak azért lehetett így mert a keresztről idők folyamán levált a krisztusi alak
s ez a fotós egyéni leleménye volt, hogy ezt kihasználta, meg is köszöntem neki (de a kérdésem tulajdonképpen maradt)
*****
kevesen voltunk nagyon, nem mérközhettünk az épp kezdődő hagymafesztivállal
de a képeken látom, hogy roppant érdeklődő még a hátam is , ahogy e fotókhoz fordulok :)
(provokáció, ide vagy oda)
ennyire érdeklődő hátakat ugyan ki látott még?
node, jut eszembe , nem mindannyian várjuk a megváltót (a megváltást)? a Messiást- a különbség csak az hogy a zsidó előszörre, a keresztények meg másodszorra (egy javitott kiadást:) (adventet)
újabb jelzőfám dőlt ki
igen, sorra dőlnek ki jelző fáim, ma Konrád György
először a Látogatóban találkoztam vele
évekkel később egy nemzetközi könyvfesztiválon szorosan E.P. mellett ült, össze is dugták a fejüket szó szerint,, fehérek közt európaik....
legutóbb a szegedi pályaudvaron láttam átutazómban(a tiszatáj meghívására jöhetett) ült a büféasztalnál egy családdal, nagyon familiáris és kedves volt, olyan emberi
(én a szomszéd asztalnál ültem, és titokban lestem....mint olyan embert, akivel az ember szeretett volna beszédbe elegyedni...és úgy tűnt, hogy nem is támasztana ennek igazán akadályt - én viszont támasztottam!)
na de maradnak a könyvek, az esszék...a "levelek".....
sorra megyünk el,,,, a nagyok,de a kicsik is
a mi generációnknak is lassan de biztosan leáldozik
csak az bánt, amit itt hagynak, hogy nem tudtak eléggé hatni, sokakra, hogy egy minőségileg rosszabb világot hagynak maguk után, hiába is emelkedtek ki ők annyira belőle (hol az elvtelenség vagy rossz elvek uralkodnak, dőzsölnek)
azért hálás vagyok a sorsnak hogy ha névtelen is, távolról, de valahol közibük tartoztam (tartozok)
valamivel (10 év) fiatalabban, de de volt kikre felnéznem...tudtam, kikre kell
már nincs, , elárvultam, elárvultunk.....
nincs jelzőfánk....
szeptember 1.3
már nincs, , elárvultam, elárvultunk.....
nincs jelzőfánk....
szeptember 1.3
egy pál utcai halálára
igen, fenntartom, aki úgy meg tudta rendezni, feltétlenül megérdemli a pál utcai rangot, meg a padlást, meg a képzelt riportot stb...( jóestét nyár, jó estét szerelem, kőmíves kelemen, fekete péter, szent istván körút 14 stb.,) , kortársam volt, (olyannyira hogy ugyanabban az évben , hónapban születtünk) zűrös idők fia, nem csoda ha eltévedt, de a színpadon soha.S megfizetett (pontosan nem is tudjuk , miért , mert a maga oldalát örökre elhallgatta) 2017-ben szexualis zaklatással vádolták, ezzel megtört, most már nyugodtan (vagy inkább nyugtalanul) mondhatjuk megtört a pályája, sőt vége is lett,,, már betegen, vidéken rendezett egy Tartuffet: láttam a Népszavában egy képét felismerhetetlenül,, lefogyott, meggyötrődött.
én a rendezéseire emlékszem, és köszönöm neki!
(a többi meg nem is tartozik rám)
*****
egy nyilatkozatából idézek a Pál utcai fiúk bemutatója előtt:
":" a szemünk láttára válik olyan emberekből hős, akikről soha nem gondoltuk volna, hogy hősök, ÉS SAJNOS A SZEMÜNK LÁTTÁRA BUKIK EL AZ, AKITŐL NEM VÁRTUK, HOGY ELBUKJON" (kiemelés tőlem)
Grecsó meg igy búcsúzott tőle"....féltem. Ettől. Hogy későn mennek Nemecsekért a fiúk. Isten veled, Laci, vagy ahogy generációknak megmaradsz, Tanár úr." (elment valaki a Pál utcából)
sors
hoppá, megvan!
miért is vonzódtam én mindig az idősebb, érettebb,férfiakhoz . apapótlékból, tudat alatt biztos
most egy fotót láttam meg egy egyébként oscarra jelölt holokauszt túlélő filmből
idősebb a férfi, fiatal a lány, szerelemféle szövődik köztük lassan....
olyan ismerős, olyan közeli....
mennyire a sorsunk irányit , mindenben.....
miért is vonzódtam én mindig az idősebb, érettebb,férfiakhoz . apapótlékból, tudat alatt biztos
most egy fotót láttam meg egy egyébként oscarra jelölt holokauszt túlélő filmből
idősebb a férfi, fiatal a lány, szerelemféle szövődik köztük lassan....
olyan ismerős, olyan közeli....
mennyire a sorsunk irányit , mindenben.....
integrálás
az ember nem fordít hátat a múltjának, hanem integrálja, beépíti a jelenbe, jövőbe
mint ahogy jó esetben nem válik le teljesen, végleg a szüleiről se
már nem lesz olyan fontos minden múltbeli mozzanat, s a szülők se fogják a kezünket, de jelen vannak, ha távol is....
én úgy képzelem el, hogy ahogy élünk, életünk egyre gazdagabb, s attól hogy anyák, (nagyanyák) leszünk, amíg lehetünk (amíg a sors engedi), nem veszítjük el szüleinket...felmenőinket
a múlt emlékei is csak gazdagithatnak, egyre több van belőlük, így jelentőségük is csökken, ahogy nő a jelen... a jövő, de vannak
én nem fordítanék hátat a szülő városomnak sem, lakjak bárhol, utazzak bármi messze...
a régi barátoknak se )(míg vannak)
a gyermekkori játékok, könyvek se porosodjanak
adjuk oda az unokáinknak, azt, ami nekik érdekes
hogy örült az én kis Unokám a napokban a plüss Fülesnek, mikor felfedezte lányom régi polcán, egyből gondozásába is vette
(s - most fedeztem föl- egy alsóbb polcon Tigris is ugrásra készen várja,,,:)
mint ahogy jó esetben nem válik le teljesen, végleg a szüleiről se
már nem lesz olyan fontos minden múltbeli mozzanat, s a szülők se fogják a kezünket, de jelen vannak, ha távol is....
én úgy képzelem el, hogy ahogy élünk, életünk egyre gazdagabb, s attól hogy anyák, (nagyanyák) leszünk, amíg lehetünk (amíg a sors engedi), nem veszítjük el szüleinket...felmenőinket
a múlt emlékei is csak gazdagithatnak, egyre több van belőlük, így jelentőségük is csökken, ahogy nő a jelen... a jövő, de vannak
én nem fordítanék hátat a szülő városomnak sem, lakjak bárhol, utazzak bármi messze...
a régi barátoknak se )(míg vannak)
a gyermekkori játékok, könyvek se porosodjanak
adjuk oda az unokáinknak, azt, ami nekik érdekes
hogy örült az én kis Unokám a napokban a plüss Fülesnek, mikor felfedezte lányom régi polcán, egyből gondozásába is vette
(s - most fedeztem föl- egy alsóbb polcon Tigris is ugrásra készen várja,,,:)
