igen, egyszercsak ezt mondta a Nyáry a Pulitzerről szóló könyv megbeszélése közben
mégis érdekes, hogy ha nincs ez a makói zsidó fiú akkor tán az amerikai szabadságszobor sincs
legalább nem tagadták le hogy zsidó, mint manapság nagyobb embereknél szokás (a gyarlóbbak nyugodtan maradhatnak azok)
érdekes volt a beszélgetés, irójára Wisingerre (egyébként azt hiszem ő is zsidó) még tévés korából emlékszem, meg arra, hogy ákárhányszor Pesten szinházban voltam, (hatvanas, hetvenes évek) ő is (a feleségével)(gondolom, ezen alkalmakon kivül is, hogy én mindig láttam)
mostanában (szépo:) iróvá avanzsált? irt könyvet Szentgyörgyiről, (mint kémről egy krimit?) Neumannról (pedig megbukott annak idején fizikából) s most Pulitzerről (ez legalább közel áll eredeti foglalkozásához, az újságíráshoz), de ezek vállaltan dokumentumregények (ami ugyancsak nem áll távol az ujságirói mesterségtól) nem értem miért kell most kikiáltani hirtelen szépirónak(?) (mert az Athenaeumnál jelenik meg?)
úgy látom rajta mély megelégedéssel sőt némi eufóriával tölti el ez a váltás
arra amit csinál,elér, és arra is, hogy ő mennyire nem büszke rá...
ma van a Margo dij átadása, 10 jelöltből az általa szerkesztett magvetős könyv lett dijazott Harag Anita: Az évszakhoz képest hűvösebb
s épp a minap nyilatkozta Timiről...
"...Turi Tímea, a kötet szerkesztője is sokat segített a novellák sorrendjének megtalálásában. Most már nem tudom elképzelni, hogy ne a Családi anamnézis legyen az utolsó novella például. "
ő vette át a dijat Anita távollétében
egyébként tavaly is Timi szerkesztett könyv lett dijazott, sőt lehet mondani hogy felfedezettje?
hát igen.....
és egész véletlen észreveszem (mert erről se beszélne, pedig tudja , hogy mennyire sziven viselem a saját publikálását is, mert mintha kicsit héttérbe szorulna nagyon lelkiismeretes (fő)szerkesztői munkája miatt (mellett,alatt) ): tárcáa jelent meg a holnapi ÉSben...
alig várom, hogy olvashassam( nem csak a két bekezdést , ami előzetes)
futólag láttam már egy fura filmben ami Picassóról szól, (inkább persziflázsként) s onnan tudtam, hogy támogatta a modern művészetet, művészeket (pedig ebből a (dokumentum)filmből kiderült, hogy a rengeteg közül öt nem is annyira, és első találkozásuk pl ugyancsak faramucira sikeredett)
no, igen érdekes volt a film is, egy nemrég előkerült interjút vágtak bele-bele
s különböző emberek nyilatkoztak róla
eredeti filmrészleteket, képeket láthattunk
több volt a bulvár elem mint a művészet
mint ahogy maga a művészet is legalább annyira érdekelte őt mint a hozzájuk kapcsolódó férfiak, (vagy forditva?) és a film inkább erre támaszkodott,..
kevés műalkotást mutatott
ellenben hosszan elidőzött nála, rajta, (félig megoperált orrán) s a művész férfiakon kik jócskán kapcsolatba voltak vele (Beckett, Max Ernst, Pollock, Dali, Duchamp stb)
pedig rengeteg értékes képet őrzött és mentett meg! szerencsére ezek nézhetők a múzeumaiban(inkább ezeket javasolnám, mint a filmet)
Paulinyit viszonylag gyakran hallgatom online hetente , majdnem, de ezúttal Tarr Bencével beszélgetett, (ki szintén tanárom vlt, a Szintézisben) buddhista megközelitésben a.. halálról beszélt
picit feloldott, visszabillentett, de vannak kételyeim változatlanul
mindig van egy lyuk....
----
a buddhista felfogás szerint amikor meghalunk, nemhogy kiesünk a valóságból,
hanem a halál a nagy felszabadító, ami a valóság igazi természetével köt össze
az objektiv valóság nem az, amit ebben a életünkben élünk (mintha ez lenne az álom, másik halál)
ezért nem is kellene félni a haláltól, ha ennek az életnek vége van, "haza megyünk"
a világ, ahogy megéljük, tudatállapotfüggő, a tudatállapotunk viszont folyamatosan változik ( a nap 24 órája alatt is (l. bardok)
a halál után is még három tudatváltás van
legvégül a tudat teljesen elfordul ennek a tapasztalati valóságnak az észlelésétől
mig eljut a tiszta tudatig
de a létezés nem ér véget a halállal
a megholt keresi önmagát, az életét, amit leélt, azt aki volt - meg is látja, de kivülről látva - egész életét, egyben
és itél , ő , az ember maga fölött (gyümölcsöző volt-e az élete, vagy meddő
Utóbbi esetben megtapasztalhatja a poklot, de ez is csak látomás, és nem tart örökké
közben rám csap régi osztálytársam, aki mindig a fürdőbe megy, de most nem...
igy legalább nem kell letépni - mondja (nem szokásom, én csak örökitek, nem pusztitok)
gyönyörű, nézd! - mondom neki, ő is arra gondolt, a már ősziesen kókadóbbak közt
hova megyek - kérdi
nem is tudom, csak úgy , el
tényleg egy pillanatra el is felejtettem hova, mert nem az volt az érdekes, aztán eszembe jutott, hogy vásárolnom kell , földi táplálékokat, (kenyerem is elfogyott) bár még nem tudtam melyik boltba
2-án voltam egy különleges vándorkiállitás bemutatóján, s valószinű ennek illetve mondanivalómnak a gazdagsága s rétegzettsége hátráltatott ennyi ideig a beszámolóval róla (de most pl hogy valaki úgy számolt be képeivel. s beleülve egy nem neki szánt múzeumi enteriörbe - mintha felfedezte volna egymaga a spanyolviaszkot)(nevezetesen Lesznai Annát csak megszólalok, ha tömörebben is mint a témához illene
Igen,Lesznai Annaról van szó, aki bár sokak számára sajnos ismeretlen, engem régóta bújkálva, innen onnan előbukkanva foglalkoztatott
s hogy egy délelőtt (hajnali számomra:) 10 kor kezdődő múzeumi kiállításon már időben ott vagyok, ez is jelez valamit, nemde? :)
(csupa ismeretlen arc körülöttem, kiderül, a tegnapi konferenciáról maradtak itt, József Attila 100 éve érkezett Makóra, ez adja az apropót....(erre hivták meg az ország "illetékeseit" különböző helyekről) ...még a kiállitáshoz is, mert titokzatos barátság fűzte össze őket (L.A. unokatestvére Hatvany Lajos révén is (anyai ágon eredetileg Deutsh rokonok... ő a "zsidó báró", bár a nemesi származásról szó esett, a zsidóságáról, mint újabban szokás nem, nem baj, mi azért tudjuk, amit tudunk)
J. A-hoz ellentmondásos kapcsolat fűzte , (bár mindig is nagy költőnek tartotta, és hatással is volt rá) ami megromlani látszott a vége felé, de ez összefüggésben lehet(ett) a pszichoterápiás kezelésével (egyébként épp L.Anna ajánlotta neki ismerősét Gyömrőit)
a barátság kezdete, nagyon jellegzetes Bécsbe költözésnél könyvek pakolásánal segitkezett a szorgalmas és túlteljesitő Attila... van is egy kép a durcás változatáról..
mert hogy ki is volt Lesznai Anna? . bár irt verseket, meséket, talán elsősorban képző- vagy még inkább iparművész...
ahogy rajzai tervei tanúskodnak a falakon (egészen a tapétákig, magyar népi, szecessziós motivumoktól indián hagyományokig.. (USAban élte élete utolsó éveit)
egyetlen fiát (első férjétől ) 1944-ben vesztette el....(!) ugye nem kell mondani milyen körülmények közt..,
rengeteg neves művész élt és alkotott körülötte , voltak barátai (pl Kaffka Margit, Ady Endre, Kassák)
egyébként Alsókörtvélyesen volt a családi kúriájuk (ahova barátait is vendégül látta, Attilát egyszer se, állitólag ezt is vette zokon...) mára leégett...
"a Kezdetben volt a kert "c.műve erről is szól, régi adósságom, el kell végre olvasni
(3 kis mesekönyv van tőle, lányomnak vettem) meg a naplóját olvastam letehetetlenül,...
egy felvilágosult gondolkodású , szabad nő volt ..igazi példaképnek való
vissza-visszajárok... jó légköre van ennek a kiállitásnak, otthonos,,,,
egyébként decemberig megtekinthető! jönnek is, az országból
Louise Glück az új Nobel-dijas, ismeretlenül is megörültem neki! nő, költő a témái rokonszenvesek és ráadásul egyidős velem. ..Az előbb viszont hallottam egy büszkélkedő mondatot róla a Bartókon: magyar származásáról, nos ki kell egészitenem magyar ZSIDÓ származású..érdekes, erről az aprócska tényről ilyenkor nálunk mindig megfeledkeznek! (pedig már a neve is gyanús lehetett volna:)
s pedig a "magyar" ként számontartott Nobel-dijaknál már amúgy is megszokhatták volna
sajnos lemerült a netem és nagyon szaggatottan és hézagosan hallgathattam a beszélgetést (persze azóta már pótolhattam volna) ez egy sorozat a jedermannban, irással foglakozó nők gyakorolják, H, Judit vezetésével, akik kinevezték magukat Mrs Colombónnak, aki lám, egyszerre több példányban is megjelenik, (ideje volt:) aláhúzván a nők jelentőségét - minden téren
a beszélgetéseik (felolvasásaik is ezt célozzák
meg is hallgatom egyszer egybefolytában :)
és a kéváhéz előtt a hosszú beszélgetés után, vidáman, frissen, maszkban
