lányom a mai élet ÉS Irodalom ( irodalmi blokjában) benne van, a verseivel!(hű, de örülök:; ide is teszem a cimlapot - ha már felhajtottam a városban eme hiánycikkból :
hátha el is lehet olvasni. a 4 verset (Szív Ernő tárcája/vonala fölött) De ha nem, majd belinkelem, ha meglesz online is, pár nap múlva *
2 foto
csak még annyit, nem azért tetszenek a versek, mert a lányom irta! (de legalább is nem CSAK azért! (hanem:)CSAK!...:)
*http://www.es.hu/kereses/szerzo/Turi%20Timea
átsétáltunk az unitárius templomhoz , tuloldalon láthattuk a zsinagógát (ide legvégül jöttünk)
egy különleges tornyos ház előtt is elhaladtunk (valaki fig yelmeztet, hogy a lépcsőjét is fotózzam le, tessék itt van:
én élveztem a kis út költőiségét is
az unitárius templom egy egész modern épület... egy egész modern (rövidnadrágos)lelkészvezetőnővel, ki épp gyerekeket táborztat az udvaron és meg is feledkezett rólunk
de azért elég hosszas bemutatást tart a templomról, a vallásról, és magáról is beszél
engem meglep amiket mond, bár nem egészen új (lányom első esküvője az unitárius vallás szeront zajlott akkori keresztény völegégényével, s nem véletlenül választották ezt...)
ők nem Jézus halálával, a kereszttel foglakoznak, hanem életével, tanitásaival!
a templom is meglepően derűs...
jó volt benne lenni
de mentünk tovább...(az egész más jellegű katolikusba)
az emléktárgyakat el szoktam tenni és nagy becsben is tartom...
igy tettem (volna) az augusztus 20-i ünnepségen kapott új kenyért szimbolizáló, celofánba rakott, nemzetiszinű szalagocskával átkötött cipóval is (csak azért nem irom jelzőnek, hogy kis, mert inkább ormótlanul nagy volt ezúttal) - ha... nem penészedett volna meg. Nem kicsit, jócskán! Ki is dobtam a szemétbe...mi mást tehettem volna...
azelőtt az ilyen cipók tartósak voltak, mint a ballagási tarisznyába rakottak is...
nade fogyasztói társadalmat élünk, úgy látszik emlékek terén is...
pár nap , és kihajitható minden!
tán meg kellett volna egyem, még időben?!
hát elment 92. évében, hosszúnak mondott betegség után az az ember, aki tulajdonképpen már évtizedek előtt elment (a világpolitika szinhelyéről, ahol meghatározó és alakitó szerepet tölöttt be... s mintha önként is ment volna el, önmagát felszámolva...(esetleg nem látva a következményeket), de tény, hogy reformjaival , az u.n peresztrojkával, tényleg ÁTalakitotta a világot, sokan és tán joggal vádolják a Szovjetúnió felbomlásával, (felbontásával), hazáján bell--- és ünneplik a Kelet-Európai visszafordithatatlan változások létrejöttének előkészitésével...
akárhogy is s: nagy ember volt, szimpatikus, nyilt, becsületes, és a legjobb szándék vezérelte mindig...
olvasva a sietős nekrológokat, nyoma sincs annak az elismerésnek sőt népszerűségnek ami élete fénykorában övezte,,
sic tranzit gloria mundi.... (?!) :(
én siratom
végre utazom (méghozzá láss csodát fél 8 előtt a buszmegállóban vagyok! :)
honismereti körünk töredéke Vásárhelyre ruccan templomtúrára
és a múzeumba....
először még úgy ülök a buszban mint gyerekkoromban , utazási lázban, de később , mivel mellém ültek, bezártságot érzek, rosszullét kerdülget, fel is állok, túlságosan ráz a busz, na de kibirom...
Vásárhely négy templomát keressük fel- viszonylag közel vannak egymáshoz
az elsőbe viszont be se tudunk menni, mert u.n "épitkezési terület"(de már évek óta, s nem is dolgozhatnak benne. nincs rá pénz)
hát elég régi a templom, 1799-ess
a homlokzatán, a kapu fölött jóleső és ismerős héber felirat fogad
később kérésre el is magyarázom, hogy ez a tetragramoton Isten négy betűs "neve" , amit viszont nem ejtjetünk ki sose!
végül is ez az alap, a zsidó vallás, jó, hogy ez a református templom, ha ilyen formában is d e elismeri..
alatta nem olvasható a szöveg, de Istenhez fűződő zsoltárrészlet lehet....
vezetőnk körbe is mutat, háttérben a zsinagóga, bár eltakarja az egykori zseneiskola, korábban hotel és a zsidó kávéház, ahova, mint a napokban megtudtam, Tornyai is járt ...(azelőtt azt se tudtam, hogy volt ilyen...mindig tanul az ember, néha duplán is)
pár napja nem vagyok valami jól
itthon fekve, lézengve
de ha kimozdulok, igyekszem disszimulálni, és akkor úgy belejövök , hogy s már nem is kell... eddig.
de most ez se megy
látok fotókat emberekről, szinte közvetlen haláluk előttiteket, nyoma sincs rajtuk a közeledő végnek.
azt hiszem bármikor bekövetkezhet, s viszonylag váratlanul.
azért irom, hhogy "viszonylag", mert valójában várt, csak az idejét nem tud(hat)juk
(unokám ne bizonyuljon jósnak!)
gyorsan mentem biciklimmel a koncertre, de útközben a sarkon megláttam a magányosan s szépen nyiló rózsát,visszakarikáztam, hogy lefotózzam
alig álltam meg előtte, még elő se tudtam venni a mobilom
valamelyik ablakból sötét, durva, ordenáré hang szólt rám, hogy menjek csak el onnan , nehogy letépjem a virágot, nem azért hagyta meg...
hm... csak a hangot hallottam, látni nem láttam, nem mutatkozott, de valószinűleg az a nő volt a hangtulaj, akinek a férje olyan gonddal és hozzáértéssel csinálta ezt a kis kertet évekig,ami sajnálatos távozása után egyre kevésbé szép, nagyritkán látok benne egy szép virágot, lefotózásra méltót, ez kivételesen olyan volt...
és bár végig orditott a bősz nő, mégis lefotóztam
de azt hiszem, itt, utoljára....
(ki a virágot szereti , rossz ember nem lehet...de ki az embereket is, az pláne,,,:)
nem, nem birom, felállok az Abba utánzat (3 nő) koncertjéről, még visszafülelek, csinálok fotót is,s de nem birom, tovább megyek, hazafelé, el innen, el...
szembejön a templomtéri esemény főszervezője, képviselónk, kedvesen (tán kicsit pityókásan is?) meg közvetlenül a nevemen szólitva (Julika!) köszönt
belőlem meg kijön, - bár nem neki szánt panaszként -hogy HAMISAN ÉNEKELNEK
mosolyogva vállat von:
ILYEN A VILÁG!
milyen igaza van! tényleg hamis... mi ahhoz képest , hogy egy együttes hamisan is énekel...)
a Levéltárba érdekesnek igérkező előadásra sietek, szó szerint...
a téma Tornyai és a nők, és nekem van a birtokomban egy elszakadt sőt elszakitott levél magától Tornyai Jánostól, amit a nagy-nagynénémnek irt
aféle udvarló, bokoló nagyon gáláns levél, aminek hiányzó részéről van okunk feltételezni, hogy tánnintim is... amit nagynéném joggal szégyellhetett+(?) illetve nem akarhatta, hogy avataltam kezekbe kerüljön
azonban mostanság más vonatkozására lettem figyelmes:
van benne pár sor ami megkezdett portré festésére utal
(én ezt eddig átsuhanva, csak átvitt értelmeben vettem, holott egy igazi festőnél, ki portrékat ténylegesen fest, egész más a helyzet, ugyebár..
plusz ráadásul utalás van vissza régebbi időre
a levél 1918 as keltezésű
az előadás után a levéltár elnöke meg is mutatta a levelet az előadónak, aki szerint van is befejezetlen női portré Tornyai művei közt, vajon beazonosítható-.e?
volt olyan kedves, (és lelkes?) hogy még aznap este elküldte ennek a portrénak több változatát, fotókon
azzal, ha nem azonos a rokonommal, nem is kell válaszolni
nem is válaszoltam, csakhogy érdekes módon épp akkor, tán másnap , előjött egy régi fotó az én nagy-nagynénémmel (itt már 70 körüli),de a szája köról hasonlóságot véltem felfedezni (a befejezetlen festménnyel) (minek dátuma 1910) - lehet hogy akkoriban történt az első találkozás,s tényleg befejezetlen maradt a portré...? s tényleg Erzsi nénit ábrázolja fiatal lány korában?
