az emléktárgyakat el szoktam tenni és nagy becsben is tartom...

igy tettem (volna) az augusztus 20-i ünnepségen kapott új kenyért szimbolizáló, celofánba rakott, nemzetiszinű szalagocskával átkötött cipóval is (csak azért nem irom jelzőnek, hogy kis, mert inkább ormótlanul nagy volt ezúttal) -  ha... nem penészedett volna meg. Nem kicsit, jócskán! Ki is dobtam a szemétbe...mi mást tehettem volna...

azelőtt az ilyen cipók tartósak voltak, mint a ballagási tarisznyába rakottak is...

nade fogyasztói társadalmat élünk, úgy látszik emlékek terén is...

pár nap , és kihajitható minden!

tán meg kellett volna egyem, még időben?!