Bár hamarosan új verseskötete jelenik meg Turi Tímeanak, rendszerint kerüli, hogy költőként hivatkozzanak rá. A Magvető Kiadó főszerkesztőjeként versekkel is foglalkozik, és az idei Szép versek antológiát is ő szerkeszti, így a költészet napi Buksóban nem csak a saját verseiről, hanem a kortársakéról is mesél. A ma esti epizódban szó lesz költőnőkről és női költőkről, a közéleti líráról és arról is, hogy miért változott meg vendégem szerint gyökeresen az elmúlt évtizedben mindaz, amit az irodalomról gondolunk.
Turi Tímea és Gál Ferenc új verseskötetének bemutatója a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron lesz május 11-én, csütörtök este 18 órakor a Margitszigeten. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
18.00 Hajó
Friss vers
Én nem leszek ott , mert..
de menjen aki tud, s budapesti....
Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen
Az Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea negyedik verseskötete, amely ironikusan, ugyanakkor veszettül komolyan kapcsolódik a szerző korábbi, máshonnan megszólaló, A dolgok, amiről nem beszélünk (2014) című könyvéhez. Hiszen időközben nagyon is szó lett azokról a bizonyos dolgokról, amelyek a versek alaphelyzetéül szolgálnak: az új kötet már a végtelen sok megszólalásból ki sem hallható egyet keresi, azt az egyet, egyszerre egyet, akire épp figyelni akar.
Az egy szintre emelkedés, az egyenrangúvá válás lehetőségének költészete ez, ahol Odüsszeusz egy szőrös pacák, akinek hosszan tartó útját az egész világ úgy ismeri, mintha mostanság posztolta volna végig egyes állomásait a közösségi médiában. A mitológiai szereplők és történeteik belesimulnak a hétköznapok történéseibe, szinte testközelbe kerül a múlt, miközben az a kérdés emelkedik az összes fölé, hogyan élhető meg a hit a 21. században.
A kötetben kilenc vers olvasható Bevezetés az imádkozásba címmel, melyek a ciklusok élén állva folyvást visszavezetik az olvasót ehhez a nullponthoz, hogy az utánuk következő versekben újabb ismerős helyzetben találja magát, vagy találjon ott valaki mást ebben a belakható költészetben.
Gál Ferenc: Ház körüli munkák
Az angyalok mostanra eltűntek Gál Ferenc költészetéből, és az „…őrangyal / helyett csak az a lankadt fikusz / áll jobb felől mögötted”. Maradt a bársonyember is a függöny mögött, aki megtöri a csöndet. A versek számozottan követik egymást, mint legújabb jelenetek a bábuk életéből. Augusztus továbbra sem enged, és az elvarratlan szálakról kiderülhet, hogy valaki már elvágta őket. A fények összevisszaságában a boncmester dolgos alakja tűnik fel a szerző ötödik kötetében, és egy félmosoly valaki mástól, aki mindig jelen van, bármi is történjék. A fénytölcsérben pörögve látszik, hogy a munkát elvégezni sokféleképpen lehet, de a végére érni csak a legvégén. A hétköznapi élet tereit és mozgásait létállapotokként értelmező megfigyelő nyomokat, lenyomatokat követ és vesz számba, de tudja, hogy minden más fénytörésben látszik a megtalált szavakban, még a töltelékszavakban is. Nem ismétli meg a pókember hibáit, hozzád beszél.
A Prae Kiadó programja.
Májusban új helyszínen, a Kristály Színtérben, a Margitszigeten várunk könyvbemutatókkal, újdonságokkal, beszélgetésekkel, sosem látott zenei-irodalmi produkciókkal, dedikálással igazi margós fesztivál hangulatban!
Idén a Szabadtér új helyszínére, a Kristály Színtérbe költözünk, ahol négy színpadon, kint és bent is készülünk programokkal. A felfrissülésről a Nyulam Presszó és a Borkas Fröccsbusz gondoskodik.
Érkezhetsz biciklivel, a Margit-hídtól néhány perc sétával, vagy tömegközlekedéssel az Árpád-hídtól (Hajós Alfréd uszoda megálló)!
Könyvvásárlás
A fesztivál ideje alatt a Bookline Teraszon meg is veheted a Margón bemutatott köteteket, és más kedvenceket, újdonságokat. Minden margós könyvbemutató után lesz alkalom dedikáltatásra, ezek pontos részleteiről az esemény előtt online, illetve a helyszínen tájékozódhatsz majd.
Jegyinformációk:
A tavaszi Margó minden programja ingyenesen látogatható, ülőhelyeket érkezési sorrendben tudunk biztosítani.
csak ennyit látok bekapcsoláskor a messinger üzenetemből, de nem találgatom, (S..-t láttam a napokban, beszéltünk)...odakapcsolok gyorsan, szörnyűk ezek a hirek, akárkikről is szólnak, OSZTÁLYTÁRSAK, kortársak (voltak:)
tabló
kikerestem Szentpéteri Csöpit a tablón, mert hogy ő az.... 2 . sor, balról a 6. középfele
döbbenetes, hogy két éve eddig utolsó találkozónkra, min eddig mindig hanyagolt, eljött
mosolygósan, kedves szavakkal, mindenkihez odament az asztal körül, de hamar el is ment, csupa jó érzéssel, s jó érzést hagyva maga után
mintha érezte volna...
eljött, elköszönni, elbúcsúzni....finoman, elegánsan, mint egy jelenés...
pedig egy emlékezetes legenda van róla, amit majdnem mindig fel is elevenitettünk,,, most már nevetgélve:
volt egy borzalmas tanárunk (tényleg az, velem is az volt, s ráadásul fafejű)
valami konfliktusuk alakult ki Cs füzete körül, halványnak találta a tanár a ceruza irását? már nem emlékszem, csak arra hogy szokása szerint jól felvitte a hangját...magyarán: orditott
Csőpinek felmehetett az amúgy is magas vérnyomása, és háttal neki a helyére menve azt üvöltötte:Megölöm! Megölöm! -meghűlt bennünk a vér, úgy tűnt, meg is tenné...
persze nem ölte meg, tanárunk (jópár évre rá - s még az én osztályom is boldogitva) természetesen úton halt meg, mikor eljött az ideje
Csöpi meg most, rákban...
mi mindent fojthatott magába?
mert nem hiszem hogy sok ilyen jelenet volt az életében
kedves tanitónéni lett valamelyik faluban, s nagyon szerette a gyerekeket...
(neki sajnos nem volt saját, de férje igen)
Maros-parti kiránduláson, ballagás előtt, az osztályból egy részlet, Csöpi baloldalon áll...karba tett kézzel...
Próbáltam, de nem megy: / voltaképpen bárkivel együtt tudok érezni, / csak a férfiakkal nem. – Turi Tímea hamarosan megjelenő verseskötetéből olvashatnak részletet.
Literán megjelent egy válogatás lányom új kötetének verseiből (csak 11-én lesz a bemutatója)
egyet megosztok itt (ezt még nem ismertem)
A ház asszonya
A hűtőszekrény kallantyúja leesett, a kanapéhuzat kilyukadt, a redőnyt nem lehet lehúzni, a küszöb mozog. Mindez már fel se tűnik, csak ha vendégek jönnek, ilyenkor minden élesebb fényt kap: alattunk nem, csak őalatta esik ki a fotel görgős kereke. Egyébként a hűtőt oldalt is ki lehet nyitni, a kanapéra rádobni egy párnát, a fennakadt redőny éjjel sem zavar, a küszöböt helyre rúgom. A mozdulataim célszerűek és öntudatlanok. Ura vagyok a helyzetnek.
Jót nevettem, de csak addig, mig rá nem jöttem, hogy ez mind miattam van, az én örökségem(?) csak forditott előjellel
ezúttal a korona szalontermében voltunk, majd elájultam a pompától...
az ásványvizek sorfala meg is sokallotta, mert dominószerűen nagy csattanással ledőlt...
Madáchról hallottunk Bogolitól
meg egy naplóismertetést (18-81)
meg egy közvetett dániai élménybeszámolót ott hadifogoly nagyapáról..(
Bogoli csapongó előadásán szorgalmasan jegyzeteltem (próbáltam), mert sokban inspirált, eszembe juttatott sokmindent (ez előadás után meg is beszéltünk, mondta miért nem szólaltam fel...miért? miért? )
pl amikor arról beszélt, hogy az egyén egy adott korszakban nem független tőle, a kor úszója, nem vezére ("Nem a kakas szavára kezd virradni, de a kakas kiált , merthogy virrad")
eszembe jutottakSimone de Beauvoirtólmeghatározó olvasmányélményeim (egy adott korszakban):A kor hatalma, ill A körülménynek hatalma...
meg - a most nekem aktuális - családfa-emlékezet lelki tartalma, s hogy nincs rajtunk kivül a történelem )Mit elég frappánsan mostanában úgy is fogalmaztam meg, hogymi vagyunk a történelem
többször idézte Pauler Ákost, akinek a nevével apám filozófiai-logikhi tanulmányában találkoztam, s bosszantott is, mert számomra ismeretlen volt, miért is foglalkozik vele... Hát csak én voltam tájékozatlan-tudatlan...(?) Schopenhauer meg Kantegelről nem is beszélve)persze már ismerősök voltak!
na meg a befejezés válaszmondataküzdj és bizva bizzál- ami elmaradt azon az emlékezetes szolnoki vendégelőadáson, mit Pál Isti rendezett... megfagyott a levegő, mindenki várt, Ádám-Éva gyerekpárként háttal nekünk a szinpadon kézen fogva, felnézve, várt. de a biztatás elmaradt... (jogosan is, ha belegondolok)
nomeg , az is eszembe jutott, hogy unokám azért várta nagyon a 10. szülinapját, mert azt kérte rá ajándékul, s hogy végre elolvashassa (meg is történt egy nap alatt)
jelenséggé lett egy régi katona civil naplóbemutatója...
megható, ahogy ismerősom egyébként még ált iskolából, rátalált apja kézzel írott naplóira a padláson (a háborúst már nagy sikerrel bemutatatták, még Doberdóban is, olaszra forditva
ez egy civil napló, de benne vannak a nagy történelmi események, Makón, s ahogy a háborús témák lelkes szakértője a volt múzeumig Halmágyi bemutatta..gazdag vetített képekben is, mit igyekeztem fotózni, de szerencsére rákerült olykor a lelkes ismertető :)
szólt többek közt a régi neológ templomunkról is (mit nem 64ben, hanem 65-ben bontottak le, javitottam (ő akkor a gimiablakból látta, én meg a szegedi egyetemről szerencsémre NEM
megemlitette, hogy valamikor "besurrant" (ezt rosszallottam, mondván is neki, nem kellett volna, nyugodtan beléphetett volna) de amiket mondott elragadtatva a templomól, az egyezett az én emlékeimmel, gyönyörű volt...a kupola, az arany csillagok a kék alapon
.... harmadik előadó lányom egykoron iskolatársa, a szintén elkerülő Szabó Erika volt:
nagyapja Dániában volt hadifogoly, s bár jószerivel csak egy fénykép maradt erről, hátoldalán a dán helységnévvel- kutatott utána s egy könyvet talált is ahol erről volt szó....(a dánok viszonylagos vendégszeretetéről)
és rutinosan mindenki ősei örökségének őrzésére szólitott fel (nyilt kapukat döngetve)
Pálné vezetőnk kicsit izgatottan, elfogódottan beszélt - lehet hogy az ünnepi forma miatt?
jövő hónapban 35 éves fennállást ünneplünk (én nem rég vagyok csak jelen, de nem bántam megI
és az évi Hiradót is ismertetik, amiben azt hiszem most az én irásom is benne lesz., épp családi örökségről, nevesebb ősökről (igaz Móra és Tömörkény kapcsán)
elmentem valamelyik péntek délután a könyvtárba a szegedi egyetem Belvedere tudományos folyóirat bemutatójára, mely ráadásul lehet mondani makói külön szám volt, csupa makói helytörténésszel... (kettő közülük az 5ből tanitványom volt)
aztán kiderült hogy nem is az almamateremé a lap, hanem -összevonás után-, a tanárképzőé eredetileg. Mindegy(?) És a témák se érdekeltek annyira... de mégis...(?)
(Semmi nem idegen tőlem mi emberi)
Bár végül is elmélyedésről nem lehetett szó, csupán ismertetésekről....
Urbancsok Zsolt: Úriszéken kívüli bíráskodás a Csanádi Püspökség Makói Uradalmában
Marosvári Attila: A területgyarapítást célzó román és szerb propaganda Csanád vármegyében (1918-1921)
Orbán Imre: Werner von Bülow német repülő tüzér hadnagy halála
Forgó Géza: Urbanizáció és változó fejlődés a létező szocializmusban
Medgyesi Konstantin: Grósz Károly útja Makón át Aradra
( ő nem volt itt , de kérésemre őt is ismertette a szerkesztő Orbán )
(A végén irásra buzditottak másokat is...:) mintha ez olyan nyilvánvaló volna....
