erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

Nőnap Makón

2019. március 09. - gond/ol/a

zsúfolásig (főleg nőkkel) a Hagymaház., jegyek ingyen voltak, de időben ki kellett váltani.

 

az alpolgármester bejön a szinpadra, mond pár köszöntő szót, de inkább csak magának, magáról, hogy milyen jó neki, hogy egész nap, nőket köszöntget, s majd a műsor után is egy szál virággal vár bennünket...

 

 

Aztán bejön Miller Zoltán, térdén rongyos nadrággal, lifeg rajta az elvékonyodott rongy, ahogy ritmusra énekel, őrület...

 

 

énekel nagy hangerővel, fél playbackkel, rutinosan,mindenfélét Süt a Nap, Hej cigányt, rock and rollt, Mátékat (a nagy pédaképet aki mégsem az),még a kislányát is behívja a színpadra a színfalak mögül, aki vele énekli, hogy Zene nélkül mit ér ő, hát remélem, hogy valamit igen, mert elég hamisan énekel, ahogy kiszűrődik gyenge kis  hamiskás hangja...

 

 

lesz két ráadás mert van itt vastaps... köztük az Azért vannak a jóbarátok, mit velünk énekeltet el, lehalkíttatva a kíséretet, ...

 

Jönnek a táncosok, jók, de rövidek, 3 szám mindössze

 

 

lent hiba keresem az én alpolgármesteremet egy szál virágjával...végül is a virágokat rakosgató kulturhézigazgatónő ajánlja fel... elfogadom. Ne menjek már el egy nőnapról virág nélkül....Igaz, kicsit kókad, de otthon vázába rakom. (vár sorára, holnap - még nem tudja, de -Szerepet kap)

 

 

 

egy régi fotó margójára

engem is érhet meglepetés a múltból

tegnap már lefekvés után a mobilomon előjött egy kép(em) , a Makó anno oldalról, ahol  a Baron gyerekekkel vagyok látható a Maros-pari strandon, persze anno....az egyik Baron gyerek tette fol az akkor kis 4 év körüli ikrekből a szőke fiú:


kicsi volt a kép ki kellett nagyítanom... de rögtön láttam a körvonalakból is, hogy én vagyok

ugyanakkor készült rólam egy külön portré is (a Baron apuka csinálta ezt is):




furcsa alakváltozásokat hoz az élet, mire felnövünk, megöregszünk ...elmegyünk

a képek utánunk maradnak

ilyenek voltunk

voltunk


Radnótiék a Radnóti gimi előtt

igen, igen, számolom a métereket, hogy ne kelljen megtennem egy fölösleges lépést se... prózában is.Már célirányosan megyek csak arra az egy helyre, ahova, ha Szegedre megyek pl. most az Ifjúsági Házba Grecsó könyvbemutatójára, s csak azért kicsit előbb hogy biztos legyen jegyem, minthogy nem lehet félretetetni(mint kiderült digitális "lepedő", nyomtatva)

 

De így maradt kis időm, és a Radnóti gimi pár lépés csak az IH-tól, máskor Szegednek nem ezen a környékén vagyok, így átbattyogtam, hogy végre megtekintsem Radnótiékat, mármint a szobrukat, a gimi előtt (fotókat már sokat is láttam a szoborról)

 

de azért így megdöbbentőbb volt a maga hirtelen valóságában, ahogy előbukkantak a gimi szinte közvetlen bejáratánál





közelebb megyek



valami zavar ebben a szoborban, az üzenete, a kettőjük kapcsolatáról szóló, valami disszonáns....




most azt hagyjuk, hogy nem is hasonlít rájuk, de a kapcsolatuk se ilyen jellegű volt


Fanni ragaszkodó odabújása mégcsak hagyján, hiteles, node Radnóti szinte  elutasítón hátatforditó gesztusa, arcán a máshova (költészetére becsvággyal) gondoló önelégültség? nem tudok mit kezdeni ezzel


inkább hátulról nézem   őket, ott a kabátjaik legalább egyesülnek...


és Radnóti is félkarral átöleli Fannit

***

egy könyvbemutató s csatolt részei

 

célirányosan az Ifjúsági Házba megyek, Szegeden, így leszállok már a buszállomás előtt a távolsági buszról , a hídnál, pár lépés, villamos, 2 megálló, megint pár lépés, és már célban vagyok, az Ifjúsági Házban, azért is picit, olyan két és fél órával kezdés előtt, hogy biztos legyen jegyem Grecsó könyvbemutatójára, és netán lányom is "elcsíphessem", ők már fél háromkor elindultak, Pestről kis busszal... de még nem jönnek... közben kiszaladok Radnótiékat fotózni a szomszédos Radnóti gimi elé, mire visszaérek, s épp hogy leülök egy asztalhoz, épp jön Grecsó az IH-ba, oda szólok, Krisztián,Timi? Már fent van szóljak neki?...ne a világért se intem le, de már jönnek is le a lépcsőn  Timiék,  (persze szólt is Krisztián, de amúgy is) villámfotózás után (minek láthatóan nem örül!)


mennek tovább megnézni a Vera könyv szegedi helyszíneit...("Vera hazalátogatott", mellesleg én is pont ebben az épületben laktam 5 évig,,,ott a tanulónk az árkád fölött,  oldalszárnyban  pedig a kollégiumi szobáink.,,,

(


megveszem a könyvet , kapok mellé 1980-as kártyanaptárt meg egy képeslapot, mindegyik az én szegedi éveim szimbólumával is: a Hősök kapujával

meg jó kávét iszom még melléjük




s amjnt bevetem magam egy kanapéra, töltöm a mobilom, közben jön régi tanárom (nekem is, lányomnak is, sőt Grecsónak is Ilia Miska bácsi.... Grecsótkeresi, mondom már fent vannak, megy is kísérőjével lifttel

aztán lányom is lezöttyen mellém vagy egy teljes öt percre megjőve a szegedi kiruccanásról

Ilia vezeti be a bemutatót, főleg arról beszél,  hogy mennyire szegedi ez a könyv, és beleillik a szegedi könyvek sorába (Temesi, Zalán, Darvasi, Szilasi), azokéba akik be akarták kebelezni ezt a várost) és hogy Vera hűséget jelent, Grecsó hűségét is Szegedhez, mert nem is igaz, hogy fikció...



Grecsó nagyon figyel és később megjegyzi hogy de fikció

node akkor jó egy fikció, ha valóságnak tűnik, erősít rá Morcsányi a beszélgetés moderátora (aki nagyon reklámozóan vezeti a bemutatót, sajnos, mert nincs szükség rá)

a könyv mint minden Grecsó könyv siker, nagy az érdeklődés iránta, alig férünk a szoros hosszú sorokban (én a 18-ba kaptam már csak jegyet)

Kováts Adél érdekes részleteket olvas fel, amiből nyilvánvaló, hogy Vera , egy negyedikes kislány, szemszögéből látjuk a dolgokat, mikropszichológiával és aprólékos, éles megfigyelésekkel....



Egy csellista közben-közben gyönyörűen zenél (improvizál:)



Grecsö kérdésekre válaszolgat



és a legvégén mintegy ajándékként felolvastatnak vele 3 verset a legújabbakból (merthogy kataklizmák után vagy közben verseket szokás írni)... (de előbb még bon motként megjegyzi hogy Turi Timi a könyve szerkesztője, sokat köszönhet neki, ő is Szegeden tanult sőt makói kötöttségű.és mintegy anekdotázva elmeséli, hogy szinte sajnálta a szerkesztőt, merthogy csupa hibátlan kéziratot adott át neki -vélte, mi dolga lesz akkor,  mikor is két nap múlva a 2. fejezetnél szólt neki, hogy az nagyon szép , hogy Verának leckét visznek, de oldalakkal  később lesz csak az évnyitója (s gondolom lineáris a könyv)



de gyönyörű, meghitt verseket hallhatunk..hitvesi költészetet

nem állok sorba a dedikálásért, a végeláthatatlan sorba,(miközben lányom beszélget régi tanárával)



közben már el is mennek a busszal, de még mindig áll a sor, a legvégére csak beállok,és csak azt ismétlem az írónak , elé kerülve végre, hogy gyönyörű volt...a hitvesi lírára utalva, de aztán ügyetlenül hozzáteszem az egész...

de igaz, miért is ne lehetne gyönyörű egy egész könyvbemutató?!

****


https://szeged.hu/hirek/27586/megszuletett-a-szeged-regenyek-zaro-darabja-grecso-krisztian-uj-muvet-mutattak-be-az-ih-ban?fbclid=IwAR0qyPwP_Mh1SYODEP8f02A0EzhEDsGDUENIMgRrj1dyJwQ9N3cKdskmuE4

utóítélet

nahát ennyire negatív előítélettel még nem mentem moziba, s ilyen elégedetten se ki....


a Kölcsönkért lakást azért néztem csak meg, mert a bérletes színházunk utolsó darabja ez,  s már  6-án az lesz, érdekelt a leendő összehasonlítás miatt, de szörnyű rossz kritikát olvastam róla,ezzel szemben egy pillanatra nem lehetett elszakadni a vetitővászontól , annyira pergő ritmusa volt a filmnek, és lendületes volt,szinte egy lélegzetre fújta ki magát, ,szellemesen , jóhangulatún , mintha a színészek is élvezték volna a játékot... s össze is kacsintottak volna velünk egy kicsit :)


nem elemzem mélyen, jó volt és kész

nem kell hallgatni negatív kritikákra

(de nem is értem. mert a "maga nemében" ez egy jó, vérbeli  szórakoztató vígjáték volt

a beharangozót is csak utólag néztem meg:























(hát nem is biztos, hogy megnéztem volna ezek u
tán:)

nagymama a címlapon

 

mindig ér valami meglepetés a levéltárban

ma a Zeneilapoknál (ez egy új feltétele lehet az Arcanumnál)

egyszer csak a címlapról egy fiatal lány néz rám (kicsit az én szemeimmel)





s folötte a neve BARBER FRANCZISKA....

nagyanyám neve

hihetetlen érzés...

 csak az én nagyanyám lehet, de biztos ami biztos"lapozgatok az újságban", a címlap után 'szöveget keresve

s íme, kétségtelen, az én nagyanyámról van szó, gyerek és ifjú éveiről, a zene jegyében:



---

hát kaptam egy fiatal pályája elején levő nagymamát (olyan 22 éves lehet itt, s mi az a 121 év... ami eltelt ezóta! ilyenek a mai csodák, életre kel a múlt, a múlt drága alakjai,,,az én nagymamám fiatalon ...egyszer láttam róla Zürihben egy  raktárban fiatalkori képet de még csak felidézni se tudtam, most itt van ez, köszönöm az Arcanumnak is,  a Levéltárnak is..A sorsnak ))

hát így támasztgatom fel  elődeimet.....

nagynagynéném esküvője

 

nagynéném özv Grosz Jenőné Bárány Erzsébet, már így ismertem (mert ismertem egész 19 éves koromig!)  : a férje meghalt az első világháborúban, és kislányát is elvesztette 15 évesen fertőző agyhártyagyulladás következtében, mit egy osztálytársnőjétől kapott el, akit korrepetált. Tragikus sors. (én sokat köszönhetek neki, nagyanyám helyett nagyanyám volt,(ő , a nővére: Bárány Mariska, mikor négy éves voltam meghalt és a deportálásból is betegen jött haza) mindig helytállt , segített, ha szükség volt rá)


és most előbukkant az arcanum oldalain az esküvői értesítése:(még mindenek előtt):

1911 május 6-án, 16-ról



lám ő is volt fiatal és "kedves" és Erzsike....

a rövid hírből kiderülnek egyéb adatok is (eddig számomra ismeretlenek, hogy) dédapám Bárány Salamon főpénztárnok volt

Erzsi néni hősi halált halt férje pedig Makón(!) a munkásbiztosító pénztár igazgatója (nem semmi)

és egy nagyon szomorúan elgondolkodtató tény: 1911-ben esküdnek, az első világháború 3 év múlva tör ki, ami elpusztította az ifjú férjet és apát!

Szegeden több emléktábla is őrzi emlékét (a régi zsinagógánál és a hősök kapujánál is láttam: Grósz Jenőt, mindig megállok előtte)

*******
ja és a házassági anyakönyvi kivonatot ismét percek alatt meg tudtuk szerezni a szegedi levéltárból, a makóiba:



és itthon egy mély fiókban  találtam a régi képek közt egy ütött-kopott képet, azt hiszem az esküvőjükről (vagy annak a környékéről)

 

dédnagyanyám halála

 

ismét bővült egy(két) adattal a családfánk

van egy újságcikk apai nagyanyám anyukájának haláláról, ő Morgenstern Julia v Julianna (róla vagyok elnevezve - s ráadásul én is ilyen bizonytalanul kettős identitással használom e nevet))

a Budapesti naplóban a gyászjelentés 1903.május 29-én jelent meg:




arra emlékeztem, hogy nagyanyám lakcíme akkoriban ,.a hetedik kerületben volt, i(nnen ment férjhez is,Kertész u 46, alól), reméltem hogy dédanyámé is

tehát egyszerűen kikerestük a 7. kerület polgári anyakönyvében a halálesetekről szóló részt



furcsállom, hogy dédanyám anyjának (ükanyámnak), a vezetéknevét nem ismerték , csak az utónév szerepel Rozália....

de azt örömmel konstatálom, hogy lám apai ükapám utóneve is bibliai: Ábrahám (mint legutóbb anyai ágon a Mózes)

de azt se értem , hogy szegény dédnagyanyám 55 évesen hosszas szenvedés után hal meg az újság szerint,, azaz az anyakönyv szerint idült veselob-ban(?),, holott mindig úgy beszéltek róla, mint aki belépett a konyhába, felsikoltott és holtan esett össze

persze lehet, hogy így is történt

mert az stimmel, ami az újsághírben is áll, hogy"jószívűsége miatt nagyrabecsülték" s azoknak szokott meghasadni a szívük.......

Makó 320

idén 320 éves a török elpusztitás után újratelepült, újraépitett Makó
ezt a város méltón  meg akarja ünnepelni (nem is tudom,a kerekebb 300-nál úgy tett.e)
most mindenesetre Makó 320 névvel tartottak egy tudományos konferenciát ennek mintegy nyitányaként  (ahol igaz, hogy a meghivón az áll hogy köszöntőt mond a polgármesterasszpny (de szinte szokásszerűen hirtelen más elfoglaltsága támad ilyenkor( úgyhogy helyette Szikszai Zsuzsa a múzeum és könyvtár igazgatja mondott szép megnyitó szavakat (ráadásul még szívélyesen is fogadott bennünket előtte)
az a gondolata különösen tetszett, ami szerint, a múlt csak akkor létezik, ha a jövő nemzedékei emlékeznek még rá...
2019 emlékév lesz
Szirbik Miklóst idézte )remélem jól értettem:
Itt az érés könnyebb, a teher kevesebb, mint másutt
tán a királyi szabadosokra utalt....
 



mit Marjanucz Laci fejtett ki bővebben, hogy Makó miután a török elpusztitotta  1686/87-ben, s ki lehetett mondani , hogy Makó nincs többé,, a kamarához fordult,, oltalmat kérni, és kapott is szabadalmat, adománylevelet, robotmentességet, s még dézsmát se kellett fizetniök
1700-as évekre kialakult a két centrumú város (református, és katolikus (, a Maros mint átkelőhely,, országutak csomópontja a fejlődés előmozditói  ("királyi szabadosok" szolgák a lakók (bormérést kaptak, meg bére is adhattak
ja és még szabad költözés joguk is volt
 
48-ban meg felszabadult minden alól(mit közben elveszthetett)

dr Barna Gábor néprajzos zarándoklatokról beszélt.különösen a máriaaradnairól, mely úgy lett nevezetes hogy a kápolna leégett s ebben egy Mária.kép nem, lett egy jelenés egy járvány idején , ami szerint ha  körmenetet szerveznek oda (30km-re volt) megszűnik, igy is lett. 1765. től rendezték a zarándoklatokat oda,  pünkösdkor és kisasszony napján (ez Szűz Mária születésnapja)
Dugoncs András 1807-ben zarándokolt
végül Bálint Sándor tanár úr(unk)  költői szavait idézte
miszerint magyar Jeruzsalem hangulata van ennek a zarándokhelynek, s általa eljuthat az ember a mennyei Jerusalembe - mert a lélek ünneplőbe öltözik....

aztán szó volt még Dobsa Lajosról , de az előadó annyira beszédhibás volt, hogy az erőlködésbe h mégis megértsem mit mond, szinte rosszul lettem, ki is mentem a teremből (szélén ültem, óvatossgból igy szoktam) de nem is mentem már vissza (kint még kisebb szivgörcsöm is lett)
igy nem tudtam meg hogy a Parisban 48-ban jelen levő Dobsa aki március 15- ról drámát irt (ami állitólag azt mutatta, h nem lesz egy új, Shakespeare .. mi lett később vele )bár volt már erről egy emlékezetes Bogoli előadás évekkel ezelőtt---, )
és nem tudtam meg semmit a dualizmus gazdasági fejlődéséról, sem a szőlészetről borászatról Makón ...

a szegedi zsinagóga avatása

 

1903. május 19. ...a nagy napról oldalakat lehet olvasni a Szeged és vidékében, ahol előugrott dédapám Löwinger Salamon neve, mint aki jelen volt az avatás esti lakomáján (is) , az áldomásosztáson... (egyáltalán igy találtam erre a fontos cikkre)

(így bukkantam erre a jelentékeny cikkre, hogy őt kerestem,,,mindig mást talál az ember, mint amit keres, de az a fő hogy mindig talál valamit, üres kézzel még nem jöttem haza a levéltárból, most még  az anyai ágú ükszülök nevét is megtudhattam s,egy villámgyors szegedi anyakönyvi lekérés révén: Bárány Mózes, és Guttmann Eleonóra már kitörölhetetlenül bővítik családomat)


Óriási esemény volt a zsinagóga avatása 1903 május 19-án , egész várost megmozgató, sót a környéket is, más vidéki nagy varosokat,sőt országhatáron túlra is terjedt a jelenlevők száma...
Mondhatni hogy az egész város ünnepe volt,,,,

a makói főrabbi: dr Kecskeméti Ármin beszélt, mondott "áhítatos" szavakat, a zárókő elhelyezése előtt, :
"Ez a templom a tervező és kidolgozó észnek, a zsidó szívnek kövekben megirt apoteózisa..."

a zárókő egy Jeruzsalemből hozott márvány volt,

többek köt ezt a szöveget is belehelyezték az oltárasztalba:"Mi, Szeged szab. kir. városában élő zsidók gyülekezete adjuk tudtára a késő utódoknak, akik ezt az írásunkat nyugovó helyéről ki fogják emelni, hogy Istennek kedvező kegyelméből a Teremtés 5663. évében, ijjar hó 22-én, azaz 1903 május 19-én uj templomunkat befejezvén, annak zárókövét az oltár asztalába elhelyeztük...."

Eztán díszközgyülést tartottak, 3 év alatt készült el a templom, hangzott itt el...köszönhetően a tagság áldozatkészségének és a tervező Baumhorn Lipótnak (egy gyűrűt adtak át neki a templom aranyművű remekét, emlékül)
beszédek következtek melyek a vallásosság mellett és előtt a hazaszeretetről szóltak, és éltették a hitközségi elnököt meg a főrabbi Löwöt, nekik köszönhető az egység---

délután megtartották a régi templomban az utolsó istentiszteletet (60 év után)

és a tórákkal elindultak az újba



a templomot zsúfolásig megtöltötték a vendégek és a hitközségi tagok

az újság felsorolja a jelenlevőket (csak érdekességképp jegyzem meg, hogy köztük szerepel Tömörkény István iró is)

és folyton orgonaszó (ez azért figyelemreméltó , mert újitás),a főkántor szájából a Söma Jiszroel az Isten egy., közben a tórák körbevivése, és az örökmécses meggyújtása...Löw rabbi magasztos ünnepi beszéde

a főrabbi után a himnuszt énekelte el a kar és az ünnepség ezzel véget  ért

külön fejezet szól az esti lakomáról (ott találtam meg dédapám: Löwinger Salamon  nevét), de a makói Dózsa Samuelét is, Róth Manó üvegfestőét. sőt a pancsovai rabbi nevét is, ami azért emlékezetes helység név nekem, mert 44-ben ott látták Pancsován utoljára munkaszolgálatos apámat (tehát már közel lehettek Magyarországhoz), meg nagykikindai rabbi is jelen volt, ahova evakuálták a szegedi árvíz idején a szegedieket(köztük Bárány Salamont ésUngár Irén dédszüleimet)

a lakomán is áldomásokat mondtak

hálát a királynak, aki "ősi vallásunkat a törvényesen bevett vallások sorba emelte" és szó volt "imádott hazánkról"

"vallásosság és  hazaszeretet "ez volt minden beszéd alapja........ (nem folytatom)

süti beállítások módosítása
Mobil