erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

az új könyvtár árnyékában

2019. május 11. - gond/ol/a

ÚGY ÖRÜLÖK, HOGY LETT EGY RANDOM FOTÓM AZ ÚJ, MÉG FEL SEM AVATOTT KÖNYVTÁR ÁRNYÉKÁBAN!

 

 

 

MAKOVECZ TÚRÁRA GYÜLEKEZTEK NAGYON KEVESEN, ÉS AZOK SE MAKÓIAK, MINT ÉSZREVÉTELEZTEM IS, AZTÁN EZZEL KAPCSOLATBAN JÓL ELBESZÉLGETTÜNK

 

hogy mennyire látszik az ha valaki nem makói, inkább ha nem földink, hiszen majd mindenkit ismerünks egy ilyen kisvárosban..

 

egyébként csak  szomszédbeliek , vásárhelyiek voltak....

 

a szétplasztikázott szobor

AZT HITTEM ROSSZUL látok, vagy rossz lett a fotó, az én kedvesarcú kavicson ülő lányom odalett

 

széttört a szállításkor még az újjáépítkezés alatt, és szerintem jócskán nem sikerült a restaurálása

 

sokáig letakarva is tartották elrejtve kíváncsi tekintetem elől

 

de most, inkább ne láttam volna

 

olyan az arca , mint valami szétplasztikázott, egy tömbből faragott durva arc, a törékeny finomsága után

 

nagyon szomorú vagyok, siratom a régit

 

de olyan jelképes is ez

 

nem vigyáznak az eredeti értékekre

 

a cizelláltság a törékenység nem divat ma már

 

a "világ varázstalanitása" egy széttört szobor újraállithatatlanságában is most megtörtént

 

***

 

azért kíváncsi vagyok, hogy senkit nem vontak felelősségre gondatlansag miatt a széttörésért, és mennyit fizethettek s kinek ennek az elbarmolt"plasztikázásért", nem lehetett volna jobban megoldani az eredetihez hűen?!!mert ez csak megcsúfolt változata.....nem tudom, az alkotó Tóth Valéria mit is szólna hozzá... ha...

 

még nem láttam "életben" csak ezen a fotón, de eleve félek a látványtól! :(

 

bennem a régi kép  él, a virágos , világos miliőjével.....(de sokat olvastam a társaságában)

 

 

 

 

 

 

 

közvetlen szállitás előtt

 

 

restaurálás után

 

 

 

 

 

fordítva

 

Igen, azt hiszem, lányom szívós munkával dolgozta le, amit tőlem esetleg tanulhatott volna

mindent elkövetett, hogy ne az én elveim szerint éljen

ki tudja, mivel értem el azt a velem ellenkező hatást , de elértem, maximálisan,talán magától történt igy (általában a gyerekek mindig ellentmondanak a szüleiknek - csakazértis)

talán ha épp az ellenkezőjét tanítottam volna, azaz mutattam volna, - mert sose tanítottam a szó hagyományos értelmében semmire -....szóval akkor annak ellenkezőjét tette volna

egyébként már gyermekkorában rájöttem, erre a cselre, hogy épp az ellenkezőjét kell mondani annak, amit el akarok érni nála, úgy meg is lesz

de hogy az őszinteség metaforája épp a kiszedett szemöldök lesz (fordiva) ezt sose gondoltam volna!

de lásd legutóbbi tárcáját, a z ÉS-ben,https://www.es.hu/ci…/2019-05-03/turi-timea/a-szemoldok.html ime: minden forditva van:): mellesleg ragyogóan tehát elhitetően  megirva:)

a számba adott szavak pedig csupa közhelybölcsességek :

(De szerintem, még mindig ezt vallom igaznak, ha nem is ennyire lecsupaszítva (ilyen katonás lett volna a stilusom, nekem, aki mindenben mindig kételkedek és ingatag vagyok?)

 "...anyámtól a legfontosabb útravalóként azt kaptam, hogy a dolgok úgy jók, ahogy vannak, A természet jobban tudja a dolgokat. A problémák maguktól megoldódnak. Mindig az első ötlet a legjobb,.

Hát nem"

(minderre)


úgy érzem, a lányom "leírt" - duplán!


szép anyáknapi ajándék nem mondom :) a falrahányt borsóink....:)


azt értem én, hogy mit akar mondani az én lányom szemben az én "vaskalaposságommal"

a "légy önmagad" nem múlt (s jelen) hanem jövő idejű értelmezésével... amibe belefér a szemöldökkiszedés is idővel, meg a hajbefonás , sőt a hajpánt elhagyásais,,,

használd a lehetőségeidet, módosulj a változó időkkel...ne maradj olyan, amilyen voltál, hanem válj azzá, amivé lehetsz

be kell vallani, ez egy kicsit megegyezik még a biblia istenönmeghatározásával is: vagyok, aki vagyok, ti héberül minden időben értendő, akár igy is (a jovőbe vetítve)  vagyok,aki leszek - leszek aki leszek

(merthogy a héberben nincs külön igeidő, azaz egyszerre van a három)


hát így aztán kivánok további kellemes (nemfájdalmas szemöldökszedéssel, meg kibontott hajjal) járultakat lányomnak. Építse tovább, módosítsa  magát úgy, ahogy az a legoptimálisabb

eddig valóban, úgy látszik, sikerült

csak ne távolodna tőlem -mindezzel együtt - egyre messzebb

és azért még mindig nem értem, hogy hogy lehet az őszinteség foka a szemöldök kiszedéssel mérhető:
"
. Pedig az őszinteség is olyan, mint a szemöldökszedés: az elején kicsit fájdalmas, de meg lehet szokni. És sosem az a pár szál fontos, amit kitépsz, felesleges lenne őket őrizgetni. Az őszinteség nem egy darab belőled, a te hiányod. Az őszinteség annak a felismerése, hogy csak az számít, hogy ami megmarad, miképpen van megformálva." (?!)

(vitánk közben az őszinteség szó hitelességre módosult - igy azért más...lehet, hogy nem ugyanazt értjük a szavakon?!)

****** 
u.i.egyébként módosult is kicsit az összkép is anyák napján, Unokám megköszönte a legszebb ajándékot amit kapott tőlem, az anyukáját!


a "LEiratásom" után - úgy éreztem egy kicsit FElíródam! :)

ad sidera 2.

anyám ki már a messzi végtelen vagy

 

 
ki-bejársz az életemben egyre

 

jobban vagy jelen mint életedbe'
anyám ki már a néma végtelen vagy

 

 
beleszólsz életem minden zugába

 

mert ez a nemlét
erősebb mindennél
nem vagy
és mégis vagy
bennem
s ott is maradsz
míg csak élek
vagy nem választ el
még a halál se?
s majd találkozunk
a végtelenbe'?
hiszen párhuzamosok
vagyunk!

 



behajtottam a dávidcsillagba

ma belehajtottam az emlékjelbe, a dávidcsillag 7 cm magas peremébe egyenesen... nem vettem észre a szegélyt


egy csoport bámészkodott mellette, lehet, hogy ők terelték el a figyelmemet

már-már rögeszmém, hogy lopkodják a fehér kavicsokat, pedig azt hiszem senkinek esze ágába sincs

de még a végén falra festem az ördögöt (illetve a kavicsokra)

inkább leállok a gyanúmmal

a kavicsokra viszont száraz gallyak hullnak, előbb-utóbb elvesztik egyöntetű fehérségüket, annál is inkább,mert mohásodnak =zöldülnek is

így aztán nem is lesz olyan nagy csáberejük .

sajnos.

ápr 26

Thaisz halála

A Thaisz egy opera (Massenet irta)

Egyetlen , de többször ismétlődő dallammotivuma, (a Meditation), ami sohase megy ki a fejemből (dallamtapadásnak hivják ezt?) Az operában éneklik is, nem csak hangszerek játsszák, ahogy hallottam először a csodálatos Protapopov házaspár csodás balettszerű korcsolyakűrjének kisérőzenéjeként, s ahogy legutóbb kb egy éve dallamán ringatózva tört össze alattam a hokedli, és vertem be a fejem a mögöttem levő  szemétládába úgy hogy hetekig minden érintésre érzékeny volt

Most este közvetítették a teljes operát a Bartókon, és kiderült számomra, mennyire tragikus is ez a zene

A végén Thaisz halálát kíséri, és a szerelem halálát jelent


(ápr.24.)




lépéshiány

 

azt hiszem én a
benemváltott remények
s elfuserált lehetőségek
bajnoka vagyok
mintha mindig csak
egy lépés hiányozna
a cél előtt
és azt a lépést
sose teszem meg
leállok idő előtt
mint ama
híres hosszútávfutó
a filmben és regényben



pedig nincs is már
gyűlölt igazgató
a láthatáron
s magamnak győznék
ha győznék
csakhogy engem
a győzelem se
érdekel
bár a futás még
igen
újra kezdem
célokat gondosan
elkerülve
nem versenyt futok
csak futok
a futás kedvéért

mindhalálig



összesűrűsödtek a programok

 

összesűrűsödtek a programok

a honismereti kör épp ma tartotta költészetnapi megemlékezését (fittyet hányva az ápr 11-i, már elmúlt dátumra, József Attila  szülinapjára...nem baj, gondoltam nem maradhatok ki róla, ha már csatlakoztam hozzájuk, pont egy ilyen testhez álló programról, amúgy inkább Radnótiról volt szó, előre féltem hogy irritálni fog sok minden az előadó (szintén magyar szakos tanár) szájából, viszonylag elégedett voltam, a vers"elemzésekkel" kevésbé, egy dolog irritált , egy személyes ,amit viszont kétszer is megemlitett, mármint azt, hogy szerinte a jelenlevők közül csak ő tudja számon tartani, hogy mi volt az ő életében, mikor Radnóti a halál felé ment a munkaszolgálatban, így felidézte kétszer is 1944 júliusát, amikor ő éppen a Palatinus strandon volt az anyukájával, később felelősségrevonóan megkérdezte  mit csináltatok akkor...(naiv elképzelések... mindegy , csak eszembe jutott, hogy már én is számontarthatom mit csináltam 44 júliusában, nos én pont egy koncentrációs táborban  mondhattam hogymami, kenyér - apám meg, tudjuk, ugyanott mint Radnóti, reménytelenül


később átmentünk egy szál virággal (vettem a virágboltban jövet egy fehét szekfűt,, mindössze 150Ftért...) megkoszorúzni József Attila a kedvenc kalapos szobrát, Pálné Zsuzsa pár szót szólt a ház, (Espersit) légköréről, és a címszavakat hallgatva: polgári radikális, liberális, elgondolkodtam, hogy pont ezek az eszmék járták át ekkoriban nagyapámat, is Budapesten , (miközben szervezte is a radikális pártot),a szabadköműves lap emlitésekor: Világ (ami maga is , meg Espersit is volt)   figyeltem fel igazán,....(bár a sajnos lejáratott szabadkőműves szó el se hangzott) Otthonosságérzés öntött el...ez az én házam, hazám... később lementem a kert végébe, egy omladozó filagóriába, meg egy fedett kerekeskutat is megcsodáltam, nem feledve, hogy ezeket József Attila is láthatta talán, az ő egykori lakrésze viszont gondosan le volt lakatolva... (oda nem lehetett volna bemenni)


tudtam, hogy elkések, de azért biciklire ülve átkarikáztam a levéltárhoz, gondoltam, ha nyitva lesz az ajtó, behajtok, régi tanítványom Marosvári Attila könyvbemutatójára. Nyitva volt, behajtottam, a beszélgetés legközepébe,    kiderült hogy minden másképp van, felkeltette az érdeklődésemet a könyv iránt, belesodródtam egy virtuális könyvásárlásba is (még nincs ára)...




 dedikálni is odavittem, Attila azzal kezdte hogy nehéz lesz, rákérdeztem a könyv?... elbizonytalanodott, én meg kissé megsértve mondtam, elég palérozott az agyam (s a történelmi érdeklődésem is feltámadt), én 13 voltam akkor, ő apja révén érintett (Nemzeti Bizottsági tag volt Zomboron) azért szép bejegyzést kaptam, "őszinte tisztelettel volt tanítványa" :)kint kinyitottam  a címjegyzéknél,  sok ismerős név, még az unokabátyáméra is ráakadtam, aki egy lábjegyzék szerint:(a gimnáziumban nagy a mozgolódás,,,) ,Ladanyi Tamás nevű szegedi egyetemista.... a hangadó... diákparlamentet és utcai felvonulást akartak szervezni


a történelemből nem lehet nem érintve lenni! nincs kijárat....ott vagyunk benne,  még ha névtelenül is.... de olykor úgy látszik nevünkkel is... (és ez sorsalakitó lehet, unokabátyámnak ezért kellett disszidálnia... s ment utána a családja, de ez már más- ügyvéd nagybátyám sorsát tekintve főleg - igen valójában elég szomorú) történet

****

u.i(ez a "ma", múlt csütörtökön volt,  az irásaim is összesűrűsödtek:) - jó fotóra vártam , de hiába (hiányzik az én fényképezőgépem, az mindig friss volt!)

SACHER

 

SACHER tortát kér a pultnál s így is ejti-s-sel saher...
halkan oda súgom (mert bántja a fülem)? szaher, meghökken
így ejtik, mondom sz-szel, nem s-sel.- mondom mosolyogva
mire ő is visszamosolyog
így kell ezt, csak bécsi könnyedséggel és mosolyogva , egy bécsi tortához ez illik

(a kecske is meg a káposzta is megmaradjon)




különben itthon utána néztem, az sz nem elfogadott sehol sem, de vitatott, hogy z-vel vagy sz-szel ejtjük, én maradok konszolidáltan sz-nél
egyébként volt szerencsém járni a bécsi operával szemben a Sachernál,(de nem is emlékszem a tortára, talán nagyon súlyos és geil volt?--- egy magazinra emlékszem, amit rettenetesen úntam, s nagybátyám elémrakott, míg ő tárgyalt valakivel)



süti beállítások módosítása
Mobil