miért érzem én egyre inkább többes számban, a veszteséget, anélkül hogy közéjük emelném magam, hogy pusztulunk, veszünk,,de nem látok (bár remélem azért van utánpótlás...de ha van is, az egészen más)
kicsit megrémültem, annyira lefogyott mikor legutóbb láttam az ATV-ben, műtétje után mint kiderült az egyenes beszédben. s legújabb könyve.a Löwről szóló előtt (a Gólem- el kell olvasni, jegyeztem meg) dedikálást a nagy melegben már nem javasolták orvosai....)
de változatlanul a szelleme sziporkázott
először a gimnáziumi világirodalmi szöveggyűjtemény szerzőjeként találkoztam vele, (ez már kicsit későbbi 64-es kép)
valamelyik iróról összefoglalót ő irt, pedig csak 13 év volt köztünk
a csipkesor átadására csődültünk össze jópáran-...
a polgármesterasszony beszélt, a pap áldott, a phelyettes ácsorgott és a képviselőnk késett, d e ettől függetlenül az ő későbbi nyilatkozatával volt tele az újság....
tető alá került az egész üzletsor, megújultak,teljesen egyformák lettek az üzletek és csúnya gipszbeboritást kaptak a tetőtartó állványok , mellettük fut a szűk bicikliút, árkád alatt a gyalogos , napelemmel kivilágítva, és egy két pad is van az út szélén, biciklitárolókkal, szemétládákkal ......
igaz, hogy beázik a tető, meg nem tökéletes a virágosítás, de kicsire ne nézzünk, ne legyünk ünneprontók
csakhogy aki már annyi ideje él mint én, az nem felejti a múltat sem, amit nem biztos, hogy mindenestől s mindig el kéne törölni....én emlékszem, kislánykoromban, legalább vasárnaponként mindig ezen az úton haladtunk végig a nagybátyámékhoz ebédelni--
és sok kis és nagy , különbőző üzletre,étteremre emlékszem (egy darabig köztük volt nagynénémék rövidárú üzlete is) esténként meg korzó volt. a végén a Korzó mozival, jobboldalon vonultak felfelé, és balon lefele... az emberek ... tömegei,..
aztán emlékszem arra, amikor mindezt egy tanácselnők hosszú elnöksége alatt . aki egész Makót képzelte és részben valósított is meg átépiteni - leromboltak, mindent, és helyükre épitették az u.n csipkesort... (a mellékhelyiségek ablakait takarták a csipke képzésű erkélyrészekkel) mára ez ütött.kopott lett valóban, de ehhez egyelőre nem nyúlnak (nem tudom hogy fognak a tetőktől hozzáférni ezután, de talán majd alpinisták--
nade pár évvel ezelőtt volt (a másik polgármester idején) már egy felújitás,a járdáé, akkor egy csomó pad került az utak szélére mind szemétládával és biciklitárolóval
most arról ne is beszéljünk,hogy a padok szép lassan elpárologtak...
nem tudom meddig fog tartani ez a mostani felújitás...
most mindenesetre ünnepeltük. ezt a legújabbat. még én is:) (de azért se üdítőért, se Virágért nem tolongtam)
én már szkeptikus vagyok (különösen mióta úgy látom, a minőség és tartósság nem is szempont)
én nem tudom mi történt, de megbolondult teljesen az időjárásunk
már hosszú ideje minden nap esik, mit esik, zuhog, dühöng....
tegnap úgy jártam hogy déli órákban nem is tudtam elmenni ebédelni, csak hideget ettem itthon, de délután annyira megéheztem melegre (a szokás hatalma), meg sütött is a nap, hogy 5 fele elkerekeztem a város legkintibb éttermébe (Szent Gellért) s rendeltem menűben frissen sültet,, nagyon finom is volt, savanyú is cola is, komótosan meg is ettem, már majdnem mind, mikor egyszer csak látom csupa víz az ablak és átlósan esik is rá az eső, később betévedtek bőrig ázott emberek, gondoltam, várok, várok, várok, de mikor csendesedett csak elindultam, de pillanatok alatt jobba n esett, csupa víz lett a hátam, visszasomfordáltam, taxit rendeltünk, de az eléggé késett vagy félóra múlva jött, közben próbáltam száritgatni a hátam...
a biciklim persze ott maradt
ma kora délután elindultam érte- gyalog. no ez volt csak a sportműveletem s még padot se találtam az úton csak egy napsütöttet
a játszótéri árnyékban levők vízben álltak
no ebből sejteni lehet, milyen esők vannak itt! állítólag lakásokat is elöntenek... szörnyű
ma még nem esett, még süt a Nap, de még nincs vége... a napnak.
"van néha olyan pillanat, mely kilóg az időből" (Weöres Sándor)
talán ez épp olyan volt
a múzeumok éjszakája programja előtt a könytárban hűsöltünk, a néptáncos gyerekekkel
szóba is elegyedtem velük,mert az egyikük nagyon hasonlított valakire ,fotó alapján véltem, kinek dédanyját, nagyanyját is ismerem, de nem ő volt az, viszont kedélyesen eltársalogtam vele is meg beszédes, nyiltszivű társaival is
közben vettem észre mögöttük ezt az asztalnyi kis gyerektársaságot olvasás közben, elmélyedve
gyorsan lefotóztam.. őket, megérezve a ritka pillanat erejét.
a fotóról később többen azt hitték, hogy nem mai illetve trükk...
pedig hát a ma is szolgáltat varázslatos pillanatokat
Fogalmam sincs mit hagytak ki és mit raktak most vissza a filmbe...érdemes lenne utána nézni, hogy hány perc a különbség (utánanéztem:5', és csak két pluszjelenet, egyébként 69-es a film, s csak 81-ben mutatták be, s most a cenzurázatlan változatot)
nekem az eredeti is teljes egésznek tűnt, nem lyukasnak, és a mostani sem tűnt kipótoltnak
talán most többet tudtam (jóizűen!) nevetni a Tanún, mint újkorában, a vége felé azért már nem annyira! valahogy kezdett a számra fagyni a mosoly...
hiszen én is "tanú" voltam... s ez volt az életünk?!!!!
"bár akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni"
meg hát "az ember akkor is lehet bűnös, ha nem is tud róla" - különösen ha mások ráfogják....
szerencsére még jóidőben eszembe jutott hogy nem a régi ideiglenes könyvtárba kell mennem könyvbemutatóra, hanem az újba
ahol maga az ottlét is élmény
most is a konferenciateremben voltunk (ahol volt már más könyvbemutató is meg kiállitásnyitó.. most is fehér hímzések itt-ott, egy következő kiállítás már be van rendezve nekik (nekem a tetszésem nem nagyon nyerték el, az agyonmosott foszló régi anyagok, de a lényeg elfértünk tőlük sőt, sajnos, szinte csak a József Attila körünk volt jelen ,az is töredékesen, vezetőnk Bene Zoltán könyvbemutatóján, ami igazán nagyobb érdeklődést érdemelhetett volna,
mit könyvheti (utó) rendezvényként konferáltak be... én szinte csak becsületből mentem el, mert nem érdekelnek nagyon a scifik aminek véltem ezt a könyvet,de hamar bebizonyosodott hogy tévedtem és jó h ott voltam
már a prológusból is kiderült, hogy bár lehet, hogy a keret fantasztikus,de valójában jó ürügy egy élet elmondására,a társadalmi problémáival együtt, és a legkülönfélébb műfajok váltakoznak benne
önéletrajzi,(fiktiv memoár) esszéregény, fejlődésregény vagy ami tetszik.... ,,
Huxley Szép Új világa és Orwell 1984-e egyszerre
egyfajta posztapokaliptikus helyzetben... (amiben tulképpen elkezdtünk már élni? de a könyvben 2030ra tevődik)
tényleg , érdekes eljátszani egy totális áramszünet gondolatával, mit tennénk, tudnánk-e...
vagy tényleg elfelejtettünk normálisan kommunikálni?
mikor születtél, béke volt, még az első világháború se...
gazdagok voltatok, már volt két és egy fél testvéred, a ház kibővítését ekkor kérte nagyapa, megvan a kérvénye, tervrajzon a rengeteg különböző rendeltetésű szobával, s még az is szabályozva hogy a bejárati kapu lépcsője hány cmt vehet el az utcai járdából
állítólag nagyon gyenge kislány voltál s egy képet csak azért csináltak rólad, mert nem voltak biztosak benne hogy megmaradsz
(később a z én születésem előtt derült ki hogy lett volna egy ikertestvéred, kinek maradványait belőled épp akkor operálták ki, amikor már én is vagy két hónapja ott húzódtam mellette, ezért is kínoztak meg 3 napig a születésemmel, másodszorra nem vághatták már fel a hasadat,,) császár miatt az operáció után)
annyi balszerencse ért, annyi küszködés a pár boldog gyerekév után----
nem is jó felidézni
s ez volt az életed
ennyi....
azért remélem volt benne egy kicsi jó felnőtt- s öregkorodra is.....amihez volt némi közünk
pol
