"van néha olyan pillanat, mely kilóg az időből" (Weöres Sándor)

talán ez épp olyan volt

a múzeumok éjszakája programja előtt a könytárban hűsöltünk, a néptáncos gyerekekkel

szóba is elegyedtem velük,mert az egyikük nagyon hasonlított valakire ,fotó alapján véltem, kinek dédanyját, nagyanyját is ismerem, de nem ő volt az, viszont kedélyesen eltársalogtam vele is meg beszédes, nyiltszivű társaival is

közben vettem észre mögöttük ezt az asztalnyi kis gyerektársaságot olvasás közben, elmélyedve

gyorsan lefotóztam.. őket, megérezve a ritka pillanat erejét.

a fotóról később többen azt hitték, hogy nem mai illetve trükk...

pedig hát a ma is szolgáltat varázslatos pillanatokat

(esetleg csak egy régi néptánc ruha is elég hozzá

de szerintem a gyerekek örök csodák!)