megmondom őszintén (nem szégyen ez) Jankovics képzőművészi teljesitménye miatt néztem meg ezt a régi de - mint kiderült - felújított rajzfilmjét (bár láthatnám az újabbat is, a Tragédiát)

nem is csalódtam a rajzművészetében, ahogy szellemesen mennek át különböző alakokba alakjai...az átváltozások, a metamorfózisok csodái...a motívumok gazdagsága egyben...


persze sok minden elveszett az eredeti irodalmi műből, node nem is az lehetett a cél, lett egy külön művészeti alkotás végül is , és önmagában kell nézni (nem pótolja az olvasást)


mondtam is egy kislánynak, hogy olvassa el, kivel még a mozi előtt ismerkedtünk össze, feltűnően kérve anyukájától a szokványos pattogatott kukoricát, anyja ellenállt, de a teremben láttam, mégis engedett, végül is, kénytelen volt, ő hiányolta a narrációt, de mikor mondtam a lányának, olvassa el, nem fűlt hozzá a foga (állítólag már nem kötelező olvasmány?) azt mondta, ő nem olvas, ír, regényt (tán harmadikos volt) egy kutya élete a címe mondta még elmenőben e fontos információt... (hát azért olvashatna is:)

viszont egyben egyetértettünk, hogy nagyon szomorú volt ez a film...

az a bizonyos tündérország, meglepően és lehangolóan kifakult, s egyértelműen túlvilági :( (jános vitéz Iluskája után halt bizony...)

(ahogy a"valóságban lehetett is, csak ezt a rajzok még jobban érzékeltették, mint a Petőfi szöveg látszatoptimizusa. azaz mesebeli igazságszolgáltatása.. tündérország boldog fejedelméként...

találkozóm előtt berohantam egy osztályom illegális találkozójára, oly jól sikerült két éve a hivatalos 50 éves, hogy elhatározták, ezentúl minden évben találkoznak, csak úgy, én tényleg csak látni akartam őket, meg egy fotót, mit kiegészítettek szürke magammal..



egyre szomorúbbak lettek ezek a találkozók és semmitmondóak, beszélgetéseink olyanok csak, mint egy szokványos beszélgetés...

de azért becsületből mindig eljövök, örülök, míg jöhetek



és pl,S.M től mindig kapok valami kedves epizódot anyuról....s ez nagyon jó érzés nekem,  hogy
ennyire elevenen él benne (is)!!



most ezt: május elsejére ki  kellett mindig disziteni a főutcán levő ablakainkat

M. anyukája próbálkozott, de annyira sikertelen lett egy Sztálin portréja, hogy attól tartott ezért akár le is csukhatnák, Anyu épp jött, hallotta a problémát , nosza , ripsz-ropsz remekbe rajzolta Lenint, Sztálint, Rákosit mind  sorra , pillanatok alatt...

sajnos nincsenek már meg e remekművek.... de tán nem is baj
(tán ma is baj lehetne belőlük, hiba olyan jól sikerültek?)

A végén kezdem, de majd megírom az elejét is.

Radnóti esten voltam...

Egy olyan ember mondta a verseit, és ékelte hozzá az Erőltetett menet eseményeit, stációit,(Kőszegi Ábel nyomán),, aki végigjárta a "lélek útját", s országokét, az utat Bortól Abdáig, ugyanazt az utat, mely valamivel korábban ért véget Cservenkán vagy már Jabukán, de ugyanúgy halállal végződött apámnak is... mint Radnótinak


A műsor utáni beszélgetés után viszont elhangzott valami lényeges


s ez ugyanaz a Kőszegi. akinek könyvét én még frissiben elolvasva 72-ben döbbentem rá, hogy MAGYARok ölték meg Radnótit, nem németek.... Tehát lehet, hogy apám is?! És hibásan írhattam az életrajzaimban éveken át, hogy "a német fasiszták... " S ez volt az, amikor ki kellett szaladnom egy Radnóti óráról....a folyosóra... mert fojtogatott a tudat, hogy magyarok tették...

és most kiderül, hogy Kőszegi Ábel szerint is "mindegy"..?!

mert maga a háború a bűnös, mert a háborúig nem szabad eljutni...

végül is ez most legalább annyira megrázott (na nem mintha nem tudtam volna korábban is, mintha nem teljes lélekből és elszántsággal kiáltottam  volna gimistaként, szavalóversenyen,(a meghallgató tanár szerint) "fiús temperamentummal"...  annak a Margarita Alighieri versnek a poénját: "Legyen átkozott a háború" .......apám sorsa nélkül nem mondhattam volna "úgy"...)

****

Búcsúzóul megkérdezte, "verszarándokunk",hogy megölelhet-e.

S megöleltük egymást.

(Néha a gesztusok többet modnak, mint a szavak)

***

azért böngészgettem én  Kószegi Ábel után... mostanában, pár éve volt egy konferencia,.innen a tudósitás(részlet):

"1947-ben már leírták, s a beszélgetésen is elhangzott: magyar katonák lőtték le Radnótit. Kőszegi Ábel hangsúlyozta, el kell gondolkodni azon, hogy honnan jutottunk el odáig, hogy a különböző irodalomkönyvekben más és más verzió szerepel. "Meg kellene emészteni a saját bűneinket, különben nem tudjuk tisztességesen átadni a következő generációknak, mire vigyázzanak.”"

https://www.irodalmijelen.hu/2014-nov-14-1722/abdan-halt-e-meg-radnoti

fontos volt hogy még elsején s időben hazaérjek Makóra, Pestről, azaz 6-ra, a Hagymaházba a Purcell kórus és az Orpheo zenekar koncertjére

ez is tulajdonképpen vallási jellegű volt, de a régi zene többsége az

de Bach  és Vivaldi mindenképp jó, s ahogy ők előadták az csodaszámba ment, én még kórust ennyire egységesnek nem hallottam, ennyire együttrezgőnek a zenekarral együtt (hol voltak régi hangszerek is) csodás, szinte mennyei hangzás





szünetben ihattunk üdítőt

s üdébben hallgathattunk egy darabot (Contitól) amit tulajdonképpen ők fedeztek fel és vették elő alvó állapotából (ez annyira nem tetszett , mintha méltán altatták volna el,, nem tudom)

mindenesetre akkora tapsot kaptak, ráadás kérőt, hogy elismételték a Bachot, így nagyon jó bachszájizzel távoztam

de csak az auláig, mert

volt fogadás utána is, és bevallom, mivel az út miatt nem tudtam ebédelni, enni se nagyon egész nap, szinte faltam, a pogácsákat, sőt két vagdaltszendvicskét is , jutott még, (mert mindenki éhesnek tűnt:) meg kis pezsgőt(az éttermi ismerős személyzet segédletével találtam alkoholost)....

hiába meg kell adni nem csak a léleknek ami az övé , hanem a testnek is


(október 1  okt.,,11)

 társasjátékozunk hármasban unokám, anyja és én. Unokám bábut osztogat, nekem egy olyant, amire rámondja hogy mert "öreg" pedig nem is az, hosszú szőke haja van masnival összefogva, mondom is ez nem öreg....

(kb ilyen volt, pajzs nélkül és tiszta szőkén)



unokám differenciált válasza: anyuhoz képest öreg , hozzád képest nem! Hány éves? kérdezzük, némi gondolkodás után rávágja a pontos számot : 62. nahát, én  tényleg több vagyok, találd ki mennyi. elkezd felfelé araszolni óvatosan? 63, 64, 65 mig eljutunk 76-ig. hozzáteszem  ha négy hónap múlva már 77 leszek.. ha megérem, (ezt már mindig )Hát azt csak megéred- igy unokám.Még többet is, és elkezdi sorolni az állomásokat? hogy iskolába járok, hogy kinövöm a küszöböt (amiben most épp elférve legózik), hogy  felnőtt leszek,.... hogy nagypapa.... és itt már el is dől, mert hogy akkor már csak igy tudok addigra mozogni.

merész, abszurd álmok :) játék...(az élet)

szept. 30.