végre vagy 100 év után megújult a jángori zsidótemetőbe vezető út (igaz, egy picikét így is ráz, de ezt kibírjuk, a sártengerhez, vájatokhoz képest.amin hovatovább már csak a bicikliről leszállva lehetett haladni)...

tiszteletére és avatására egy biciklitúrát rendeztek,

amin szép számmal voltunk jelen, valószinű sokan kiváncséncsiságból, de nem számit) zsidók, akik sirjainkat is felkerestük egyúttal csak én illetve a Baron család töredékes tagjai voltunk :(

az út része egy eus projektnek. aminek a vallásturizmus része, hát meg kell mondanom, engem kicsit zavar, ha turisták hemzsegnek a sírok között,ahol én inkább sírni szeretnék....egyedül

(vittem is régi szokásunk szerint fehér szegfűket is, meg kavicsokat is, négy sírra, nagyszüleim, anyukám, Márta és Vera...)...és csak aztán csatlakoztam vissza a csoporthoz, hol az angyalos sír előtt le is rogytam egy idegen sírra (ami ugyan tilos lenn, de úgy látszik csak elfáradtam)

kaptunk ajándékba egy kis , az angyallal rényomott, zacskót egy fehér kaviccsal jelképesen, otthon betettem a vitrinbe