míg lányom - mint kiderült - a SZINen rekedtre énekelte a torkát a port nyelve a Quimby koncert közben, én a kanapémon, félig álomban, de biztos, hogy a fellegekben járva egy váratlan ajándékkoncertet kaptam a tévétől (miután épp azt olvastam a "Vonzás törvénye" c. könyvben, hogy milyen helytelen, hogy szelektálás nélkül, csak úgy nézzük a tévét, és zúdithatjuk magunkra a negatív élményeket, hát ez viszont, bizony pozitív élmény volt a javából!)
Voltaképp ajándékkoncert is volt ez, neki, Leonard Cohennek. Csupa olyan művész, akire nagy hatással volt, van, énekelték áhitattal a dalait, valami szentségként. Hallelujah!
Meg beszéltek róla, elragadtatottsággal.
Ő is megszólalt, énekelt is. Ki is fejezte sajnálatát, hogy mostanában már ritkábban teszi, (ősz, öreg ember, néha bevágtak egy képsort bicikliző kisfiúkorából - de a mosolya nem változott), s kár, mondta, hogy nem énekel eleget mostanában, mert akkor fejlődhetnének tovább a dalai... Ez érdekes meglátás, mindenesetre.
Bár számomra a dalai időtleneknek tűntek, mint az énekesek is. Ha "földi szemmel" nézem, volt köztük is "túlkoros", kinőtt, fiatalkorit idéző ruhákban. De mit számít! Átszellemülten olyan mélységeket vagy inkább magasságokat szólaltattak meg, s vittek oda engem is... Mit számít a kor! Valóban. A művészet, az igazi - kortalan!
És kiderült, hogy lányom ismeri, szereti és hallgatni is szokta őt, CDjéről, mellettem, a szobájában. Sőt már beszélt is róla, hogy olyan mint a mi - mindkettőnk, és még sokak által rajongott Cseh Tamásunk - (épp délután olvastam a Jelenkorban a részletet a megrázó beszélgetőkönyvéből), terveztek is közös koncertet (?)... És szólt is nekem a lányom egyszer, hogy felhívja rá a figyelmem, miközben hallgatta a zenéjét, de én, szerinte, akkor félvállról, csak annyit mondtam, hogy "kicsit amatőr, de rá lehet hangolódni" - Hát ma 22-24 óráig tökéletesen ráhangolódtam! (Mondjuk talán jobban tetszettek a dalai, amikor nem ő énekelte. De az énekesek az ő ihletettségéből táplálkoztak - ez nem vitás.)
Kicsit utánanéztem a neten, s kiderült, hogy Zorántól az egyik kedvenc szám is tőle való. (Volt egy tánc...)Kern egyik lemeze is (Engem vársz - ami eredeti angolban: I'm your man Yes! He's my man.)
Lengyel zsidó családból származik. De ő már Montreálban született. (Vajon az én kanadai, sőt montreali rokonaim ismerik-e?!) Ahogy a nevéből is sejteni lehet: kohanita. Vagyis Áron főpap leszármazottja, mint mondták is neki, "messianisztikus" gyerekkorában. Az Áron név jelentése egyébként: ihletett, tisztánlátó, megvilágosodott - e jelentésekben is Áron leszármazottjának tűnik! ebben a vonatkozásban viszont az se lehet véletlen, hogy zen buddhista szerzetessé (is) szentelték 1996-ban, s a Jukan nevet kapta, aminek jelentése: Csöndes. Valóban , mintha a Csönd szólalna meg, ha megszólal...
Vannak verskötetei, regényei is. El kéne tán olvasni. De dalai fenségét nem hinném, hogy megközelíthetik...
Tele van a szivem hálával ezért az áhitatos koncertért. Hallelujah!
aliz2. :: 2007. aug. 26. 1:10 :: 2 komment :: Címkék: dal, koncert, lanyom, tevemusor, zene
