Turi Tímea Jönnek az összes férfiak(2012) Sorozat: Sorozaton kívül Műfaj: Költészet Oldalszám: 120 ISBN: 978-80-8101-636-3 http://www.kalligram.com/?cl=kniha&iid=1255
JÖNNEK 2012
erről-arról-amarról még
Szakonyi 90
Szakonyi 90 éves (nem látszik rajta se kivül se belül)
ma van premierje az Adáshibájának, ami persze nem ősbemutató, 40 éves, a napokban láttam is a Dunán, a Tolnay Klári féle szereposztásban...jól játszottak, de néhol idegesitettek...
...el fog menni a bemutatóra , persze, mert érdekli a mai hatás (vagy nem hatás?)
rengeteget változott a világ, vagy lényegét tekintve mégse...
ma nem a tévébe esünk bele, hanem okostelefonjainkba
egymásra ugyanúgy nem figyelve....
de ez már Csehovnál is igy volt - tévé és mobil nélkül - beszéltek el egymás mellett....
emberi hiba, nem gépi!
2021 okt 31
ARANYŐSZ 2009
KILÁTÁS 2008
ez a "látképem", ezt látom némi időjárás- és napszakbeli változások miatt módosult formákban, ha kinézek az ablakomon; most is ezt, ha kicsit előre hajolok az iróasztalnál, a monitor felé, és kibámulok; csak a levelek már jobban lehullottak, mint ezen a régibb, korábbőszi vagy későnyári fotón, és a fák mögötti, túloldali ház azóta, épp a napokban, új, méghozzá sárga színű ruhát kapott.
A fákat, akármelyik évszakban szeretem nézegetni, a mögöttük levő épületet szögletei miatt kevésbé, bár, most ez az új és a sárguló falevelekkel némileg harmonizáló szin, megkönnyiti a helyzetemet
most már esteledik, egyre korábban, tompulnak a szinek, és a megmaradó levelek a széllel is dacolva biztosan kapaszkodnak az ágaikba - még
hajnalban, félébren, láttam, a derengő fényben úgy úszkáltak a sárga levelek a levegőben, összevissza, és inkább fölfelé , hogy szinte elvesztettem a gravitáció nyújtotta biztonságérzetemet, már-már én is lebegtem a levelekkel, nem érzékelve, hol a lent és hol a fönt - ... de azóta már valamennyi eltévedt levél lehullott a földre, megadták magukat ők is a gravitációnak, talán az őket felkavaró "rossz szél " is lecsendesedett, a "rossz" szél végül is jót tett: meghosszabbítva szükségszerű hullásukat, adott nekik egy kis felfelé szárnyaló hosszabbítást - illúziót.
"S halott-e már a perdülő szirom, ha hullni kezd, vagy csak akkor hal meg, hogyha földet ér?"
Hát ime meglett a talányos válasz Radnóti (Ikrek havának) talányos kérdésére is... (?)
aliz2. :: 2008. okt. 30. 15:59 :: 10 komment :: Címkék: elmelkedes, ido, idojaras, RADNOTI, termeszet, vers
ÓSZI VERŐFÉNYBEN 2010
azt mondja lányom tegnap a telefonba, hogy egész más a hangom, sokkal "jobb", mint tegnapelőtt volt...(amikor egész nap esett), és ő ezt annak tulajdonítja , hogy gyönyörűen süt a Nap. (Én nem vagyok ennyire időjáráscentrikus, illetve azt hiszem, több külső-belső összetevője, okozója lehet ilyen vagy olyan hangulatunknak - (persze valószínű ő is így gondolja illetve neki időjárástól függetlenül is általában jó hangulata van - szerencsére!:)de a már megjelent novemberi Elixir egész számát a depresszió-nak szánta... és valószinű a novemberrel, az őszi időjárással összefüggésben, és az is tény , hogy fényterápiát alkalmaznak depresszió ellen és sikeresen, és az is biztos, hogy egész más elkezdeni úgy a napot , hogy felhúzom a redőnyt, és elkápráztat az őszi verőfény. Hiába van hideg mindemellett, a látvány, az aranylás már önmagában meleget áraszt... mégis. A biciklimről leszállva a főtér környékén, kedvem is lett sétálni egyet (javul a lábam is! a szemem meg teljesen kitisztult) igy aztán töprengő gondolataim közepette jó kis feloldás volt ezeket az aranyló, napsütötte fákat lencsevégre kapni, az újjá varázsolt, szintén a napsütésben aranyló panelfalak előtt,
és hiába is előttük ezek a fekete, kopár, lombjuk vesztett fák az előtérben. Mögöttük ott a ragyogás, ami áthat mindent.
Még.
aliz2. :: 2010. okt. 28. 21:54 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: fotó :: Címkék: egeszseg, elmelkedes, folyoirat, hangulat, idodjaras, lanyom, termeszet
IRÁNYÍTOTT OLVASMÁNYOK 2010
tegnap a könyvtárban ezeket olvasgattam:
Dr Kecskeméti Ármin könyve A csanádmegyei zsidók története, amiben különösképpen a makói zsidóság történetét dolgozza fel, már többször volt a kezemben (nagyapámról: Löwinger Miksáról szóló részeit ki is fénymásoltam már), de most feltétlenül újra bele akartam lapozni, újra olvasni a szerző és közössége magyarságát, hazafiasságát igazoló részeket, a makói városi könyvtárnak egyetlen példányban van meg a vékonyka könyv, és külön, becsben őrzik a helytörténeti gyűjteményben, mig a könyvtáros bement érte a raktárba, még megkérdezte: elkapták-e az emléktábla összetörőjét ... (akkor még nem! pár órával később már igen!), Mig a raktárban kereste a könyvtáros a kért dokumentumot, leemeltem a polcról a jól ismert Faludy verskötetet, hasonló motivációval...
nos, ilyeneket találtam, jegyeztem ki belőle a kis virágos noteszembe:
Öt éve vagyok itt (1994-ben írta..) Majdnem elsőnek
|
jöttem haza másodszor is, pedig |
|
nem reméltem. Köszönöm negyedik |
|
dimenziómnak, a nyúlós időnek. |
|
|
Kecskeméti Árminnál meg ilyeneket találok (34.o): "A makói mint mind a magyar zsidók polgári és honfiúi kötelességtudásának gyönyörű megigazolása volt a szabadságharc. A nemzeti felbuzdulásnak mindjárt az elején megmozdulnak." 37.o: "Vagyonukkal is szépen áldoztak a szent ügyért."
Az első világháború idejéről:" ... a magyar érzés , honfiúi becsület mártirdicsősége kijutott a makói zsidóknak is (hősi tettek és hősi halál) (köztük nagynéném , Erzsi néni fiatalon elesett férje: Grosz Jenő...)
A 60-61. oldalon (ahol nagyapám Löwinger Miksa is megemlítődik, dicsérő szavakkal):
mint Dózsa Sámuel hitközségi elnök "lelkes szakértő munkatársa"., s tudom a családi legendákból: jóbarátja is,).- 1914. szeptember 4-én Kecskeméti Ármin avatta fel a (z 1965-ben már le is bontott! neológ)zsinagógát.. Dr Dózsa Sámuel -vármegyei főügyész - elnöksége alatt, kinek lelkes, szakértő munkatársa volt Löwinger Miksa. - Továbbiakban e szavakkal jellemzi Dózsát Kecskeméti: "lángoló hazaszeretet s vallási öntudatosság " -"a magyar zsidó eszményképe volt." "Ily szellemben vezette a hitközséget." Utódja lett Löwinger Miksa, ki teljes odaadással és kiváló eredménnyel teljesítette nehéz hivatását."
"magyarság" kérdésében figyelemreméltó még ez a mondat: " A zsinagógában az igehirdetés nyelve kizárólag magyar."
valamint ez, a 43. o-n a zsidógyűlölet - 20-as évek eleji...? ki tudja hanyadik és nem utolsó és még nem is legnagyobb mérvű! - nagy hullámáról írva: "a zsidóüldözésnek ebben a korszakában leghathatósabb védelmünk volt Makó népének józan gondolkodása, tisztes magyar érzése és embersége."...
Csak remélni tudom, hogy Makó népe most is ilyen..., és nem tartja "jó heccnek", azt ami történt , 2009. október 26-án.... úgy tűnik, már az elkövető sem....(hiszen azt nyilatkozta, hogy a hirtelen ötletből származó tette, akkor jó heccnek tűnt)* akihez egyébként nyílt (olvasói)"levelet" írt Urbancsok Zsolt, helytörténész, a Délvilág "postabontás rovatába, még 27-én,az épp - a makói zsidóság örökségének megőrzéséért" mostanában, frissen alakuló Kecskeméti Ármin egyesület elnöke,-
ezért is mentem be a könyvtárba, hogy elolvassam, jó lenne, ha a(z akkor még ismeretlen) cimzett is..., a levelet is, és ha a fenti könyvekbe is , ő is, belelapozna...
......................
*http://koranyi.blogspot.com/2009/10/kecskemeti-armin-posztumusz-esete.html
http://keseredes.freeweblog.hu/index.php?f=7&s=2&blogid=7142&bm=328878
http://kapcsolat.hu/blog/thread?blog_id=90096&reply_comment_id=623603?blog_id=90096&reply_comment_id=623603&
http://www.szombat.org/faludyert.html
aliz2. :: 2009. okt. 29. 5:42 :: 18 komment :: Címkék: kolteszet, konyvtar, MAKO, zsidóság
DR KECSKEMÉTI ÁRMIN EMÉKEZETE 2009
mindig nehezen találok szavakat, ha valami durvaságot, rombolást tapasztalok
ilyenkor mindig visszahúzódom, és nem akarok "odanézni"
de már nem birok nem odanézni, és nem birok hallgatni
megnéztem a leszedett, megrongált emléktábla helyét
és az alatta levő feliratot is
képek is jelentek meg időközben a széttört emléktábláról, a téglával a közepén - a sajtó legkülönbözőbb orgánumaiban - a lefeszitett emléktábla helyére irt felirattal
de én most inkább visszarakom a helyére, - gondolatban - a leszedett eredetit , teljes épségében:
és természetesen a helyére irt feliratot se fogom "sokszorositani" itt - (miért nem festik le?)
viszont ideteszem dr Kecskeméti Ármin főrabbi fényképét....
éljen az emléke!.., ne lehessen elpusztitani , mint 1944-ben kegyetlenül őt... ( és a 2000 makói áldozatot) :
aliz2. :: 2009. okt. 27. 20:00 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: hirek, MAKO, zsido
PÁRHUZAMOK 2010
10 órakor kapok egy sms-t lányomtól, már az (újvidéki) egyetemről, hogy ne felejtsem bekapcsolni a klubrádiót, mert mindjárt kezdődik a Havas műsora, melyben Gyurit (férjét) interjúvolják Leipniker azaz Lantos Péter könyvéről a Sinek és Sorsokról (mit ő mutatott be, még szeptemberben, a Bálintházban)... (A könyv eredeti cime: Paralell lines)
Havas Henrik szinte lázas izgalommal vezeti fel a témát, borzasztó izgalmas könyvnek tartva - és nem is a szerző "hihetetlen" kutatómunkája taglalására tér ki igazán, bár elismeréssel megemliti, hanem - minthogy észrevehetően - a szerzőt "Lantos professzort" is , szülővárosa: Makó érdekli, fontos neki (hiszen visszalátogat) , ezt emeli ki a könyvéből, a Makóról írtakat:
"A város jóminőségű hagymájáról volt nevezetes. Ennek termesztése egészen a XVI. század elejére nyúlik vissza, de csak a XIX. század második felében bevezetett, tökéletesített termelési módszerek és a zsidó kereskedők sikeres piaci tevékenysége indította meg a település igazi gyarapodását.(Ennek eredményeképp Makó gyorsan városiasodott, Magyarország vidéki települései között az elsők egyikeként épített megfelelő utakat és vezette be az elektromosságot.) Havas hozzáteszi, analógiaként, hogy egy szakdolgozatban hasonló összefüggéseket talált Kecskemét vonatkozásában, ott is a zsidó kereskedők oldották meg (szalmávalbélelt kosaraikkal) - a jóminőségű kajszibarack Európába szállítását, és hogy az ő jóvoltukból épült a kórház, ők villamosították a várost...
...És a mai generációknak nagyon kevés tudása van minderről; - mondja Havas- , hogy mit köszönhet Magyarország a zsidó polgároknak...
Makóra és a könyvre visszatérve utal rá, hogy a szerző nagyapja korszerű fatelep tulajdonosa, aki vezetési módszerekben, gépesítésben élen járt... csak aztán hogy szakadt meg a család kapcsolata a környezetével.. ? - kérdi; (mint a tanár, aki pedig tudja, tudnia kellene a választ!? nem?) itt már bekapcsolja interjúalanyát (2-szer is megszakadt vonal után,) szó lesz arról, hogy egyik rendszer se engedte a polgárság önálló életetét, a holokauszt és az utána következő se igazán - szerencsére - azért a történelmi valóságnak megfelelően nem egyenlőségjel kerül a két korszak közé) (a holokausztban a könyv szerzője apját s majd bátyját is elveszti!)
Szó van még másról is - ugyancsak a könyvből, (de mi , érintett makóiak ismerjük mindezt a korabeli dokumentumokból is) -- Havas most a "Lantos professzor" könyvéből olvassa döbbenten, a makói polgármester saját, házi rendszabályait a zsidók ellenében:
"A zsidók hivatalos ügyeit úgy kell intézni, hogy felesleges szóbeszéd ne folyjon. Zsidó ügyének elintézése magyar ember ügyét nem előzheti. Tilos kezet fogni zsidóval. Zsidónak beadványok elkészítéséhez segédkezet adni tilos. Városi alkalmazott zsidó társaságában sehol nem mutatkozhat. Zsidónak strandfürdőjegyet eladni és zsidókat a helyi parkba beengedni tilos."
a beszélőtársként stúdióba hivott Schmidt Mária megemliti, hogy - bár nem ismeri a makói történelmet - kár, mert igy éppen nem stimmel Makóra, amit mond: hogy a német megszállás után sok köztisztviselő lemondott- és újakat neveztek ki, akik nem egyszer túlteljesítettek - nos, a makói polgármester nem új volt, hanem a régi - ezeket a rendelkezéseket viszont mindenesetre a német megszállás után, 1944 április 25-én hozta (a megszállás márciusban kezdődött.)"dr Vári György" itt visszakapcsolódik, ezután jöttek a gettósítások, deportáló vonatok - mondja, és részben Schmidt Mária szavaihoz kapcsolva ugyan - idézi Randolph Braham-t , a holokausztkutatók doaenjét- aki elismerte , hogy valóban volt sok tisztességes köztisztviselő, aki lemondott, de volt sok olyan is, aki részt vett.... (Bibó is figyelmeztetett erre a felelősségre, hiszen Horthy is hivatalában maradt, tehát van folytonosság a megszállás előtti és utáni periódus között.)....
megint Schmidt Mária veszi magához a szót , elterelve a fővonaltól illetve saját fővonalára vissza, miszerint a náci - a kommunista ideológia szinte azonosan (!?) polgárellenes; de a műsoridő lejár félbemarad az elkezdett téma , Makó és zsidó polgárainak sorsa Lantos (Leipniker) Péter könyvében...
... de folytatódik, másképp, váratlanul:
........................................................
pár perc múlva hírek következnek, a legfrissebb hir Makóról jött:
"Leverték és összetörték Makó egykori főrabbijának, Kecskeméti Ármin emléktábláját mút éjjel... Az emléktábla helyére festékszóróval feliratot fújtak...."
Isten órája
ŐSZI NAP
Egy gondolat repül
A száraz levelek fáradt szárnyain.
Aztán lehanyatlik.
Földre hulltak vágyaim.
Az emberek furcsán komolyak,
Egyik sem tudja , mi a bánatom,
Azt hiszik a régi érzés fojtogat:
Ősz, elmúlás, fájdalom.
Csak én tudom egymagam, hogy mi fáj,
Csak én tudom, hogy széttép a magány,
Mely ősszel, nyáron, minden évszakon
A nyomomban jár…
De most, ezen a szótlan őszi napon
Mellém szegődött egy eltévedt sugár.
Szeged, 1963. október 12.
A fotót ma délután exponáltam... a verset 47 éve irtam, 20 évesen, az egyetemi kollégiumban, afféle -hábetlerizmus" elleni(?)- költői versenyként.(a Rozsdatemetőt akkoriban olvastuk, vitattuk).. egykori szoba- ill."költő(?)társam" szokta olvasni a blogomat , vajon ő hogy emlékszik arra a régi őszi napra, pontosabban estére, amikor 20 évesen ... miért is voltunk annyira szomorúak(?)... (ő - ha jól emlékszem? "szürke pulóverbe csomagolva vitte a lelkét..."(?) AZ ő verse mindenesetre jobban tetszett nekem , mint a magamé... De azért vitathatatlanul Rilke több mint 100 éves eredetije viszi a pálmát..., akár egy fohász. Jaj, de szép - akár az ősz - :
Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár.
A napórákra árnyékod bocsássad,
s a szeleket ereszd a földre már.
Parancsold: a gyümölcsök érjenek be,
adj még két délies napot nekik,
add, hogy beteljesedjék mindenik,
s a mézet gyűjtsd a dús szőlőszemekbe.
Kinek most sincs még háza, sose lesz,
s ki most maga van, már marad magára,
éjszaka olvas, folyton levelez,
s a ligetben bolyg, valakit keres,
mikor a lombok őszi tánca járja
(1902)
...
úgy látszik, mások is úgy gondolják...http://oszinap.blogspot.com/
aliz2. :: 2010. okt. 29. 23:43 :: 5 komment
Kategóriák: hétköznap, kultúra :: Címkék: emlek, foto, hangulat, idojaras, irodalom, ősz, vers