ennyire sütött a nap, hogy ennyire látszott az árnyékunk előttünk (a friss aszfalton) a Boldogasszony sugárúton, a Pályaudvarról jöve..., ahova kimentem lányom elé az IC-hez
aztán ebéd a menzán
elkisérem az egyetemig illetve a TIKig , ahol gyönyörű fényben fürdik minden
aztán mivel annyira erősen tűz a Nap, hogy nincs még kedvem visszabuszra szállni meg a Centrumban végkiárusítás (50%-os ott eltöltöm az időt, bár kezdem turkálóban érezni magam, amit nem kultiválok - veszek két sálat, egy táskát, meg az elvesztett fényképezőgép tokom gyanánt egy tárcát...) és keresek egy napsütötte padot a gyönyörű Szechenyi téren, ott aztán megint elbűvölhet a zöldülő , éledő, friss természet...(Ó, természet!)
persze a ceruzaderekú szobor mintha megrontaná a természet harmóniáját
aztán továbbmegyek , leülnék a sétányon, de a megint épülő fabódék is elcsúfitják a szép, természetes látványt, átmegyek a régi szobrokhoz, a túloldalra, ott is süt még a Nap, de van már árnyék is
ahova leül mellém egy őszhajú néni, előbb kérdi szabad-e a hely, aztán elkezd beszédbe elegyedni velem, azzal kezdve, hogy a borfesztiválra készitik-e ezeket a fabódékat, és észre se veszem , de már az egész életét felmondja-elpanaszolja nekem, a maga 84 évével! nem szeret egyedül lenni (a férjével 40 évet élt együtt, pár éve meghalt...), most is hivták , egy hangversenyre, a Fogadalmi templommal szemközti Gödörben találkoztak volna, 5 órakor, s onnan mentek volna egy koncertre - igy emlékszik, igy invitálták reggel,de nem volt ott senki, nem is érti, olyan ideges lett... , mondja, többször is, nem győzöm nyugtatni, hogy biztos valami félreértés történt, estére biztos megtudja, csak én nem fogom tudni, mi történhetett,
aztán megyek a Somogyi könyvtárba, ahogy belépek, operettmuzsika üti meg a fülem a bejáratnál, fentről jön a hang , a taps is, kérdem a ruhatárban, mi ez , operettkoncert, Huszka Jenő évfordulóra, 5-kor kezdődött, ugyan már mindjárt 6 óra, még bemehetek, de annyian vannak, hogy legföljebb a küszöbre állhatnék be
hát én nem megyek, de a nénit nyilván idevárták, csak ő a túlsó "Gödör "étterembe ment, s nem gondolt arra, hogy ez a nagy könyvtár a koncert helye, ahol az alagsorban (gödörben?) van egy büffé, és ott is szoktak lenni összejövetelek...máskor)
szegény néni a padon, remélem azóta megnyugodott, hogy nem akarták becsapni..., mégis csak én tudtam meg, előbb... kár hogy valószinű nem ismeri a Somogyi könyvtárat, közelebbről, kevesebbet érezhetné magát egyedül...
aliz2. :: 2010. ápr. 30. 18:36 :: még nincsenek kommentek
Kategóriák: fotó :: Címkék: fotok, konyvtar, lanyom, SZEGED, termeszet, zene
