augusztus  27

két év szünet után ez is visszatért

én csak estefelé néztem ki, két koncert érdekelt

(a népünnepély nem annyira szokott)

 és az egyik koncert (makóiak) tetszett is...

a másik az ABBA-sisters kevésbé, eleve az ötletük és főleg az izléstelenségük, 

nomeg hogy elég hamiskásan énekeltek, ott is hagytam őket,

a szervező képviselőnkbe botolva, ki meglepetésemre utónevemen , méghozzá julikának szólitott...(szabadkozva panaszomra, hogy ő nem tehet a hamisságról, meg nem is tud csinálni semmit ellene.... (változnak az idők, múltkor elfogadtam tőle  az öregeknek szóló utalványt az ám, csak nem járt le?)

 egyre távolodsz

s ez fáj nekem

azt hiszed

ez igy dukál

ilyen az élet

"felnőnek a gyerekek"

az anyák meg 

összemennek

ugyebár

nem kéne

jó lenne igy 

összebújva

néha

s nem csak mig

fiad-unokám

a mobilt tartja

mosolyogni

örülni egymásnak

mig a sors engedi

 nem bőjtölök

nem verem a mellem

nem bánom meg

mit el se követtem

de nem vagyok eretnek

csak egy esendő ember

de a sófárfújásért

kilómétereket zötyögtem

mert nem múlhat el az év

nélküle

jom kipur végén

beleremegtem

szívrepesve

hiába -  a hires londoni orvosprofesszor -nekem csak Peti maradt (bár negyedikes nagyfiú volt a gimiben , mikor én még csak kis elsős)....

de most is ugyanazokat a gesztusokat látom körülötte, mint gimnazistaként... hiába...

s ráadásul nem is a legkellemesebb emlékek furakodnak föl bennem...

tán a legbántóbb az volt, mikor utaztunk iskolai kirándulásra...

és lerobbanva, (tengelytörés) egy éjszakát a szegedi állomáson töltöttünk, engem elnyomott az álom a kofferomon feküdve, persze nyitott szájjal, mibe a kedves Peti citromot csepegtetett... s óriási röhögésre ébredhettem fölöttem-körülöttem....

Az a bizonyos kirándulás, de itt már Szigetváron vagyunk, s én nem is vagyok a képen, mivel én csináltam) Péter, ha jól látom-sejtem, bal szélen, fehér ing sötét rövid nadrág) (1958. július 19.)

ja és még egy: anyu nagyon haragudott rá, E néni betegségével-halálával kapcsolatban, valamire megkérhette (ő akkor már orvosféle volt bár nem egészen...62-ben még csak negyed éves.. . s nem telesitette, igy E néni halálával kapcsolatban mindig ő jutott eszembe s amit elmulaszthatott,Anyu nem részletezte, de nagyon mély volt benne - a különben rá nem jellemző- rosszallás!  ez is  most eszembe jutott, meg az is hogy korboncnok volt...s látom most is igy definiálják a foglakozását neuroPATOLÓGUS...tán az élethez nincs igazén affinitása(?) bár ez is érthető...lenne...

és van még egy esetem vele, (kiadatlan regényemben megirtam)de arról majd máskor...talán...

a mai napom elég gazdag volt programokban, legalábbis a második fele, úgy hogy most vagy kiválasztok egy "lineát" megírni akkurátusan

vagy átfutok vázlatosan valamennyin esetleg majdnem valamennyin - hiszen ha mindent meg akarnánk írni, ami történik, amúgy se maradna idő arra, hogy megtörténhessék...)

olyan hűvös lett, hogy ebéd után hazaiszkoltam, és nem is volt nagy kedvem kimozdulni (bár a lakásban sem volt túl meleg...)

de aztán megembereltem magam, hiszem mára lett kitűzve a Kecskeméti Ármin Társaság megalapítása... kicsit késtem is, így lettek/-ünk velem együtt 7ből 8an. (az alapításhoz kell még 2 fő, de meglesz, és remélünk később pártoló tagokat is - főleg a Makóról elszármazó zsidó (vagy nemzsidó) polgárokban...

aztán bementem a könyvtárba, van ott egy (szintén Makóról elszármazott) (amatőr) grafikus kiállítása, és -emlékeztem, hogy a makói régi neológ zsinagógáról (valószínű képeslapjáról) is készített egy csinos kis rajzot, gondoltam - stílszerűen - lefotózóm, ha már úgyis a zsinagóga megalapitásának centenáriumára készülünk a Társaság alapításával is.

aztán meg már gyülekeztek az érdeklődök a könyvbemutatóra, Jámborné Balog Tünde és a Liget mondtak  kölcsönösen szépeket és azért tartalmasakat is egymásnak illetve nekünk, a figyelmes és megilletődött(?)hallgatóságnak... (hiszen egy kicsit még nekünk is bókoltak)

aztán mire hazaértem, épp jött egy sms lyányomtól, akikről úgy tudtam hogy Gábor György könyvbemutatójára mentek, ahova hívták őket, s ahol Heller Ágnes beszélt vele új könyvéről - majd a Magyar Narancs szülinapi bulijára... de  az sms-ből kiderült hogy most ők nem mentek -mégse sehova - "dolgoztak" otthon...

később kaptam egy telefont is, hogy az ATV most adja le a pár hete felvett Havas féle Hőmérő-t: amiben vejem is "közreműködött" -  a kisebbségek (konkrétan most: cigányok , zsidók asszimilációjáról és/vagy integrációjáról készült műsorban

az m2-n most megy egy jó film, de elveszett a távirányító (hol lehet?), fogalmam sincs mi ez  a film... amerikai nők balsorsai Párisban...

bár itt a neten is megnézhetném, a www.port.hu  -n

álmos vagyok viszont, következő programpont: alvás

(azt hiszem legközelebb csak egy pontot választok ki, és dolgozok fel alaposabban...

most viszont az alvást választom... (szó nélkül)...

2009. okt. 2. 22:11 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: kapcsolatok, konyv, konyvtar, MAKO

nehezen de elkezeódődött,,,

múlt hónapban még egész délután telefonáltam (Marosra menet, ott, jövet) hogy mikor, hogy lesz az irodalmi körünk megtartva

mig kiderült, hogy téves időpontot kaptunk (5 órát) a vezetőnk meg 4-t, igy 4 után faképnél hagyott bennünket azaz csak engem, mert ln csak  épp benéztem a ktárba, a többiek 5-re jöttek, de csak azért is -vezető nélkül - megtartottuk,szerintem egész jól....

beszélgettünk, nomeg felolvasás is volt, a SZeged effekt antológia most jelent meg, abból hallhattam Janáky értelmező felolvasásában lányom verseit, mik a Jelenkorból kerültek bele, majd a sajátját, majd egy társunkát "belezték " ki, nekem tetszett, attól még hogy olyan mintha a múlt században irták volna, de veretes...

na és egy hónap gyorsan eltelt, és ma igaz kevesen, de egy "normális" összejövetelünk volt

engem mindig felpezsdit...

ma pont fél  4re értem be,  mert az előcsarnokban meglepetés kiállitást készitettek elő, és épp egy régi tanitványom képe tetszett a legjobban - mondtam is neki! ( a dádanyja duplán az új biciklijével, a szekrénye balfelére pingálva! - szenzációs:

és kis körünk