szept 25

azért az igazi megérkezés másnap volt, amit lányommal unokámmal és csatolt részeivel tölthettem...

egy egész napot (a végén meg is unhattak, nade igy kipótoltam a több mint két éves hiátust)

lányom már várt, unokám láttam félmeztelen felsőtesttel átrobogni a nyitott ajtónál a nappaliból a szobájába, , de hamar felöltözött és jött ki

és ő gondoskodott programokról:megmutatta nyári fotókat,a gyerekműsorokból válogattunk, egy szemléltető előadást hallhattunk tőle ősi és kitalált vallásokról,, csocsóbemutató is volt, aztán ebéd a kis siposban, ott táncolt, engem is felkért, s a tányéromból úgy kapta be amit hagytam, mint abban a bizonyos Woody Allen filmben....délután épitkezett dvdkből, majd egy saját kriminovellát adott elő,este a Bálint házban voltunk Ros hasono előesjén, ott mindenkitől megkérdezte nincs-e nála könyv,végül kapott egy Harry Pottert és azt olvasta, vacsora közben is, no azért társasági életet is élt, este pedig velem jött haza, lemaradva a szülőktől, mert  - mint mondta - olyan vagyok, mint egy kamasz :)

(fotók persze készültek, róla is, de még mindig tilos felraknom)

 jó ez a csendes ősz

de szétfeszit az izgalom

mi lesz ha ránk tör a tél

és a nap se süt

és semmi nem melegit

csak a szeretet....

(node, elég az is (?)

 szept 24

hát az idő elmossa a dolgokat,s de azért felejthetetlen volt ez az utazás,

már a makó-szeged busz vonalon kezdődött, a vége felé látom, hogy valószinű nem érjük el az ic-t (biztonságból az utolsóelőttit ma( de kicst megsürgetve a sofört csak odaértünk, de a bufében már nem vásárolhattam semmit, pedig éhes voltam...)

alig ment pár km-t a vonat, megállt , Szatymaznál, s bemondták, hogy a motorral hiba van, később meg azt, hogy meg kell várnunk a következő vonatot (az utolsót, egy órát, meg késik is) s persze át kell szállni, (dideregtünk a sinek mellett - íaztán visszaszálltunk, majd váratlanul berobogott a vonat, majdnem tele utassal) többen röhögő görcsöt kaptak)a helyemre fel is szálltak Kecskeméten...

annyira tele voltunk, köhögtek is körülöttem, hogy fel is vettem a maszkomat...

nade végül is 11 előtt már megérkeztem....

sose rosszabbat, hiszen baleset is lehetett volna, nem?

 Timi (cimadó)köszöntője a LIterán  (in  https://litera.hu/irodalom/publicisztika/darvasi-laszlo-60.html

'Megmagyarázhatatlan, Rejtélyes. Titkos."

„Nem így harcoltam volna”

Gondolkoztam a polc előtt, melyik Darvasi-könyvet vegyem le, mielőtt elkezdem ezt az írást. Egy vaskos nagyregényt? Valamelyik Szív Ernőt? Az irodalom ellenségeit? Egy precíz novelláskönyvet? Aztán mégis A lojangi kutyavadászokat vettem le, ez volt sokáig a legidegenebb, aztán most mégis ez tűnik az egyik legfontosabbnak. Nagyon sok mindent Darvasi-szövegeken keresztül tanultam meg az irodalomról magáról. A lojangi húsz éve jelent meg, a megjelenésekor lettem felnőtt, és nagyon sokáig dühös voltam erre a könyvre, mert nem értettem, aztán megtanultam olvasni. De ahogy most fellapoztam a szépen elsárgult lapokat, mégis az lepett meg a legjobban, hogy ennek a konok tanulási folyamatnak ott maradtak a jegyzetei gyöngybetűvel a lapszéleken – már nem ilyen a kézírásom, már nem így írok, és nem így olvasok, de nem írnék és olvasnék úgy, ahogy, ha akkor nem így harcoltam volna. Úgyhogy álljanak itt most a jegyzetek, mint egy időkapszula: egy elfelejtett bejegyzés a Csin Akadémiáról.

„Költői. / Igazat mondott, vagy hazudott ezzel? / Morál nélküli. / Megmagyarázhatatlan. Rejtélyes. Titkos. / A császár élete különleges mégis. / Vagy mégsem? / Szembesítés a halállal. / A borzalmak elmesélése: kiidegeli a fájdalmat? / Az örökkévalóság fásultsága? / Mint az építész! /A novellák egésze többet ad, mint külön. / A császár átlátja a világ működését, mégis ellene tesz? Vagy pont ezért? De ez nem rend! / Név nem fontos. / Hang nélküli név. / A név esetleges, de hatalma van. / Minden szó hazug. / A név kívül van az időn. / A megnevezés: személyes – közvetlen? – viszony. / Szép? / Őrület: nem csak pusztítás, de kiszámíthatatlanság is. / A rejtély rejtélyt szül? / A név éppoly esetleges, mint a szó, és fordítva. / Az igazság kimondhatatlan? / A nyomozás valójában nevek utáni nyomozás. / Meghalni: bűn. / Példázatosság? Nem illeszkednek a darabkák? / A különbség: hiány. / A kapcsolatok sohasem nyilvánvalók.”

Turi Tímea

 a fa egyik oldalát

jobban megcibálta

a szél

s itt több levél

hullt a porba

igy vagyunk mi is

/szélcibálva

egyik-másik

oldalunkkal)