Pap Éva lakberendező eredetileg, első könyve, És újra felkel a nap,  a  cselekmény egy szerelmi háromszög, a Vajdaságban, Szabadkán játszódik, a beszélgetőpartner is odavaló újságiró....s a férje is onnan jött, a 90es évek derekán, 18 évesen, nagyanyja egy legendás alak, róla szól a történet, fotók , levelek nyomán...családi emléket akart állitani de Szabadkának is...egyfajta kötelességtudatot érezve

a könyvboritón látható a gyönyörű szabadkai városháza ! (egy kissé giccses szerelmespár fotó alatt)

több nemzetiség együttélését mutatta be: szerbek, bunyevácok, magyarok, hol nem volt különbségtétel

kedvenc idézete: az élettől el kell fogadni amit ad..

nos, ült mögöttem egy kedves házaspár, kisfiukkal, aki eleinte a földön játszott két autójával karambolozott örökké, majd az anyja ölében szépen elaludt

kiderült hogy szabadkaiak, és sok egyezésre figyeltek föl a könyvben

én is odabátorkodtam hozzájuk, miután a kisfiúval már némi kontaktusom volt... hogy mint hogy a dédszüleim Szabadkán esküdtek, a zsinagógában, amit meg is látogattam mostanában a honismereti körrel, csakhogy kiderült hogy akkor még nem épült fel, amikor a dédszüleim esküdtek - meg tudnák e mondani, hol volt a régebbi zsinagóga, hát meg: az új mögött, emlékszem  is,hitközségi épület volt az is, és mielőtt befordultunk az uj zsinagógára, az is fogva ejtett, utána is nézek a képeimen...

egy éve élnek Makón, ...mondtam milyen szép város Szabadka, megszokták- e mér itt, s érdekes, hogy a férfi a nagy fákat nevezte összekötő kapocsként, ami mér 30 éve rabul ejtette...s tényleg gyönyörű fasorok vannak Szabadkán (is?)