nevek sorban
ábécérendben
köztük apámé:
ő Gonda Károly
csak nevek
kántorunk mondja
végtelen sorban
mind elzokogja.
de sajátjait elhallgatja
két gyermekét
s feleségét
csak magában
mondja
magának mondja
befelé zokogja
mazkir van
én bent maradok
a templomban
kisgyerekként is
mert félárva vagyok-
maradhatok
s már hallom is
apám nevét
mondja a kántor
Gonda Károly
tán kicsit hangosabban is
vagy csak én hallom igy
mást se hallok
csak az ő nevét
Gonda Károlyét
GONDA KÁROLY
GONDA KÁROLY
egy név jelenti apám
kint is az emlékmárványon
a mártirokén
kikeresem apám nevét
GONDA KÁROLY
s virágot teszek a név alá
