A bemutatásom után egyből özönlöttek a kérdések, mielőtt egyáltalán belekezdhettem volna (ha ez nem történt volna meg, valami kis összefüggő összefoglalásba kezdtem volna a makói zsidóságról)
persze azt a kérdés kapcsán is tisztázni kellett, hogy ahol vagyunk, ez az ortodox zsinagóga, és csak a padjai, amiben ülnek volt eredetileg a neológ templomban, amit 1965-ben lebontottak
az udvaron a mártirok emléktáblája is a "miénk"..,rajta apám neve is
mi nem járunk ide rendszeresen az egykori Makóról elszármazó ortodoxok , hászidok (ahogy mondtuk hoszetok) évente egyszer jáhrzeitre jönnek egykori rabbijuk Vorhand Mózes emlékére , akiről ez a kis utca is el van nevezve, 2002től
de évente a holokauszt emléknapon jönnek felekezettől függetlenül is, kavicsot, mécsest tenni az emléktábla alá... sokan
ez válasz az antiszemitizmus nem kimondott kérdésére is, ami elszigetelt jelenség szerintem, illetve egyedii, és nem is kéne vele törődni
lásd pl a Kecskeméti Ármin emléktábla összetörése, amit helyreállitottunk ) (az elkövető persze megkapta büntetését)
a háború előtt is normális volt a kapcsolat zsidók és nemzsidók közt, persze a zsidó törvények kezdetétől ez romlott, majd az elvakult makói újság borzasztó zsidóellenes, uszitó cikkei hatására is...
végül - tudjuk - teljes jogfosztásba torkollt, gettók, deportálás ....
elmeséltem a mi Auschwitzból megmenekülésünk történetét is dióhéjban
arra, hogy kaptam e vallásos nevelést, eszembe jutott, a mizrachibeli hátizsákos eset, amit követeltem anyámtól, mert én is ki akartam vándorolni 3-4 évesen Erec Jiszraelbe (élénk nevetés volta visszhang)
nomeg anyu meséi nagyapáról, aki pl minden pénteken megáldotta őket...
(érdekes, bár utaltam rá, hogy akkoriban nem volt divat a vallásosság, én jártam talmud tórára is, megemlithettem volna Schulmann bácsi nevét, )
de az teljesen kiment a fejemből, hogy az ált iskolai igazgatónőm mit művelt velem azért , mert templomba mentem iskola helyett ros hasonokor v jom kipurkor ...
de nem akarhattam volna a kedélyeiket borzolni inkább
volt sok más mondanivaló...
a kérdésre hogy mit tudnak a nem zsidó makóiak a makói zsidóságról, mondtam, hogy van egy helytörténészünk, aki feldolgozta a makói zsidóség történetét, és ő sokat beszél különböző emlékező alkalmakkor, nélküle biztos nem ez lenne a helyzet,,, (nade én miért hallgattam, merül föl bennem, most)
kérdezték, mikor volt legtöbb zsidó Makón , a papiromra felirtam, persze nem találtam most, de emlékeztem hogy 1920.ban 6 százalék (Az elég sok, különösösen szembeállitva a mostani inkább 6-taL?!
ja meg persze beszéltem az emlékjelről is amit 10 éve állitottunk a neológ templom helyére, a kettős jelentésű feliratáról, az 1914ben emelt eredeti templomról is, amit nagyapa is alapitott (hitk elnökként)
és mennyi mindent nem mondtam el, miminden maradt bennem, na remélem, majd két hét múlva még elmondthatom és esetleg aztán is, mig csont marad belőlem s néhány hajcsomó
JÓ VOLT BESZÉLNI, IGAZI ÉRDEKLŐDÉST látva, s még utána is , a hivatalosabb rész után, mielőtt elmentek, kisebb csoportokkal....
megvártam a gondnokot de hosszan nézem utánuk
remélem, még találkozunk legalább azzal a fiúval , aki mondta is, neki mondtam két hét múlva itt leszek,,, ő madrich lehetetett ( s az ő nagyanyja is "tűlélő" 82 éves, jé már én is közelebb vagyok a 82 höz mint a 81 hez... pár napja...
(a kislány, aki kérdezte, hogy hány éves vagyok, nem tudta kiszámolni, hogy mennyi, ja másfél évesen deportáltak, de megszántuk:)
