editeva blogját nap mint megnézem , elolvasom... mindig találok benne kedvességet, szépséget(a fotókban, gondolatokban), harmóniát, (vagy arra törekvést), elgondolkodtatást... ma ezt:, már a folyton változó kezdő (fejléc)fotón is...  ami ma ismerős várost, Bécset mutatta (gondoltam), aztán a…

Egy blogon  bukkantam rá, teljesen váratlanul, még tegnap a megdöbbentő, váratlan hírre: meghalt Updike. Feljajdultam, (jaj, a Kentaur!) mint kedvenc regényem tanárhőse, akibe nyíl fúródott egy diákcsíny nyomán... Updike Kentaur c. regénye  oly sokat jelentett nekem. Akkor olvastam - az Európa…

nem is tudom, miért mentem el erre a jobbagyféltekés rajztanfolyamra... az igaz, hogy egy ideje feltámadt bennem a vágy, hogy újra(!) rajzoljak, már szedegettem is elő papírokat, rajzeszközöket... aztán láttam egy plakátot, amiben 4 napos tanfolyamot hirdetnek, s csak délutánonként, úgy tűnt épp…

 Pár éve, a születésnapomon, születésnapi ajándékként, elmentünk lányommal a Hagymaházba. Zorán koncertre. Óriási élmény volt. Igazi. Elég magasan ültünk , fent, és emlékszem még a színes fénypászták is élményszerűek voltak, amik szinte áthatoltak szinte rajtunk, a szinpadig. Ahol olyan gyönyőrűen,…

a facebookon kicseréltem a portréképém.. egyébként is cserélgetni szoktam, folyton cserélgetem őket, mert nem vagyok megelégedve velük, minél újabbak, annál kevésbé, így előfordul, hogy egyenesen óvodáskori képet rakok fel, ami nem hazugság, mert magamról, (ez is én voltam egykor, és valahol belül…

elment… mégis váratlanul és hirtelen...    tudom, hogy grosznak hívták eredetileg (mint a nagynénikém férjét), és volt egy karrikaturakönyvem, aminek a címlapján ő szerepelt (az akkor még valószerűtlenül hosszúnak tűnő orrával (mert az akkor még sovány arcában) s a rajz alá az írta önironikusan de…

  megálltam az utcán, a biciklimet tolva, majd közelebb is mentem a gyönyörű dallam forrásához, ma nem a Koronában ebédeltem, de a kitett hangszórójuk odacsalt, a csodálatos dallal: Ave Mária , (Schuberttől) még együtt is dúdoltam (ha nem is olyan zengő-csengő hangon (bár nem Maria…

  majdnem nem néztem meg a filmet nekem ez a Spencer név nem mondott semmi, ha Diana lett volna, az igen   de most épp a Spencer vagyis a lánykori vezetékneve volt a lényeg, oda kivánkozott vissza, s a régi saját családjához...(apja - szimbolikusan - madárijesztőnek használt zakóját…

          mint mikor majd' belefúltam  a Balatonba gyerek voltam még csak tizennégy   s lepergett  előttem addigi alig-életem.. "ennyi volt az egész?!" kérdeztem   nem engedem,,, s elkezdtem úszni összeszedett erőmmel tempózva kifele nem törődve azzal hogy mély s…

megboldogult szembeszomszédom, tóni bácsi... mindig kint a lépcsőházban  látta el a cipőjét...úgy hogy lábát  felváltva pár lépcsőfok magasába rakta... nem értettem, miért... már értem! én is ezt teszem... (különben letaposott kéreggel járhatnék)