editeva blogját nap mint megnézem , elolvasom... mindig találok benne kedvességet, szépséget(a fotókban, gondolatokban), harmóniát, (vagy arra törekvést), elgondolkodtatást...
ma ezt:, már a folyton változó kezdő (fejléc)fotón is... ami ma ismerős várost, Bécset mutatta (gondoltam), aztán a cim: Aliznak! (azaz nekem..:)... aztán a többi képen, megint az a
régi ház, ahol Laci bácsiék laktak, ahol én is töltöttem heteket, még a 60-as években,... FOTO
és amiről egyszer a blogomban én is tettem fel képeket, többek között a 4. emeleti konyhaablakból kihajolós, napsütött képet,
Hát most ez a Nap sütött újra ki, vissza, rám , Éva blogjából... köszönöm... ezekben az újra borús napokban...
és annak élményét, hogy az emlék (át)adható (és vissza)kapható... ez gyönyörű... (http://editeva.blogspot.com/2012/02/aliznak.html)
"Van az úgy, hogy ismeretlen ismerős helyen ismeretlen ismerősre gondolunk. Ezért gondoltam tegnap délután Bécsben Aliz-Julira. Elég erre a házra ránéznem, és máris látom őt a konyha ablakában állva a fekete-fehér képen mosolyogva, amint átjárja a napfény.
FOTO
Mennyire az én életem része is lett, amit valaha Aliz átélt! Köszönettel tartozom az élményért.
Talán a Stephansdom harangja is éppen akkor úgy zúgott, ahogy én hallottam tegnap délután? Vagy csend volt, csak egy nagyváros zaja kúszott fel a 4. emeletre? Ugye, azt írtad, hogy a 4.emeleten volt az a bizonyos lakás?
Benéztem a ház mögötti utcába egy pillantást vetve a zsinagógára is, majd elindultunk a dóm felé. Milyen közel van egymáshoz a két épület, milyen jó megférnek és elférnek!:-)
Aliz-Juli hoztam neked pár képet, most már ez az utca és ez a ház Bécsben számomra csak rólad szól! A te emléked az én emlékem ismeretlen ismerősként is.
Erre is való a blogvilág." (editéva)
köszönöm, ismeretlen-ismerős editéva! .... (aliz-juli)
...köszönöm a rámgondolást is a gyönyörű, szivbehatoló irás mellett, ha elmegyek Bécsbe (végre) biztos már te is az eszembejutsz, duplaemlékezésként a háznál... és a te figyelőbb szemeddel is,végre én is körülnézek jobban (akkoriban többet néztem befelé mint ki-) pl, azt a zsinagógát nem is láttam, arra felé nem mentünk, csak a Stephansdom előtt, el , nap mint nap.. . és most épitkeznek is a közelben? (látok egy darút)..és mennyire megkopott, sötétedett az a ház is (az se lett fiatalabb...)...de olyan jó látni... és hogy hogy maradhat szinte örök az a régvolt napsütötte pillanat egy 4. emeleti konyhaablakban... köszönöm a prolongálást...
aliz2. :: 2012. febr. 20. 7:44 :: 3 komment :: Címkék: blog, emlékek, fotók, kapcsolatok, utazás
