erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

Timi a klubrádióban - vendégek...

2023. augusztus 15. - gond/ol/a

 Belső közlés

Turi Tímea: Vendégek vagytok

13/08/2023 17:36

| Szerző: Klubrádió

 

A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Turi Tímea Vendégek vagytok című – eredetileg Tükörfordítás című műsorunkban elhangzott – versét hallgathatják meg a szerző előadásában.

2023. augusztus 13.Belső közlés (2023.08.13. Turi Tímea: Vendégek vagytok)
01:12
 

Turi Tímea volt tíz évvel ezelőtt Belső közlés című zenés irodalmi műsorunk legeslegelső vendége, abban az adásban fölolvasott versei közül az egyiket már meghallgathatták itt, a honlapunkon is. A Klubrádió oldalán mától szintén elérhető versét kulturális tényfeltáró és ismeretterjesztő műsorunkban, a Tükörfordításban olvasta föl másfél évvel ezelőtt, amikor a stúdió vendégeként arról is beszéltek fiatalabb pályatársával, Purosz Leonidasz költővel, hogy Turi milyen hatást gyakorolt az ő költészetére, miben hasonlít és miben tér el Turi költészete az ő generációjára ma jellemző versnyelvtől – amellyel múlt hétvégén is találkozhattak itt, az internetes irodalmi rovatukban.

 

Turi Tímea az elmúlt évtized során egyre nagyobb hangsúllyal terelte figyelmét a nemek viszonyának lírája felé; többek közt az egyes nézőpontok egymás felől szemlélt töréspontjai megjelenítésével kísérletezett, egy radikálisan egyértelmű, társadalmilag mégis nehezebben besorolható versvilágot igyekezve kidolgozni talán ezzel. Az ebbe a vonulatba tartozó Vendégek vagytok c. versében a nemek közti megkülönböztetés kérdését próbálja egyfajta inverz módon elemelni, hogy egyszerre tudatosítsuk a fizikailag rögzült és a narratíváinkból fakadó dimenziókat.

 

 
Turi Tímea
 

A vers a fenti hangsáv lejátszás gombjára kattintva hallgatható meg. A vers eredeti, írott változata:

Turi Tímea: Vendégek vagytok

Ti, akik segítetek,
kihozzátok a gyereket a parkba,
és még a váltás pelenkára is gondoltok,
Ti, akik az egyéves szülinap előtt
összepakoltok, hogy elköltözzetek,
de a zsúrra mégis visszatértek,

Ti, akik mindvégig kitartotok,
akiknek a hűség erőpróba,
és akiknek adomány,
Ti vagytok az apák,
akik évente egyszer jöttök le a játszótérre,
sörrel a kézben dülöngélve neveltek az önállóságra,
Ti, akik minden héten lent vagytok,
és mindent megengedtek, ha sír a gyerek,
Ti, akik annyi gyerekszáj-történetet meséltek,
hogy anyábbak akartok lenni az anyáknál,
Ti pocakot eresztettek,
Ti, akik a mászóka rúdján gyúrtok,
Ti tökéletes dad-bodyk, akik megkértek minket,
hogy nézzünk rá a lányaitokra, míg kimentek pisilni,
Ti, akik csak azért lettetek apák, mert
beleszeretettek egy foglalt nőbe,
aki a válás után a gyerekkel költözött hozzátok,
nektek tudnotok kell, hogy vendégek vagytok.
Emlékek lesztek, és történetek,
fognak rólatok sokat beszélni:
de most és itt sosem lesztek otthon.

Timi új verskötetéről a SZombatban

 Negyedik verseskötete jelent meg az idén Turi Tímeának – ha a gyerekkorában írt két gyerekkönyvet nem számítjuk felnőtt irodalmi munkásságához.

 



 

 

Turi Tímea

Mindenesetre termékeny versíróról van szó, még akkor is, ha ő maga nem szereti a „költő” kifejezést, még kevésbé azt, ha „költőnőnek” titulálják. Turi Tímea polgári foglalkozása irodalmi szerkesztő, de időről időre – ráadásul nem-költőhöz gyakran kötete gyakran, hiszen az első 2012-ben látott napvilágot, a következő kettő pedig 2014-ben és 2017-ben – vers, sőt vers-kompozíciókban is összejön az életből nyert tapasztalatait. (ez értelmezhetetlen!)

utólag javitva: Mindenesetre termékeny versíróról van szó, még akkor is, ha ő maga nem szereti a „költő” kifejezést, még kevésbé azt, ha „költőnőnek” titulálják. Turi Tímea polgári foglalkozása irodalmi szerkesztő, de időről időre – ráadásul nem-költőhöz képest meglehetősen gyakran, hiszen az első kötete 2012-ben látott napvilágot, a következő kettő pedig 2014-ben és 2017-ben – versekben, sőt vers-kompozíciókban foglalja össze az életből nyert tapasztalatait.

Tudatos, intellektuális lírát művel, olyasmit, ami belső térképként és az emberi kommunikációról szóló tanulmányként egyformán értelmezhető. Témái között leggyakrabban a viszonyok bukkannak fel: férfi és nő, írás és valóság, beszéd és hallgatás, szavak és gondolkodás, egyén és közösség, Isten és ember viszonya. Mindegyik bonyolult, mindegyiknek kifejező eszköze a beszéd – akár belső monológ, akár közösen mondott ima a formáját. Valójában tehát a szó értéke, igazságtartalma, hatása vagy hiánya az, ami összefűzi a kötet verseit; egy irodalom- vagy kommunikáció-elméleti kérdés lírai megközelítése, sokszor a legbanálisabb hétköznapi pillanatok közegébe ágyazva.

Csakhogy még ez sem teljesen így van, hiszen az egyes verscsoportokat – nem ciklusok, inkább lazán összekapaszkodó önálló egységek – egy azonos címmel, majd különböző alcímekkel meghatározott nyitóvers fogja egybe. Bevezetés az imádkozásbacím kilencszer állítja meg az olvasót, hogy emlékeztesse: nem valahonnan vala halad, hanem akármerre is kószál a versek ösvényén, mindig ugyanoda tér vissza: az istenséggel és önmagával tárgyalt párbeszédhez. Egy olyan – ösztönös? tanult? titkolt? felvállalt? – csatornához, ami az embert ősidők óta közvetlenül köti össze a világ egészével. Mégsem vallásos lírával van dolgunk, hiszen ezek nem imák, csupán rákészülések, bevezetések, amint a címük is jelzi; a fohász előtti pillanatot rögzítik, amikor az imádkozni készülő átgondolja, mit is szeretne mondani, és az hogyan tükröződik a mindenségben: igaznak hangzik? Valóban őróla szól? És mit kezdjen az élettapasztalatában felgyűlt ellentmondásokkal, a kimondhatatlan kimondandókkal, az imába foglalandó szégyenekkel?

Néha egészen konkrét helyzetek kapcsolódnak ezekhez az ima-előtti versekhez – lemerülés a mikvébe a házasság előtt, a templomjáró közösség álságos viselkedése, vagy a szombati munka tilalmának feloldása a Covid-járvány idején –, máskor a rabbinikus hagyomány történeteivel szembeni kétségek, összegyúrva a ma kétségeivel . A sokféle idősík összekapcsolódása fölerősíti magát a lényeget: kétség és bizonyosság, közösséghez tartozás és magány, élet és látszat paradoxonjait. Ettől a konkrét közegbe ágyazódó hit- és életvizsgálattól válik Turi Tímea lírája olyan tűpontossá, hogy nem is kell magunkra ismernünk az egyes helyzetekben, így azonnal megnyitjuk a saját legbelső kétségeinket és hiteinket.

Az idősíkok ráadásul a nagy európai mitológiák szereplői révén is ide-oda csúsznak: Odüsszeusz az utazásai során folyamatosan posztol a közösségi oldalakon és Kirké lesajnáló szakítólevelet ír neki; Penelopé csüggedten nézi a kérőkkel handabandázó férjét, Laiosz király kikiabál a fia, Oidipusz árnyékából, a fogságba vetett József az esélyeit latolgatja, Jónás pedig maga a cet, aki hatalmas testével csak a tengervizet képes felkavarni, de Ninive lakóinak romlott erkölcseit egyáltalán nem.

A mitológiai témák szerepversekben öltenek testet, de ugyanígy szerepeket próbál fel Turi Tímea a kötet szinte mindegyik versében, elsősorban számtalan női szerepet játszik, olyanokét, a saját életükkel párhuzamosan figyelik, kutatják, elemzik a férfiakat is. De nem beszélhetünk női líráról, csak arról van szó, hogy egy nő közelebbről ismeri a női szerepeket, ezekben otthonos, ez az érzés- és gondolathalmaz nyílik meg számára. A nőiség itt inkább valamiféle nyelv, amivel Turi igyekszik közel férkőzni a kommunikáció – akár szavakkal, akár gesztussal vagy hallgatással folytatott kommunikáció – mélyéhez: a kimondásra szánt, kifejezni kívánt tartalmakhoz.

A kötet egyik legizgalmasabb karaktere az egyéni és a közösségi megszólalások összejátszása. Sok vers egyes szám első személyben szólal meg, mégis átsejlik rajta a közös, és fordítva is ugyanígy: a többes szám első személyében írt versek kétségbeesett vagy éppen ironikus én-közlésnek tűnnek. Turi szándékosan mossa el a kettő közötti határvonalat, hogy az olvasó ráérezzen, a saját gondolatai, saját pillanatnyi helyzetei milyen mélyen ágyazódnak be a közös és időtlen emberi hagyományba.

Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen. Prae Kiadó, 2023, 93. oldal

Kapcsolódó cikk:

Egyszerre egy beszéljen – Turi Tímea versei

a molyról

vettem igen

, ekkora betőkkel :)

 

>Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen

 

2.o https://moly.hu/idezetek/1902969

TURI TÍMEA: EGYSZERRE EGY BESZÉLJEN

Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen

Az Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea negyedik verseskötete, amely ironikusan, ugyanakkor veszettül komolyan kapcsolódik a szerző korábbi, máshonnan megszólaló, A dolgok, amiről nem beszélünk (2014) című könyvéhez. Hiszen időközben nagyon is szó lett azokról a bizonyos dolgokról, amelyek a versek alaphelyzetéül szolgálnak: az új kötet már a végtelen sok megszólalásból ki sem hallható egyet keresi, azt az egyet, egyszerre egyet, akire épp figyelni akar.

Az egy szintre emelkedés, az egyenrangúvá válás lehetőségének költészete ez, ahol Odüsszeusz egy szőrös pacák, akinek hosszan tartó útját az egész világ úgy ismeri, mintha mostanság posztolta volna végig egyes állomásait a közösségi médiában. A mitológiai szereplők és történeteik belesimulnak a hétköznapok történéseibe, szinte testközelbe kerül a múlt, miközben az a kérdés emelkedik az összes fölé, hogyan élhető meg a hit a 21. században.

A kötetben kilenc vers olvasható Bevezetés az imádkozásba címmel, melyek a ciklusok élén állva folyvást visszavezetik az olvasót ehhez a nullponthoz, hogy az utánuk következő versekben újabb ismerős helyzetben találja magát, vagy találjon ott valaki mást ebben a belakható költészetben.

levélpiszkozat Gombóéknak

 Kedves Gombóék

egy éve véletlen találkoztunk Makón, 

 

 

 

és kicsit beszélgettünk is, Gombó Zsuzsáról.(a nagynénjéről)

.. utána jöttem rá, hogy rokonok vagyunk! a Hönig Eszter (az ön nagyanyja) révén...

ez a könyv segitett hozzá:

 

dr Hajdú Miklós

SZENICZEI SÁVUOT

A HÓNIG-HŐNIG ÉS BACK CSALÁD TÖRTÉNETÉBŐL

MÚLT ÉS JÖVŐ KIADÁSA 1939

 

u. is van egy közös ősünk, aki   5499 sziván 7-én  vagyis 1739-ben junius 13-én

ÁRTATLAN VÉRTANU HALÁLT HALT Szeniczén , Nyitra vármegye nagyközségében

MÓZES JAKOB  zsidóbíró, a sz-i hitközség elöljárója, és elnöke

a katolikus templomi lopással vádolták, alaptalanul),de a királyi kegyelem későn érkezett)

Mózes Jákobnak három fia volt 

egyikük, József,  30 év múlva megkapta Baranya-Mágocson a katolikus vallásalapitvány bérletét.

József már Hőnig névvel szerepel az ingatlanvételi szerződésben

A TÖBBI LESZÁRMAZOTT, mi is,  BACK ILL Bak néven.  szerepel..

Hönig József  letelepedhetett Mágocson 2 hold földdel, házzal

(földbérletet kapott bmágocson, s ingatlant vehet öröktulajdonul)

 

Utódok Bak és Hőnig névre hallgatnak tehát

(a mi közvetlen ősünk Back Zwi Hirsc,h a vértanú unokája, lett Szeged első rabbija 54 évig)

(József fia 30 év után baranyamágocsi uradalmat kap bérletként (kiengesztelésül? leszármazottai általában gazdsálkodnak, Mágocson)

 

(Bak név -  erededte

Ben Kedosim - szentek gyermeke

Mózes ben Jakob, apa neve Jakob 

elsőszülött fiú neve is Jakob,utódok neves rabbik,,,köztük a mi Bak Hirschünk

második József, a Mágocsra települt

harmadik Zvi Bak ne ismertek a leszármazotalk..)

****

Én a Makói levéltárban is érdeklődtem a Gombók iránt

ott kiderült

Hönig (Hohnig) Eszter (Ernesztin) (szül 1863 Mágocs - 1932 Makó3

(tehár Makóra jött férjhez)

férje Gombó Miksa Max   1865-1914

az ő gyereke Károly    (Chajim SZ 1897 MÁJUS 22)

felesége  Klein Erzsébet (Böske) SZ 1904

MAKÓ, DEÁK F U 35

 

(AZ Ő LÁNYUK ZSUZSA (BERTA) aki 1928ban született,s az én madrichom kb 48ban, 20 évesen

s még Miklós, '934      Gábor ,(1941 

feltehetőleg valamelyik testvér  a z   ön szülöje...(?) Gombó Károly unokájaként....

 

 

....hát igy vagyunk rokonok...) s örömöre (bár tudatlanul a Zsuzsával, a nagynénivel, az én szeretett madrichommal is azok voltunk)

szeretettel üdvözli Gonda Julia

 

 

 

sebek

 felsebzett a lelkem

valami bántja marja

valami felszakadt rajta

valami jóvátehetetlen

 

nem tudom, csak érzem

folyik a vérem

 

.....

 

s ma ezt látom G-nél:

 

 

s SZabó T Annánál tovább...ma...:

„Mint fűszál széle, papír éle:
alattomosan ejt sebet
ez a csupa-él Mindenféle:
alig vérzik; lassan heged.”
Petri György Seb című versét rengeteget idézem magamban, egyrészt a konkrét sebeknél, minden papír-sebnél eszembe jut, másrészt a lelki szúrásoknál – de olyankor inkább az alábbi, Minduntalan (nahát, majdnem azt írtam, Mindenféle) című Nemes Nagy verset szoktam idézni magamnak, épp a közöny ellen. Érdekes, hogy Garaczi László oldalán láttam meg ma reggel a kéziratot (puha, sebmentes papírra írta Petri, ha jól látom), épp azután, hogy Lackfi Jánosnál láttam, hogy a maga váratlanul felcsapó, semmiségek miatt is kirobbanó indulatairól beszél. A két vers önmagában is remek, de még remekebb, ha hozzátesszük olvasáskor a magunk tapasztalatait és sebződéseit. Vigasztaló a tudat, hogy nem vagyunk egyedül a zúzódásainkkal. (Na, még NNÁ előtt négy sor Kosztoányi erről a közösségről, a Számadásból, milyen érdekes ez a „tompa hit” szókapcsolat, tiszta önellentmondás : „csak rád tekint fásulva, tompa hittel,/ rokon közönnyel s néha kezet ád, / de ha ezekkel a testvéreiddel/ élsz majd, elámulsz. Nagy ez a család.”)

Hozzá kellett kommentelnem:

 

Lelkes rajongó
Gonda Julia
milyen különös és furcsa egybeesés, hogy tegnap reggel erre a szóra ébredtem: FELSEBZETT (s ezt irtam rá: "felsebzett a lelkem
valami bántja marja
valami felszakadt rajta
valami jóvátehetetlen
nem tudom, csak érzem
folyik a vérem
2
  • Tetszik
  • Válasz
  • Módosítva
  • Anna Szabó T
    Gonda Julia nagyon szép, köszönöm. A költők hozzánk szólnak: mindig megtalálják azokat, akiknek szüksége van épp rájuk. Ahogy most minket ez a szépszomorú szöveg is.
    • Elérhető
      Lelkes rajongó
      Gonda Julia
      Anna Szabó T oda s vissza, rejtett utakon (egyébknt egyidősek vagyunk/voltunk Perivel, s fiatalkormban évekig a tárcámban volt egy verse (a Magyarázatokból...)
      • Tetszik
      • Válasz
      • Módosítva

 

Bartos Gyula rokon!?

 

 családfám jelentős részét mostanában ismertem meg, de  azt már kiskoromban tudtam, hogy Bartos Gyula , a nagy szinész, rokona volt a Bárány Mariska nagyanyámnak

 

igazán bosszant, hogy nem találok a családfámon nyomára, pedig biztos!  

 

látom is a rokoni (Bárány) vonásokat rajta...

 


 

 

 

 

plusz van egy Bartos Mór nevű épitész, aki ugyanott lakott ahol a Dédapámék s 1924-ben halt meg. Bárány Salamon,, a Fekete Sas u 22 alatt  (Szegeden), 

ami házszámot azért is jegyeztem meg , mert voltam ott a nagynénikémnél egyszer...Bárány Aranka néninél

 

nos a dédapa és közte élt ott BARTOS Mőr nevű épitész (ki sajnos A-ban odalett)

 

de ő sincs fent a genin...

 

addig nem nyugszom mig meg nem lesz a rokoni kapocs! (a Bartos Gyulával, s igy közvetvce Janikovszky Évával is)

 


 

 

 

 

 


 

két újsághír

 egy régi, meg egy még régebbi:

ezt találtam

ez az esküvői anyanyelvi hirúnk 

1979 október 11. Csongrádmegyei Hirlap

 

 

ez meg még régebbről egy szavalóversenyről, 1958 

 

a figyelmes (netán nagyitóval) olvasó rádöbben egy rajtamkivüli névazonosságra

meg arra is hogy  első lett a szavalóversenyen előttem , negyedikesként,  kis másodikos előtt :)

süti beállítások módosítása
Mobil