Éva Barócziné Jantos
Ez egy művészi fotó... De valahogy nagyon szomorúnak érzem.
már pár éve eljárok erre a régi zenei koncert(sorozatra) (Purcell kórus, Orfeo zenekar, Vashegyi karnagy)
tavaly még a kat templom-helyszinre is,s idén ujra a Hagymaházba...
de előrelátóan ajtó mellé kértem a jegyet, hogy el tudjak szökni, mert ez a koncert ugyan 6-kor kezdődött, de 7kor hanukám van a zsinagógában
gondoltam adok az ökuméniának is egyben igy
hiszen a református püspök tartja a bevezető beszédet
azért sikerült még az első két, három zeneszámot is meghallgatnom (V. zongora mellől dirigált!)
és időben odaérni hanukánkra, ahol meglepően sokan voltunk (ha nem is hagymaháznyian)
erről a jelentős eseményről külön irok természetesen...
minden évben karácsony előtt ugyanaz - és egyre több s egyre idősebb idős (is) (aki még van...de addig jó ...(mig ott lehetünk)
kis változtatással
most Gajer volt az énekes (jelenleg felkapott..a Hagymafesztiválon is volt)
de ugyanaz a gitáros zongorakisért melodramatikus beszéd a polgérmestertől, a vegyeskorús köritésével, mi most igazán nem remekelt
)egyre több hamis hangot hallok(?)
Gájer tisztán énekelhetett, amerikai angol karácsonyi dalokat friss magyar forditásban, de el-elszunyokáltam közben, -a kellemes altatózenére- igy biztosat tnem mondhatok :O
(a helyzet azaz a nézőtér magaslatán ültem (már csak ott volt hely)...de jó...
jav: meghallgaTJuk!!!! Jaj!
már 10 előtt ott voltam a ktárban , meg is kért volt oszt társam, hogy szóljak az előadónak, miszerrnt van a birtokában (ő volt az operatőt) egy Liebmann Katalin interjú az előadás egyok tárgyával, Liebmann Bélával (csak névrokonok)
A másik "tárgyát " meg ismertem , makói voltl Enyedi Zoli...
a fotók megközelitése., legalábbis a cim szerint, nem nagyon tetszett, miért kell mindent átpolitizálni ?!
de a képeket látva látszott, hogy az életünk volt túlpolitizált, nomeg at ujságok , amiknek nevezettek (sajtó)fotósai voltak
nade ezek a jó fotósok mindig adtak mást is!!!
pl L. a hagymaföldek szorgos kezei mögött egy babakocsit!
vagy a múzeum avatáson szivemnek kedves két tanitványom? Sebő Ottó, Huszár Monika
Végre eljött a nap, amikor felfedjük év végi listánk első tíz helyezettjét,
és lányom 7.
A költő, aki a Magvető főszerkesztőjeként éjjel-nappal szövegekkel foglalkozik, a Prae gondozásában megjelent verseskötetében a betűkbe költözött hangot szólaltatja meg. Az Egyszerre egy beszéljen soraiban felbukkannak örökölt, kölcsönvett és egymással versengő szavak. A kimondás, a leírás és a csend kulisszáit járják be a drámai-derűs szövegek – nem ritkán mitológiai vagy ószövetségi történetek díszlete előtt. Turi Tímea női tapasztalatokat láttat, és miközben a bennünket körülvevő kommunikációs zajjal viaskodik, versei az elmélyüléssel és az imádkozással folytatnak néhol egészen frivol játékokat. Költőként – mondta a tavaszi Margón tartott kötetbemutatón ‒ az érdekelte, hogy a vers hogyan és mire használható. Szerintünk sikerült plasztikusan ábrázolnia, ahogy a pontosság a szépséggel összeveszik, vagy ahogy az énidő a közösségi térben odalesz.
„Akik naplót vezetnek, ők hibáznak a legtöbbet. / Akik nem vezetnek, a leginkább ők csalódnak” – olvassuk Az igazság ezzel szemben című versben, vagyis nincsenek kizárólagos utak. Az elágazások ezeknek a tiszta és fájó szövegeknek egyébként is fontos csomópontjai. „Az írás mindig zöldmezős beruházás” – mondta a podcastunkban Turi Tímea, aki az Egyszerre egy beszéljen lapjain nemcsak lakásokba tessékel be vagy közterekre kísér el minket, hanem az emberi bensőről készített éles röntgenképeket is a kezünkbe ad.
Misi (Michael Kardos) unokaöcsém is elment.....
unokanővérem Vera nagyobb fia
szomorűn olvasom bátyja Andrew irását:
It is with profound sadness that I announce the passing of my dear brother Michael who left us peacefully today just a few weeks shy of his 75th birthday. Michael was a very kind-hearted soul who faced many challenges during his life head on while always retaining his optimistic outlook for the future. Michael successfully maintained decades long friendships with his fraternity brothers from McGill University – none better than with his closest friend Clyde who I know will miss him greatly. Born on Christmas Day in 1948, the family always had a dual reason to celebrate every December 25th – one such happy occasion depicted here. Michael had a special knack for finding the positives in all situations and with all people no matter how difficult these may have been for others to find – that will be his enduring legacy.
Mély szomorúsággal tudatom drága bátyám, Michael, aki ma békésen távozott közülünk 75. születésnapja előtt pár héttel. Michael nagyon jószívű lélek volt, aki élete során számos kihívással nézett szembe, miközben mindig megőrizte optimista jövőszemléletét. Michael évtizedes barátságokat tartott fenn a McGill egyetemi diákszövetségi testvéreivel – nem jobb, mint legközelebbi barátjával, Clyde-dal, akiről tudom, hogy nagyon fog hiányozni. 1948-ban, karácsony napján született, a családnak mindig kettős oka volt minden december 25-én ünnepelni – egy ilyen boldog eseményt ábrázolnak itt.
különleges képessége volt, hogy minden helyzetben megtalálja a pozitívumokat és minden embernél, bármilyen nehéz is volt ezt megtalálni mások számára – ez lesz az ő maradandó öröksége.
(
mikor a Balatonon ... (60as évek, rokonokkal) (Anyu is, Vera, Feri b, Andy, én)
a szülók 25. házassági évfordulóján
Kamaszkorom óta delejesen iszonyodom ettől a verstől. Akkoriban az írók magánélete volt az én pletykamagazinom, mindennek utánamentem, az összes kortárs visszaemlékezést bulváréhséggel faltam. Így aztán, amikor Szabó Lőrinchez, és a Semmiért egészenhez értem, őrjöngve dühöngtem.
annyian voltunk, hogy épphogy elfértünk, de már egy fotóra nem is fértünk rá...
kicsit lázas is lett a hangulat,(itt volt, aki mindig gerjeszti többnyire)
meg volt egy mozzanat "regényünk" felolvasásában, ami külön betétnek tűnt,,,
elég élvezetes is volt a zárómozzanatig, amiben egy párna játszik végzetes szerepet sejthető minek az eszközeként
ez bizony közhely (vagy vezetőnk szerint toposz?)
de elkerülhetetlen? bizonyos esetekben (itt is? (a valóság diktálta
az mindenestre jó húzás volt, hogy utána a hősünk elmegy (elmenekül)
közben elfogyott a z internetem, épp, igy sorsszerűen nem olvastam fel semmit tőlem, de ez már szokás szerint is alakult,,,
(később kiderült, hogy a ktár wifije viszont máködött) de senki se követelte a szövegem.. :)
annyi baj legyen
nagyob bajom, hogy mikor legközelebb találkozunk, és még élek, már 81 évesen :?(