sz 1853 december 22- én, meghalt 1927 április 11 -én
AFiumei uti temetőbe temették, diszsirhelyre Bal árkádsor, N/A, N/A, 4
ő is közgazdász, mint apja, s az apja igazgatósága alatti vasút társaságnál kezd dolgozni tanulmányai után, végül titkár, majd apja halála után 1883-ban őt nevezik ki vezérigazgatónak
külföldi tanulmányútjai után dolgozott a budapesti vasúthálózat kifejlesztésén, a fővárost a kisebb környező településekkel helyi érdekű vasúttal (HÉV) összekötésén(Budapest -Soroksár - Haraszt valamintBudapest- Szentendre!)ezzel előmozditotta a az agglomerációt is.ennek mintegy jutalmául kapta a nemességet a királytól. és udvari tanácsos cimet is (1904.dec. 29
1905
aKereskedelmi Csarnokelnöke volt
s aBudapesti Kerületi Betegsegélyző Pénztárnak 1911 kitüntetése:
1911-ben lemondatták, de a közügyekben továbbra is részt vett
1912. április 2.
1912 április 19
finanszrozta az első világháború végén megindult Új nemzedék c hetilapot
Cenzor álnéven mejlenet irsai :
[1] Kereskedelmünk állása a nemzeti életben. 1916.163 [1] l.
[2] A nemzet pénze. 1917.392 [8] l.
[3] Magyar vasuti politika. 1918.XVI, 459 [1] l.
[4] Budapest lakásügye. 1920.45 [1] l.
[5] Valutánk. Jelen és jövő. 1920.94 l.
[6] A magyar vasútügy és pénzügy jelentősége a békeszerződésben. 1920.55 [1] l.
1927. gyászjelentés
(ne csodálkozzon senki a kereszten, meg katolikus szertartáson,meg a Bazilikán stb...természetesen kikersztelkedett... mint sok rokona , és később a Kerepesi úti temetőből a Fiumei úti diszsirhelyre került)
Adolf Jellinek egyik fia, a harmadik, a legkisebb , nem tudok nem gondolni arra, hogy az 1848-ban kivégzett öccse miatt kapta e fia aHermannnevet...1868-ban ... május 29-én született, 1938. május 6-án halt meg
1885-ben érettségizett, majd germán és összehasonltó nyelvészetet tanult a bécsi egyetemen és irodalmat (egy félévetHeidelbergbentöltött)
1889-ben doktori fokozat, 1892-ben habitálás
1892-ben a német filológia tanársegédje, 2000-től docense, a filológiai tanszéken
1906-1934ig professzora a német nyelv és irodalomnak
(nyugdíjazásáig)
(őt is némileg megvárakoztatták a professzorsággal az antiszemita hangulat miatt, amiBécsben uralkodott)
1919-től azOsztrák TudományosAkadémia tagja
megkapta azOsztrák Érdemrend tiszti keresztjét
1928 május 29- én emlékkönyvet adtak ki tiszteletére, a 60. születésnapjára
1938-ig tiszteletbeli professzorként dolgozik, de ettől megfosztják, antiszemita okok miatt (Anschlussz)
súlyosan megbetegszik
1938-ban hal meg, május 6-án,
a családi sírboltba temetik, Bécs központi temetőjében (59.c. 26)
Jelentékeny és számtalan írásával a nyelvészet központi alakja lett
rengeteg tudományos szakkönyve van:
142 mű, 340 kiadvány, 5 nyelven és 1899 könyvtárgyűjteményben!!!!
(pl a gótikus nyelv története: 19 kiadás, 3 nyelven)
****
4. unokatestvérem
szivszritóan kopott, gyűrött a zakója a fotón :( ***
(Hátha nagyobb érdeklődést váltok ki ezzel a blikflangosabb cimmel mint csak egy névvel, mint pl az EMIL JELLINEK kel, azt hiszem semmit se mondana a név (?), de a MERCEDESZ tán igen, . de az is már kevésbé, hogyJellinek Emillánya volt, Mercedesz, akiről elnevezték a ma is hirneves autómárkát.(?)
ez aJellinekfiú, szinténAdolf Jellinek rabbi (második) fia, aki ettől lett "hires" ,hogyMercedeslánya nevét adta a nagyszerű autónak... ő tanulással nem nagyon jeleskedett. :) ezzel kiríva a jeles tanuló családból, (fivérei az alkotmányjogász (Georg) s nyelvésztudós(Max Hermann) (volt még két nővérük:Charlotte, Pauline)egyszerűen nem tudott figyelni az iskolákban.... (figyelemhiányos lehetett?) ezért számos iskolából kikerült...de a gyakorlati érzéke remek volt...
egy vasúttársaságban dolgozott, két évig.(17-19-ig).ott sem felelt meg,,(esténként állítólag vonatversenyeket szervezett :)
1872-ben, 19 éves korábanFranciaországbaköltözött, itt diplomata lett, egzotikus országokban, , konzul (apja összeköttetése révén) - itt találkozott későbbi (első)felségével az afrikai (algériai) de szefárd (francia) feleségével, Rachel Gogman Azulay -val, tőle két fiú majd lányaMercedesszületett...
katonai szolgálatra hívták Bécsbe, de alkalmatlan volt,Algirban lett konzul....dohánykereskedelmet folytatott Európába,Rachelapjával, plusz egy biztosító társaság felügyelőjeként dolgozott....
1884-benBádenba költözött , családjával együtt (ekkor már két fia volt:AdolfésFerdinand) MercedesmárBadenban született : 1889 szeptember 16-án
felesége, Rachel- kislánya 4 éves korában meghalt
A biztositási üzlet sikeres lett, a tőzsdei kereskedelem is...
Elkezdett EmilNizzába járni, telente, majd le is telepedtek ott....itt kapcsolatba lépett nemzetközi üzletemberekkel, és a helyi arisztokráciával
Ausztria_Magyarország főkonzulalett Nizzában, de amatőr autókereskedő illetve versenyző is (minden versenyt megnyert!!)(valójában mindene volt az autó és a lánya, és ezzel a névadással a kettejük iránti szeretetet egyesithette )
gazdag autóipari vállalkozó ..1902 ben létrehozta a védjegyet s elneveztette lányáról az autót, mi ma is a világ legnagyobb márkája
1903-ban levágatta a pofaszakállát , és nevet változtatott: felvette aMercedest! Ekkor nyilatkozta viccesen:"Bizonyára ez az első alkalom, hogy egy apa a lánya nevét viseli".
(aMercedeszspanyol név magyarul kedvességet jelent, eleganciát, szivességet, irgalmat v kegyelmet, Jellinek Emil villája is Mercedeszről lett elnevezve még korábban mint az autó...)
1
1899-ben másodszorra nősült, még négy gyermeke született második feleségétől:
kiMadelaine Anais Tholer
később elhalványodott a Mercedesz kocsik iránti szenvedélye
1907-ben eltávolodott az autózástól, a biztositási üzlete sikeres lett, a tőzsde is.
1908-ban végleg szakított az autózással
de maradt a diplomáciai karrier: osztrák magyar főkonzul (Nizza, Mexico, Monaco,...)
a háború előttAusztriábaköltöztekSemmeringbe, majdFranciaországba vissza, de ott német kémkedéssel vádolták...feleségét is
Svájcba menekültek,Genfbe
Itt halt meg 1918 január 21.én (64 éves korában)
Minden francia tulajdonát elvesztették
******
Olvasom mennyi ingatlanja volt, Nizzában is, és Promenad des anglén...ahol én Gondanagybátyámmal annyit sétálgattam...1964 nyarán...,,,,meg kellett volna nézni jobban az 54. és 57. számot, vagy a szállók közül aRoyaltés aScribeot(mert ez mind az övé volt)
olvashattuk a Pesti Hirlapban 1883 június 16-án, hogy Mór Jellinek temetésére bátyja Jellinek Adolf orvosi javaslatra nem mehetett, s helyette Georg fiát küldte, aki a bécsi egyetemen jogot tanitott...
nos GeorgJellinek valóban hires alkotmányjogász lett, s (némi igazságtalan, antiszemita nehézségtámasztások után) végül is a Heidelberg-i egyetemen kötött ki elismert professzorként...
épp most került a kezembe egy disszertáció, mit "belőle" írtak, s mostanában
valóban korszakalkotó volt amit tett pl az államjog területén...
"EGY MODERN KLASSZIKUS: GEORG JELLINEK ELMÉLETE
Az állam egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású elméletét Georg Jellinek fejtette ki a XIX. század harmadik harmadában és a XX. század elején. A gazdag és változatos irányokban fejlődő államtudományi hagyományt Jellinek úgy folytatta, hogy egyben meg is újította azt. Amint az orosz írók – legalábbis Dosztojevszkij szerint – „Gogol köpönyegéből bújtak ki”, úgy a XX. századi államtan legjelentősebb képviselői is Jellinek köpönyege alól léptek elénk. (Takács Péter) " (készülő könyvéből..)
***
1851 június 16-án született Lipcsében s meghalt Heidelbergben 1911 január 12-én, csütörtökön
a bécsi egyetemen tanult jogot, és művészettörténetet, filozófiát, majd Heidelbergben és Lipcsében filozófiát, történelmet, jogot..
1872-ben filozófiai doktori diplomát szerzett Leibnitz és Schoenhauer világképéről írta a disszertációját :
"Die Weltanschauungen Leibniz és SchopenhauerIndokai és indokolása. Az optimizmus és a pesszimizmus tanulmánya a filozófia doktori fokozathoz. Jogi diplomamunkája ( az igazságosság, az igazságtalanság és a büntetés társadalmi-etikai jelentése ) 1874-ben jelent meg. Dr. jur. Bécsben. ezt is megkapta , a jogi doktorárust..... :De sajnos pályakezdését antiszemita diszkriminációk árnyékolták!!! (még s már akkor!!!!) ????
Bécsben 1878..ban a Bécsi Jogtudományi Kar elutasitotta a társadalmi-etikai jelentéssel
büntetés...sel kapcsolatos munkáját. Nem nem tűnt indokoltnak, tekintettel e dokumentum nemzetközi fontosságára.... De az igazságtalanság besorolásával és az abszolút és relatív igazságtalanságról szóló próbaelőadással Jellineket mégis csak 1879-ben a jogi filozófia témájában habilitálták.
A szerződések jogi természetét 1880-ban ismét elutasították -, ezt ismét az antiszemitizmus motiválta. "hátrányos megkülönböztetések" érték (Takács Péter megállapitása szerint is, ő ezt irja minderről:
"habilitációs kérelmét (1878) majd professzori kinevezését (1889) alaptalanul elutasitották .....Bár ez egyértelműen nem bizonyítható, ebben alighanem a bécsi egyetemen is ható antiszemitizmusnak volt szerepe (apja, Adolf Jellinek, ugyanis a kor ismert rabbija volt, s családja a monarchia asszimilálódó zsidóságának jellegzetes útját járta), ami – s ez ugyancsak nem bizonyítható, de alkalmasint felemlegetik – a konzervatív-katolikus egyetemi körök „suttogó propagandájával” is kapcsolatban állt.
Csak 1882-ben adták meg Jellineknek az általános alkotmányjog és a nemzetközi jog oktatásának engedélyét...."
1883 és 1889 között Jellinek kinevezése csak "rendkívüli", s a Bécsi Kar teljes professzorává avatása meghiúsult.
Igy aztán ennyi huzavona után , 1889 augusztusában Jellinek benyújtotta lemondását a bécsi karnak.
De már 1889 novemberében a berlini Jogi Kar kijelentette, hogy Jellineket minden alaki követelménnyel habilitálják. (na végre)
Baselban tanitott egy évet, majd a Heidelbergi Egyetem Jogi Karának teljes és rendes professzorává nevezték ki. itt kifejlesztett egy európai, sőt, világszerte működő tudományos karizmát....Haláláig itt dolgozott...elismerésben és szakmai megbecsülésben volt része,,,,
itt írta valóságos bestsellereit: , amelyek szintén nemzetközi figyelmet kaptak: a szubjektív közjogok rendszere (1892), az emberi és polgári jogok deklarálása (1895), a kisebbségek joga (1898), az állam általános elmélete (1900), alkotmányos változások és alkotmánymódosítás (1906),A régi küzdelem az új törvény (1907), valamint a német kormány és parlament ellen (1909). stb
Georg Jellinek 1911. január 12-én halt meg Heidelbergben.
****
az "osztrák közjog megalkotójának" tartják
1900-ban összeállitja főmunkáját az állam általános elméletét, 1891-től az alkotmányos jog, nemzetközi jog, politika professzora a heidelbergi egyetemen
Megtestesítette a legjobb német tudós típusát: szerinte az egyetemes oktatás, ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint egy jó tanár, aki egy nagy, nemzetközi hallgatói csoportot egyesít, és |termékeny, ötletes kutató. A nemesség és az egyeztetés, az emberi és tudományos érzékenysége dicséri ...
Max Weber (hires szociológus munkatársa az egyetemen) felismerte személyiségének legbelső titkát az élet olyan bölcsességében, amelyet a zsidó lelkiség forrásai tápláltak.
közös könyvük:
"a vallások szociológiájának politikája és feladata "(itt Max Wéber Georg hatására fogalmazta meg ötleteit, de sajnos nem fejezték be a projectet)
ám látom az összefüggést: manapság meghirdettek az Eltén Phdseknek egy ilyen kurzust: a Politikatudományi Doktori iskolában,Georg Jellinek És Max Weber munkássága
Még első művében leszögezi, a jog etikai minimum , jog és erkölcs viszonyát vizsgálva, a jognak is erkölcsi tartalmat követel (ha nem is a legnagyobbat)
foglalkozott jogalkotással, államtannal, (eredetileg alkotmányos ügyvéd)
államelmélete 3 alappilére: állami terület, emberek, hatalom.... (ma is alkalmazzák az (általános) államelméletben
1907-ben a heidelbergi egyetem első zsidó lektora (ezt fontos kiemelni ,? a bécsi előzmények ismeretében igeni! nős, Camilla Wertheim (Jellinek) felesége, (1860-1940) , 6 gyerekük születik, de csak 4 éri meg a felnőtt kort, Dóra lánya túléli Therezienstadtot, (több mint 100 éves koráig) de Ottó fia a holokauszt áldozata...
Jellinek Mór (Moritz) Adolf és Hermann öccse, a harmadik fiútestvér. csak úgy az ölembe pottyant ez a ragyogó portré róla, rögtön a google első képe, jókor is,
mert a gyönyörű Benczúr festményen csak találgatni tudtam, ki lehet... hiába a névaláirás
de most már itt is felismerem.. ni vélem...
különösen jobb felbontásban
1823-ban született , Magyar Brodon...,június 13-án, Budapesten halt meg 1883-ban, június 13-án, Károly krt 2 , stroke. Pesti izr. temetőben temették nagy részvét és gyászoló tömeg mellett
Ő is (mint testvérei Adolf és Hermann)Prágában, Lipcsében tanult az egyetemen, jogot és nemzetgazdaságtant, közgazdász lett
ő is (mint Hermann) részt vett a 48-as osztrák forradalmi mozgalmakban, tevékenyen, és ezek előmozdítására szabadelvű , liberális lapot szerkesztett Brünnben, majd Krembósben.
az 50-es évek elején Magyarországra jött...
közgazdasági irodalommal foglalkozott, majd nagykereskedő lett: a gabonacsarnok elnöke, tőzsdebíróság létesítését szorgalmazta, részt vett a Tőzsde alapításában, és elnöke volt a Gabonatőzsdének,
1864-ben kezdeményezte a lóvontatású vasútvonal társaságot,
, s a vasút vezérigazgatója lett (ennek szentelve életet)
több, jelentős közgazdasági cikket irt, (a Honba , (Jókai lapjába) az Akadémia évkönyveibe ) sokat irt és sokat tett is a magyar kereskedelem felvirágoztatásáért, magyarításáért!
(A Hon hasábjain nagy és sikeres mozgalmat indított a kereskedelem magyarosítása érdekében; szakszerü tanulmányokat irt a gabonaárakról, az országos statisztika szervezéséről, melyek - mint több más közérdekü tanulmánya - a magy. tud. akadémia akkori évkönyveiben jelentek meg. )
. Önállóan megjelent művei: Program egy kombinált mezei gazdasági bizományüzlet iránt (1861); Die niedrigen Getreidepreise (1865)."
1867-től honvédegylet tagja
sikerdús és eredményes:
1883-ban strokeban halt meg, mély részvét kísérte, mint általában a "nagy " embereket,,,, akinek sokat köszönhet a társadalom, amúgy is közszeretetnek örvendett , jóságos volt, mindenkihez, a társasága külön gyászjelentést adott, ami mély fájdalommal tartalmazza érdemeit s a veszteséget
a családé: (ebből leolvashatóak a családtagok)
nekrológja a Vasárnapi újságban:
temetéséről irta a Pesti Hirlap, június 16-án, hogy óriási részvét mellett ment végbe. már négykor nagy tömegben zajlott a nép a Károly krt és a Kerepesi ut közt, a rendet rendőrök tartották font,Jellinek Adolf hitszónok, a testvére nem tudott jönni orvosi tilalom miatt, helyette Georg fia jött, a bécsi egyetem jogi tanára, mindenfelől mintegy 200 részvéttávirat érkezett a gyászoló családhoz. Henrik fiát Brüsszelben érte a halálhir, Marcellt Münchenben, azonnal hazaindultak, Bécsben már nem érték el a csatlakozást, különvonattal jöttek Pestre..a család 6, a társulat 5 koszorút helyeztek az első emeleti lakásban levő ravatalra...és még számtalanon.az akadémia képviselői is, országos nobilitásokig..s nem csak rokonok, barátok, a lakosság is nagyszámban .főkántor énekelt és hitszónok mondott beszédet.-.."
most találtam (pár éve irtam , az emlékjel avatásakor)
Drága nagyapám! Hát felavattuk a 100 éve általad is alapitott zsidó templomunk helyén az emlékjelét. A gyönyörű templom, gyerekkorom színes , fenséges emléke épphogy 50 évet élt. 1965-ben lebontották... 1914-ben alapitottátok, ti nagyszerű egyszerre zsidó és magyar polgárok.. anyukám akkor 6 éves volt... 6 évesen még én is járhattam oda. Láttam a neved a márványemléktáblán az egykori alapitók közt, és a szines, pompás üvegablakod a bibliai tájjal, ami alatt kibetűzhettem a neved: LÖWINGER MIKSA.... Az előcsarnokban volt egy nagyobb márványemléktábla is, a mártirok neveivel, oda vihettem, a mártirok emléktáblájára, apám neve alá az egy szál, emlékező virágomat. Mert hogy ő a munkaszolgálatból nem tért vissza. Ja, hogy mi az a munkaszolgálat ezt nem tudhatod. Mint ahogy azt sem, hogy minket meg a lányoddal, anyukámmal együtt deportáltak, ugyanebben az évben 1944-ben. Akkor volt a 2. világháború (te az örökké önzetlenül jótékonykodó és adományozó, az elsőben . - ami épp akkor kezdődött, amikora zsinagógátok, örökölt zsinagógánk felépült)-vesztetted el vagyonodat, a hazát támogató hadikölcsönnel...a másodikban ellenünk, zsidók ellen is folyt a harc, pontosabban az irtó hadjárat, aminek során előbb gettóba zártak bennünket szeretett városodban – ahol nem csak templomot a zsidóknak – hanem felsőkereskedelmi iskolát is alapitottál, és kereskedelmi kamarai elnökként, városi képviselőként is részt vettél a város polgári fellenditésében... A házat amit épittettél, el kellett hagynunk, (későbbvisszatérhettünk ide, csoda folytán Strasshoffból, Zlanbingsől, Theresinből – ahova deportáltak, énmindössze másfél éves voltam akkor... lányod, anyu éjjel dolgozott a táborban, így mentett megbennünket, attól, hogy A-ba hurcoljannak és ott elpusztitsanak, hála a német tudásának, amit annak is köszönhetett, hogy német nevelőnőkkel (frauelnokkal) neveltetted gyermekeidet, így aztán olyan jól ismerte a német nyelvet , akár az anyanyelvét, és tudomására jutott, hogy nem üdülőbe hanem a megsemmisitő halálba akarnak hurcolni bennünket, mint a hasznavehetetlen kisgyereket és anyákat...) Azt leirni is nehéz nekem, egy könyvbe irt történetembe nem is irtam bele, hogy mielőtt a makói gettóból a szegedi téglagyárba szállitottak bennünket, a szép templomban, amit te is épittettel, a nőket, így anyámat, lányodat is, testileg megmotozták, nem rejtettek-e oda valami értékeset. Természetesen korábban mindent, még a jegygyűrűt is leadta. És mindent az elkobzott házban hagytuk, amit te épittettél,gondos előrelátással gyermekeidnek, (Később újra elvették – államositották, hiába voltál gondoskodó...)ez már 49-ben volt. Még azokat a szép csillárokat is államositották. ) Node örültünk, hogy a pokolból, valamennyien , mind a 6 gyereked – hazajöttünk! Ez ritkaságszámba ment. Lehet, hogy ezt is neked köszönhetjük... Mert abból a szegedi téglagyárból, ahol marhavagonokban szállitottak el bennünket, minket abba a vagonba raktamk, ami „csak Strasshoffba ment és nem egyenesen Auschwiztba-ba...
1970 nyarán nyaraltam először és utoljára szakszervezet támogatással (Siófokon....)
27 éves voltam
volt egy vőlegényfélém, de már ezelőtt megvolt a beutalóm , igy nem akartam lemondani róla
egy SZOT üdülőben laktam, régi ismerőssel találkoztam (Gulácsi Magda, a vizügynél volt mérnök Szegeden, komoly de jóhumorú lány, amúgy makói, idősebb nálam pár évvel, meg ő is egy lánnyal összebarátkozott, mentünk vitorlázni is, de ezen a napon hűvös volt, csak a partra ki, felöltözve, én hülyéskedtem, s lementem a vizbe, a kövekre, később úgy húztak vissza, de akkor is csak nevettem....
boldog voltam ? affene tudja
***
ott nyaralt a nagy szinészszerelmem is egy közeli szigegen, a mólóról odalátni.... még fel is hivtam a postáról telefonon, valamit dadogam a kagylóba én hülye, hogy már régen.akarok beszélni vele,,( hát kellett is volna a Szinház folyóiratnak egy szerepelemzést csinálnom a VII Hadriánjáról) mire letette , persze.ezt eltoltam...annyi baj legyen,,,vontam meg a vállam, rohantam ki a partra, fülledt meleg volt a postán..
a szabadtérin láttunk egy mozit valami porszivó ügynökról , ő is ott volt társaággal , a szinésztérsaival, Avar meg is jegyezte a film végén, mögöttünk ültek, cudar egy film volt
azt még láttam hogy CX4219 volt a kis fehér autója rendszáma, ami felé ment-
én más irányban
leszámolás volt ez a hülye, naiv álmokkal, illuziókkal
****
nem kaptam hirt a "vőlegényemtől" , (már otthon voltam, mikor utánam küldték egy képeslapját, mi össze-visszakalandozott , nem találhatott már Siófokon, amiben hazudozott hogy irt előbb is, csak)
én anyu miatt aggódtam egyre inkább, a nagynénémnél hagytam Budapesten, nyugodtan, de előbb hazajött onnan, és otthonról nem irt
sőt mint visszafelé Pesten kiderült a nagynénémnek se !..... de azért szorongva elmentünk még a körszinházba, megvolt a jegy előre, másnap reggel rohantam haza
ahogy beléptem.. a kert letaratolva a 20 orgonabokrunk tövig lekaszabolva
az ajtóban egy csomó, nézetlen újság, össze-visszaságban
fent anyu az asztalnál ült szótlanul, teljes apátiában
rögtön orvost hivtam
azt mondta, a karjára mutatva, hogy nem evett rendesen, valószinű napok óta
kiderült hogy a drágalátos "völegény" vágta ki az orgonabokrokat, mig odavoltunk
valami mentséget talált ki rá, (agrárérnökként), de nevetséges volt....
anyut ez ejtette kétségbe, imádta az orgonákat.....
természetesen azonnal megszakitottam a barbár fiúval minden kapcsolatot
******
szerencsére a orgonák később visszanőttek!!!!
anyu is megvigasztalódott....
de én soha többé nem mentem "nyaralni"!
******
azért "szép emlék" az a kép (?), csak mindez hozzáfűződik!
mert semmi se csak szép !
ezt mondom mindig (csak ezt az emberek elfelejtik, elhallgatják, szőnyeg alá söprik)
Adolf testvérét, Hermann Jellinek-t (született 1823-ban) 26 éves korában kivégezték, az 1848-as magyar nemzeti mozgalommal való kapcsolatának köszönhetően . Tiszt, iró, újságiró.....és forradalmár!! Adolf öccse. Önállóan tanult Prágában, Kanttal, Schellinggel foglalkozik, itt még rabbi akar lenni, de később minden vallást elutasit.... Lipcsében (Adolfhoz megy oda, ott nyelvre tanitotta) doktorátust szerzett. Leibnitzcel ellentétes filozófiai nézetei voltak, (200. születésnapjára tartott előadásban) ezzel vonta magára a figyelmet...Lipcséből, (hol tanult a filozófia mellett zsidó, protestáns és katolikus teológiát, közgazdaságtant, jogot, nyelveket és irodalmat, valamint a természettudományokat is) politikai nézetei (agressziv beszédei és irásai ) miatt kiűzték. Berlinbe költözött, ott folytatta radikális politikai útját (szoros volt kapcsolata Bruno Bauerrel) ezzel elidegenedett Adolftól. Politikai okokból Berlinből is kitoloncolták, cikkei radikalizmusa miatt Bécsbe ment. 1847- ben. Itt mint újságiró hevesen radikális cikkeket irt a Habsburg rezsim ellen, előbb az Algemeine Oesterreichische Zeitungban . majd később a Der Radikale c.lapban, mit együtt szerkesztettek Julius Becherrel. Az 1848-as bécsi forradalom kudarcakor és a katonai törvény kihirdetésekor barátaitanácsolták, hogy meneküljön, de ő maradt , és november 9-én letartóztatták, majd november 23-án , ,kivégezték
halála előtti este ezt kiáltotta: a nyomtatott betűimet nem tudjátok lelőni
elszántan kiméletlenül harcolt utolsó lehelletéig az irott szó fegyverével
(Mikor fivére Adolf Jellinek a mexikói Maximilian császárról , az osztrák császár fiatalabb testvéréről irt, akit polgári törvény szerint lőttek le , világosan utalt saját testvérére, akit egy katonai bíróság kivégzett, majd felszólított a halálbüntetés eltörlésére, a politikai cselekedetekre és az igazságszolgáltatási folyamat reformjára. )
Egyébként Henrik Írásainak hangja mindig polemikus, agresszív, gyakran szarkasztikus volt, például amikor a Felvilágosult zsidók megtévesztése és emancipációs képességük című kiadványt ismertette.(1847) gúnyolódott azoknak a zsidóknak az erőfeszítéseiről, akik úgy gondolják, hogy elérhetik az egyenlőséget azzal, hogy a zsidó hit megvilágosodott vallásként ábrázolja a megvilágosodás céljait.
Művei közül legismertebb az Uriel Acostas (1847) (mindenesetre érdekes, hogy egy olyan emberről szól aki kiábrándulva a katolicizmusból, épp a zsidó vallást vette fel)
