erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

szerkesztés?

2020. augusztus 16. - gond/ol/a

anyu képeihez irok szövegeket, amiket majd angolra is kéne forditani

 

jó hogy a képek korlátozott száma keretet szab szózuhatagaimnak

azt hiszem fegyelmezni kell a mondanivalómat

ez lenne a szerkesztés más néven?

 

 

kifüstöltek

 


igen, szabályosan ki...

az Erzsébet házban voltam, szokásos hétvégi beszélgetésen, ezúttal Kocsis Dénes makói eredetű musical szinésszel, 
 

 
 
s közben egyszer csak füst gomolygott mögöttük, állitólag a szalonna sütésre készülve

miután már a szemem  is csipte a füst, felálltam hátsó soromból, persze szélról, egy darabig még időztem a kapuban , fal mögött, de aztán hazaindultam (úgyis zoom volt, vejem beszéde közben felszokott tűnni unokám, s igy reménytelien siettem haza, bár a beszélgetés végét lemondva
 
pedig tényleg érdekes volt....
 
 
ott, hátul...

 
a fiatalember (31 éves) meglepően intelligensen válaszolgatott V. Márta komoly kérdéseire (eltekintve kétszer is női fehérneműk emlegetésétől, igazán nem tudom mi szükség volt erre - csak nem az irigység beszélt belőle?! :()
 
 
megemlitette 13  éves kori Hid-ember ben való szereplését, pedig akkor még kis dundi kisfiú volt, kiközösitett,,, és érdekesen emlitette, hogy az a dundi kisfiú még mindig valahol benne él (soványan is) és milyen elégtétel volt neki , hogy az osztálya intézményesen s miatta megnézte a filmet (azt azért nem bocsátom meg neki hogy Eperjes nevére emlékezett, arra viszont nem, hogy Szechenyit alakitotta) (ő meg a kis Zichy fiút) azt tudta )
 
bölcsen beszélt pályája alakulásáról, elfogadva, hogy nincsenek véletlenek, ha nem is úgy alakult az élete ahogy eredetileg elképzelte (eredetileg prózai s nem musical szinész akart pl lenni) s operettszinészként is először csak studiós, s majd jóval később végezte el az  egyetemet , mikor mér némi szakmai tudásra tett szert pedig--- a szinpadon
 
s ott is a maga útját járja, végre az István a királyban emutva addig hogy Kocsis Dénesként áll a szinpadon... (s nem valami hasonmásként)

nem pornó!

 a könyvboritó alapján az hihető... hogy az (szidtam is miatta a könyv gazdáját, ezekhez nincs érzéke)

a könyvtár a bemutató meghivójára ügyesen megoldotta a problémát, eltüntette a  diszkriminált képet, fölé irta a szövegét

bár odairta a 18-as számot , és joggal, de a megnyitóra csak nagykorúak mentek el...

főlegna József Attila Irodalmi Körünk tagjai (aggódtunk - fölöslegesen a körért...marad, persze)ó

a vezetője Bene Zoli folytatta le a beszélgetést a könyvről, igazén szinvonalasan, és megnyugtatóan

(értékes emberek mindenben találnak értékest:)

bene zoli

azért nem fogom elolvasni, mégha vannak pszichologiai és társadalmi vetületei is....persze azért főtémája a szexualitás (de annak általánosíthatóbb vetületében
 

mi látszik az arcomon (jaj)

valami nem tetszett?!

 

 

erősitő

 Tudod az édesanyám adta Neked a gyermekkori fényképedet. Mindig sok szeretettel gondol Rád ebben a városban mindenki . Ne keseredj el, szeretünk! Túl élted, hős vagy! Vigyázz magadra a családodnak szüksége van Rád! Még ennek a városnak is, a volt tanítványaidnak is, akik nagyon tisztelnek és szeretnek! Csak erre gondolj! Felejtsd el a múltat! Puszi

 

kisBalázs

ó a kisBalázs nagy Balázs István sőt Balázs lett, első játékfilmje operatőreként látogatott el Makóra, ahonnan indult

pesti balhé a film cime, sose néztem volna meg egy ilyen filmet, de a kedvéért igen, meg az előtte való beszélgetés miatt, mit mentorával folytatott

végül is a filmet se bántam annyira, a fényképezésétől függetlenül. újabb tapasztalatom, hogy érdemes olykor elhagyni a megszokott komfortzónánkat, érhetnek kellemes meglepetések is

a beszélgetés Czibolya Kálmánnal folyt, aki 9 éves kora  óta mestere az azóta se elhagyott úton

közben vetitették régi képeket a régi filmekből is, "kollegákról',igy lányomról akivel együtt dolgoztak, ő ugyancsak erősen kiskorúként, meg mutattak részleteket is közös filmjükből, még én is feltűntem,amivel mindjárt elnyerték a berlini fesztivál diját (Timi rendezte "csak", Balázs vágta és fényképezte..) timi nem ment el a dijátadásra de  egy hatalmas virágcsokorral köszönte meg...timinek a köszönni valókat....hazaérve a dijjal -az operatőt ....Sysziphos nyomában ,.. hát mit mondjak.. azóta is....

 

 

kis Balázs és kis Timi
 

+

 

 

 

 

 

https://drive.google.com/file/d/189p7--WNU1Wg5bhFJgtLrzrTGlpV6-TT/view

 

 

in memoriam Ollexik Viktor

 valamennyi igazgatóm közt - most igy visszatekintve - mégis csak ő volt a legemberségesebb - pályakezdésem sőt érettségim igazgatója

akkoriban kérdezte egy ismerősöm, mikor tanitani kezdtem, na és milyen az igazgatód, nem is értettem a kérdését,hirtelen, hát számit ez? Az ember tanit és hagyják tanitani....igazgatótól függetlenül (ő hagyott)

igaz, néha látogatott egy-egy irodalomórámat, de mindig élvezte, szuperlativusokban beszélt róla,, hogy már-már művészet amit csinálok----

sőt, az is visszakerült a fülembe, hogy egyszer volt magyar tanáromnak velem példálózott, mikor "mélyebb" tanításra akarta ösztönözni. Ő persze visszavágott, hogy nekem csak az a dolgom (akkor még nem volt családom) Csak anyámra kellett "vigyáznom", bár ki voltam szolgáltatva az ő egészségi (hangulati) hullámzásainak... De ő ebben is elnéző volt velem. Akkor tanultam meg, tőle ezt a kifejezést VIS MAJOR. ezzel intézte el ha nem tudtam valahova elutazni anyám állapota miatt (igy pl egy tanároknak szervezett pécsi jutalomkirándulásra sem...ahol - milyen érdekes az élet- a helyettem menő kolleganőm, megismerkedett leendő férjével, kivel ma is boldogan élnek...persze ma már unokák is vannak..de szerencsére nekem is lett! :) Az élet fordulatai kiszámithatatlanok...

az én kedves igazgatóm toleráns és bölcs ember volt

talán azért is , mert nagyon rosszul látott

de a belső szeme nyitva volt!

tablónkon

 

(nincs külön  kép róla, csak a tablóképem teszem fel, ott láthat: mint igazgató - bár 3 évig megelőzte Marczis Vilmos, de ő egy külön történet lenne(

 

 

impresszionisták

 A KÉPZŐMŰVÉSZETI SOROZAT SOROS DARABJA AZ IMPRESSZIONISTÁK....

csupa világosság , csupa fény (olyannyira hogy a fimvásznon nem is nagyon lehetett olvasni a feliratot...de érződött is hogy mindenki (kurátor, művészettörténés, irő, fotós, gyűjtő, festő) az elragadtatottság hangján beszélnek róluk.

akik pedig milyen nehezen is tudtak új látásmódjukkal érvényesülni, s áttörni a megszokás falát

Monet

 

na de azóta, mint az orosz irók Gogol köpönyegéből, minden festő bellóük bújt ki valahogyan.....

felemelő élmény nézni , valóban szinte belehelyezkedve a képekbe a tájat , a hangulatot, a fényeket... ezt a valóban titokzatos és szépséges világunkat, s nem a puszta másolás hanem az átlényegités szintjén....

 

 

nagyanyám hűlt helye

nagyanyám notesza nincs meg

de a szemüvege igen

egy drótkeretes, egyszerű

őrzöm egy jó helyen

 

ó hogy nem tudtam

megőrizni a házát is

épségben

 

a szobasarkot

hol aludt

majd anyám

majd én

 

lányom már 

nem akart

 

otthagytuk hamar

a házzal együtt

 hült helyükön

egy terem végibe

 

s a kertje is üres

nincs benne 

semmi se

 

nagyanyám szemüvege

 

Zöld Márton

 alig vannak adataim a családfa Hönig ágáról, bár a Hajdú (Hönig) könyv részletesebben ir róluk...de a geni nagyon szűkszavú

pedig most kiderültek makói rokonok (Gombók)... 

s  volt egy nevezetes Grünhut ág (ismerős orvos, ügyvéd nagybátyám barátja is Grünhut volt, ismertem lányát Gáborra magyarositott Évit, meg fiát unokáját,... még nyomozok) de találtam egy érdekes figurát Zöld Mártont Grünhut zöld ernyőről magyarositva) akinek életútja nem is nagyon hasonlit a többi rokonra, de fölöttébb tanulságos kivételezettségében és sorsszerűségében is...

 

Zöld Mártom

 

 

róla irnék:

1865 április 25 Szekszárd-1946 március Budapest

sióagárdi

a mágocsi Hönig fia

tábornok volt!

neológ zsidó családba született, Pécsett és Székesfehérváron végezte iskoláit, a Ludovika Akadémiára jelentkezett, 1885-ben avatták a Magyar Királyi Honvédség hadnagyává, később a tözstiszti iskolát is elvégezte Budapesten

egy csomó kitűntetést szerzett

az első világháborúig: Jubileumi Érmet, Jubileumi Keresztet, Mozgósitási Keresztet, Tiszti Szolgálati Jelet...

a háború kezdetekor alezredes, és egy népfölkelő zászlóalj parancsnoka Gyulán

1914 aug 2-án Dalmáciába vonulnak, bevetésre is kerül sor, sikeresen veri vissza a montenegrói hadsereg sorozatos támadását. e harcok során újabb kitüntetéseket érdemelt ki, signum laudist , kardokkal

Montenegro és Szerbia leverése után Galiciába került, majd sikereit a Vaskorona Rend  III fokozatával jutalmazta öfelsége,a hadműveletek után Bukovinába helyezték át a zászlóaljat, ahol végigküzdötték a 1916. januári csatákat. Majd Rarancet védte, személyes bátorságával is kitűnve

Hadvezetési érdemeiért nemességet kapott: sióagárdi, személyes bátorságát meg Vaskorona rend 

Kiváló haditények egész sorát követte el. melyek elismerésére a Katonai Érdemkereszt III osztályát kapta és II osztályú Porosz Vaskeresztet, Lipót Rend Lovagkeresztjét kardokkal, és a szász Albrecht- rend tiszti keresztjét

1919ben belépett a Nemzeti Hadseregbe, szolgálataiért Magyarország kormányzója tábornok cimet adott neki 1921-ben, ám ugyanebben az évben nyugdijba vonult

Ö volt az Új Magyar Király Honvédség egyetlen zsidó tábornoka ( ha rövid ideig is)

de nyugállományú tábornokként sem pihent, sokat vállalt a (zsidó) közéletben

igy lett tagja a Zsidó Lexikon szerkesztőbizottságának, és hitközségi elöljáró volt lakhelyén, a Józsefvárosban, a Nagyfuvaros utcai  zsinagógában. Visszaemlékezések szerint istentiszteletekre mindig tábornoki diszben ment.

de háborús érdemei és magas katonai rangja sem mentette meg 1944-ben.

az idős, gyenge embert koncentrációs táborba hurcolták, mit túlélt ugyan, de lelkileg és fizikailag összetérve tért haza, és 1946 őszén el is hunyt...

sirja a budapesti farkasréti temető zsidó parcellájában található

http://www.giborim.hu/zoldm.html

 

 

süti beállítások módosítása
Mobil