erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

szobor? gyermek? József Attila?!

2025. április 21. - gond/ol/a

 igen-igen , csupa kérdőjel, a makói ünnepélyes költészeti HÉT nyitó eseménye volt a József  Attila Könyvtárnál, a költő gyerekfotóportéja alapján (?) készült mellszobor felavatása

mivel déletőtt 10kor volt, s az nekem korán, nem mentem el, pontosabban nem tudtam elmenni,  de csak, ezért (peidg Tverdota is beszédet mondott)

ÉS KIVÁNCSI IS VOLTAM  a szoborra

HM..

talán  JÓ IS HOGY igy alakult, mert igy előbb fotón láttam ama szobrot, s nem nyiltszinen ájultam volna el életbeni  láttán

u.i az a szobor nem szobor, és nem is József Attila! ÉS SEMMI KÖZE AHHOZ  a gyerekfotóhoz amiről készüt

szerintem!

később megnéztem életben is, nem változott a véleményem, nem lett jobb

sajnálom is, hogy nagyon becses helyen, a ktár egykori forgajtós kalitkájéban van, ami most diszkirakat

Nagyon sajnálom

(azt is hogy az ig nő rosszallását vivhattam ki a hirtelem megjegyzésemmel ("Csak a vak nem látja vagy még a vak is látja! -  hogy ez nem gyerek és nem is József Attila ,.sőt, hozzáteszem most, hogy nem is szobor) Mert Maigret után tudjuk azt is, hogy mi pipa és mi nem az (mi "csak" az ábrázolása)

nade egy portré esetében más is a helyzet! az nem lehet hamis! hiteltelen!

van egy ragyogó híteles Varga Imre szobrunk, Attiláról,(a kalapos, szomorú) elbújva a most nem is nyitva levő Espersit ház udvarán (bár megkoszorúzi most kinyitották), van egy nevezetes (kicsit szocreálos, de hatásos, monumentális) szavaló-álló szobor nevezetes helyen a gimi előtt, ahova meg is jósoslta (annak idején én avattam a Fiatal életek indulójával)

ez a hamisitvány nem illik bele e sorba. (bár szivünknek kedves is lehetne, mivel makói...(a fotó) eredetét tekintve) Makóra érkezésekor készült a beteg fiúról! azért is ilyen meggyötört... a képen.

Az mindenestre beszédes , hogy a szobrász? neve Attila fölött van. 

Valószinú neki több köze is van hozzá :)

 

Sàndor Kovàcs
Ez egy kissé félresikerült, vagy egy névrokon fényképe alapján készült az alkotás.
2
Gonda Julia
Sàndor Kovàcs rémes, a fotóhoz sincs köze, amitől készült!
2
Hirsch Manyi Maria
Szornyu!!!!
2
  • Tetszik
  • Válasz
2
  • Tetszik
  • Válasz
Vicei Károly
Elfuserált munka ; karanténba vele!
3
Klári Erdeiné
Méltatlan 
2
Róbert Buk
Számít?
  • Tetszik
  • Válasz
  • Tetszik
  • Válasz
Róbert Buk
Gonda Julia Egyem a szivét, IRÓNIA.
Akkor bővebben.
Számít? Ebben az országban úgy értem.
Egy Munkácsi díj, egy szabadság-téri emlékmű után?
  • Tetszik
  • Válasz
Gonda Julia
Róbert Buk József A Makóra kerülö gyerek portréjat fuserálták el. Ez Makón számít.A teri emlékmű egész más tészta!
  • Tetszik
  • Válasz
János Puszta
Gonda Julia Semmi probléma! A hiteles fényképet majd a szoborhoz igazítják. Ezt manapság, a mai technika gyorsan, pontosan elvégzi.
Hiteles vagy nem, mit számít! Van, és imádjuk, kritika nélkül.
Hurrá! Örüljünk! Ez van!
Úgysem ismerte a maiak közül senki.
  • Tetszik
  • Válasz
János Puszta
Róbert Buk más egy emlékmű, és más a portré!
  • Tetszik
  • Válasz
Gonda Julia
János Puszta senki se örül ennek a hamisítasnak, de ertem az iróniát, csak "nagyon fáj"!
  • Tetszik
  • Válasz
Nándor Kiss
Az igaz,hogy nem gyermek de ha valaki veszi a fáradságot ha saját tulajdonú könyve nincs és megnézi Galamb Ödön: Makói évek címen 1941 ben a Cserépfalvi kiadónál megjelent könyv 17. oldalán talál egy fotót A makói diák címmel amelyen viszonylag jó hasonlósággal találkozik. A szobron a hajválaszték egy kicsit elcsúszott a fotóhoz viszonyítva de máskülönben nem rossz. A A kezek csonkolása ugyan nem szerencsés a szobor talapzatáig tartó kezek okosabb lett volna.
Gonda Julia
A porte fotó kozismert.. Fejböl tudom. A szobornak semmi köze hozzá, de nagyobb baj h József Attilához se!Es nem a hajválasztékban 🙂

prae tudósítás Ungár kötetbemutatójáról

 

 olyan, amilyen (de tossz volt a hang, igy többet is megtudhattam....)

Könnyebb beleírni Orbán Viktor nevét egy versbe, mint humort belevinni

Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, 
Prae Kiadó, 2025


Április 8-án, kedden este hét órakor mutatták be a 
Haikubárban Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című debütáló
 verseskötetét. A szerzővel és a kötet szerkesztőjével, 
Péczely Dórával Turi Tímea beszélgetett.

Turi Tímea a kötet fülszövegével kezdte az est érdemi részét: Kulcsár

 Szabó Ernő szerint Ungár versei nem sorolhatóak a mai népszerű 

irányzatok közé mivel „Az Ismétlődő eltévedés útjai (...) a humán 

rendezhetetlenség tapasztalatában végződnek.”. Turi kérdése ez volt:

 Mi a vers valójában? Szerinte erről mindenki úgy beszél, mintha tudnánk, 

mi lenne, de valójában nem ez a helyzet. Általánosságban az emberek

 azt gondolják a versről, hogy az a szerző belső világának egy 

kitárulkozása – ehhez képest Ungár verseinél mintha fordítva lenne. 

A szerző ehhez kapcsolódva elmesélte egy találkozásukat Turival, 

ahol szóba jött: verset nem csak érzelmi kötődésből, hanem 

érzelmi távolságból is lehet írni: „Szerintem a vers nemcsak érzelmi 

közlésre, hanem gondolatok, megfigyelések kinyilatkoztatására

 is szolgálhat. Emellett fontos számomra megvilágítani a líra 

eszközével azt, amiben élünk.” Szóba került a kötet zsidóság

 tematikájú második felének kapcsán a hit kérdése: ennek a keresése

 is fontos a versek kapcsán. Az elhangzottakat követően 

 

 

Ungár Turi kérésére felolvasta a kötetnyitó, Metropolis című versét.

 

 

Turi szerint a felolvasott vers negyedik versszaka a 

legmeghatározóbb: itt ugyanabban a mondatban 

hangzik el a szabadság, a demokrácia és a politika.

 Hogyan lehet máshogy használni ezeket a szavakat 

közbeszédben és hogyan egy versben? 

Ungár ezzel egy konkrét érzést próbált megmutatni:

Írjunk valahol a világban, ami a jelenlegi globalizált egységnek a perifériája. Mivel a periférián élünk, nagyon sok olyan dolog történik velünk, amelyről nem gondolkodunk, nincsenek szavaink róla – valójában az egész létünk ilyen.

 Szerinte magyarokként hiányban élünk, mivel ebben a hiányban

 definiáljuk az identitásunkat, amire lehet pozitívan vagy negatívan

 reagálni – éppen ezért nincs regiszter, amin belül tudunk 

beszélni a saját dolgainkról. A borítón megjelenő bálnák 

hangsúlyos szerepet töltenek be a kötetben: egyrészt a versek 

„a tenger alatt” játszódnak, másrészt maga az állat is megjelenik 

benne. Turi erről kérdezte Ungárt és Péczelyt: Mennyire volt szándékos 

az emberek élete és a természetben élés kettőssége a kötet szerkesztésekor?

Péczely szerint, mint ahogy az lenni szokott, volt egy eredeti koncepció,

 sok-sok összegyűjtött vers. Ezek alapján kellett a legjobb szintre 

emelni azt, ami megvolt. Ilyenkor a versek több rostán mennek

 keresztül, éppen ezért vannak köztük kötetbe rendezésre még nem

 alkalmasak – ez itt sem volt másképp. Továbbá fontos volt Budapestet

 és az óceánt összhangba hozni, hiszen látszatra a kettő 

összeférhetetlen. Mondhatni, erről szól a költői szabadság: a költő, 

ha úgy akarja képes lehet a legtávolabbi dolgokat közelíteni egymáshoz, 

majd ismét eltávolítani őket – éppen ez az Ismétlődő eltévedések

 különlegessége is. Ungár ennek kapcsán kitért a Metropolisz

 című vers anyahajó zárlatára. A fogalmat arra használják, 

hogy egy egy ország hadseregének erejét mérjék általa, ám 

a szó a kettősségénél fogva érdekes, hiszen az anya szót 

behozza a szöveg egy háborús környezetbe – amíg angolul 

a magyartól eltérő kifejezést használnak erre. Ezzel szemben

 Péczely számára az anyahajó a kötetben egy biztonságos 

anyaképet jelöl: szerinte a regiszteréhez képest, ahonnan 

származik, teljesen más benyomást kelt az olvasóban.

sóban.

Turi a következőkben a bálnákról kérdezte Ungárt: 

Miért fontosak számára? Ungár bálnákról a világlírában 

is sokat olvasott. A kötet egyik versében a bálna a 

sebezhetőséget ábrázolja – szinte bármi nagyon

 könnyen meg tudja zavarni tájékozódásukat, hiába a

 legnagyobb élőlény. Ehhez kapcsolódva Turi az Örökség 

című vers felolvasására kérte meg a szerzőt.

A felolvasást követően Turi elárulta: ez a vers először Schön Károly

 álnéven látott napvilágot a Múlt és Jövőben. Ungár sokáig ezen az

 álnéven publikált verseket – ehhez a névhez az idő folyamán

 egy alteregót is kitalált. Célja az volt, hogy az olvasók

 ne mossák össze költeményeit a politikai munkásságával. 

Másik oka a terápiás alkalmak rendszeres látogatása – számára

 a versek olvasása ezekhez hasonlítható. A későbbiekben 

Markó Béla meggyőzte: nem bűntett verseket publikálni a saját neve alatt.

Turi a közéleti témákról is kérdezte a költőt. Ungár véleménye 

szerint azon kívül, hogy a politika szerves részét képezi a mai 

költészetnek, felmerül a nevek említése is a versekben: ha bele

 kell írni ezeket, attól nem lesz jó vagy rossz egy költemény. 

Igazából az egész közéleti költészet a hogyan kapcsolódásról 

és a kapcsolódási pontokról szól – ezt próbálta visszaadni a

 kötetben. Péczely ugyanezen az állásponton van: nem a 

nevektől függ egy vers minősége. Ezenkívül felhozta a közéleti

 versekbe nehezen beépíthető humort:

Manapság könnyebb beleírni Orbán Viktor nevét egy versbe, mint humort belevinni.

Emellett a közéletet ma már nem kell beleerőltetni a költészetbe, 

hiszen annyira áthatja az emberek mindennapjait, hogy már 

magától értetődően kerül a szövegekbe.

Turi megemlítette az angolszász költők hatását Ungár verseiben: több

 hasonló szerző műve alapján készültek átírások, és orosz, lengyel

 költőkre is utal. Ungár a legtöbbször Ginsberget olvasta, az utóbbi

 időben pedig a Tórával foglalkozott sokat. Nagyra tartja a kínai és

 thai költészetet, emellett hatással voltak rá olyan versek, mint a 

Napsütötte sár vagy az Üvöltés.

A beszélgetés végén Ungár felolvasta a Júdás és

 a Lámed-váv cádikim záróverseket, ezt követően a közönségnek

 lehetősége volt megvásárolni és a szerzővel dedikáltatni

 a Prae kiadó gondozásában megjelent debütáló kötetet.

 

E.P. idén lenne 75 éves

Esterházy Péter idén lenne 75 éves.


A születésnapra jelent meg a Vanni van. Válogatott beszélgetések című könyv, amely az Esterházy Péterrel készült, magyar nyelven publikált beszélgetésekből kínál válogatást: a nyomtatásban megjelent első interjútól (1982) az utolsóig (2016). Kuriózumok és kihagyhatatlan nagyinterjúk egyaránt megtalálhatók a Pál Sándor Attila válogatta kötetben a közéletibb fókuszú beszélgetésektől a műhelybeszélgetésekig, és itt olvasható az Esterházy Péterrel készült beszélgetések eddig ismert legbővebb bibliográfiai jegyzéke is. A válogatott beszélgetéseket tartalmazó kötet rohamosan fogy, május elején érkezik is az utánnyomás, az ekönyv-változat viszont már elérhető.

 

Aki gyarapítani, kiegészíteni, bővíteni szeretné Esterházy-könyvtárát, vagy az interjúkötet elolvasása után kapott kedvet az ismerkedéshez, a Líra webshopjában és könyvesboltjaiban választhat az életmű kedvezménnyel kínált kötetei közül.

A Magvető Napok zárásaként, április 10-én két budapesti középiskola 60 diákjának tartott Esterházy Péterről szóló irodalomórát Fehér Renátó, Szegő János és Turi Tímea. A kötetlen, csoportos beszélgetések kiindulópontja idén is A szavak csodálatos életéből című előadásszöveg volt. A programon részt vevő középiskolások Esterházy Péter egy-egy könyvét kapták ajándékba.

(Mi az a blogger -ből)

politikusból költő?

 

Timi muattat be a kötetét! Gondoltam irok róla, mert nagyon érdekes volt a bemutató, 

közvetitették is, bár hangositás hiján nem tökéletesen hallhattam, viszont van itt egy

 Index tudósitás, egyelőre ezt felteszem, legfeljebb kiegészitem (aműgy nem 

mindennel értek egyet, még egy tudósitással is lehet igy...! :)A cim mutatja

 is az irányulást, nekem ugyan nem tetszik (pláne, hogy ilyesmiról valójában 

szó sem volt a verseknen:)

Bele lehet-e írni Orbán

 

 Viktor nevét 

egy versbe?

 
 
 
Ismétlődő eltévedés címmel jelentetett meg verseskötetet Ungár Péter, 
az LMP társelnöke, országgyűlési képviselője. És bár a líra és a 
társadalmi-közéleti terület egymástól messze lévőnek tűnik, 
a kapcsolódás nem csupán a szerző munkásságában és 
gondolataiban jön létre,hanem a versekben is. A kötet a Prae Kiadó 
gondozásában jelent meg.

Van abban valami pikáns, ha egy ismert közéleti szerepelő verseskötettel 

jelentkezik, ezért Turi Tímea – a Megvető Kiadó főszerkesztője, maga is költő –

 azzal kezdte a beszélgetést Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című könyvének

 bemutatóján, hogy az elején essünk túl a bulváron. Azonkívül azonban, hogy

 ezen jót derült a közönség, nem volt min túlesni, bár annyi azért kiderült,

 hogy Turi Tímea és Péczely Dóra, a kötet szerkesztője is 

régóta ismeri a szerzőt.

 


 

 

MÉGSE NEM IROM TOVÁBB, TÚL HOSSZÚAK A SOROK, 

CSAK A FOTÓT LOPOM LE...

ÉS AZ UTOLSŐ RÉSZT IDÉZEM MAJD "A ZSIDÓSKODÁSRÓL"

 AMI a kötet másik része, U zsidósága (jár is a Bet Orimba Timiékhez 

ahol T férje a rabbi...ÉS U P 

EGYÉRTELMŰEN zsidónak vallja magát  pedig 

csak az apja az (igy halaikusan nem  iss. )

a 36 Caddik "igenjéról" van szó,

 

mire én azt modtam, hogy ez nyilvánvaló, mire lányom, hogy 

nekem minden az

 

igen, öregségemre, s némi fájdalmamra igen.! IGEN?

Mert túl mert túl vagyok már mindenen! Sajnos

 

 

 

 

Magvető 70 mulat

 

 "Április 11-én a Magvető Napokat mulatsággal zártuk. Nem volt ott mindenki, sokan a költészet napi elfoglaltságok miatt igazoltan távol voltak. "

ez minden évben van, lányom is persze ott (ragyog) most kivételesen a csoportképen is elől (jobbszél 2.)

 


külön, a tömegben, igy mosolyogni!!!! :) egy szerzőre

 

 



 

de úgy látni forditva, is, rá ios.. igy:

 



 

... Dérynével

ápr 10

nagyon érdekes szházi előadásra estem be pár perccel kezdés után

szűkre zárt szinpad, stilizált fák, erdőközép, és egy vidéki szinitársulat előttünk

egy társukért virrasztanak, közben felmerül előttük az egész szinészlétük értelme (vagy netán értelemnélkülisége?) (mintha kicst magukat is játszanák) ja és minde Deryné látomásszerű megidézésében zajlik, bravúrosan

de a végén minden letisztul egy eufórikus örömtáncban, ami mögött azért ott marad a drámaiság

(mert a szinészlét mint ahogy a lét is drámai, de attól szép ha igy, vivódva gondokodunk is róla...

 



 

holokauszt emléknapi beszédem

 

EMLÉKBESZÉD 2025. április 16-án

 

Kedves emlékezni egybegyűltek!

 

Dr Kecskeméti Ármin főrabbi emléktáblájának megkoszorúzása után jöttünk erre az emlékhelyre, ahol állt az egykori neológ zsidó templom. Amit ő avatott fel 1914 szeptember 4-en (rá 100 évre állitottuk ezt az emlékjelet, a templom emlékére és azon makói zsidó emberek emlékére , akik (időközben) áldozatául estek a holokausztnak.

 

Kecskeméti Ármin a Csanádmegyei zsidóság története c könyvében felidézi az alapitás idejét is, szereplóit...Dr Dózsa Sámuel -vármegyei főügyész - elnöksége alatt alapult a zsinagóga, akinek lelkes, szakértő munkatársa volt Löwinger Miksa.

 

"lángoló hazaszeretet s vallási öntudatosság  jellemezte Dózsát, ki a magyar zsidó eszményképe volt, ily szellemben vezette a hitközséget. Utódja lett Löwinger Miksa,

ki teljes odaadással és kiváló eredménnyel teljesítette nehéz hivatását."

 

Nos: Ez a Löwinger Miksa volt az én nagyapám!

 

Irtam neki egy fiktiv levelet 2014-ben a zsidó templom avatásának 100 évfordulóján, ennek az emlékjelnek a felállitásakor, a napokban a kezembe akadt ez a levél..:

 

Felolvasnék belőle:

:

Drága nagyapám!


Hát felavattuk a 100 éve általad is alapított zsidó templomunk helyén az emlékjelét.
A gyönyörű templom, gyerekkorom színes, fenséges emléke épphogy 50 évet élt. 1965-ben lebontották…


1914-ben alapítottátok, ti , nagyszerű egyszerre zsidó és magyar polgárok.. anyukám akkor 6 éves volt... 6 évesen még én is járhattam oda. Láttam a neved a márványemléktáblán az egykori alapítók közt, és a színes, pompás ajándék-üvegablakod a bibliai tájjal, ami alatt kibetűzhettem a neved: LÖWINGER MIKSA.…

 

Az előcsarnokban volt egy nagyobb márványemléktábla is, a mártírok neveivel, oda vihettem, a mártírok emléktáblájára, apám GONDA KÁROLY neve alá az egy szál, emlékező virágomat. Mert hogy ő a bori munkaszolgálatból nem tért vissza. (ahogy eufemisztikusan mondani szokták)

 

mindig virágot sose követ

apámnak sirja nincs

eltűnt nyomtalan

azon a végzetes úton

valahol Pancsova

és Cservenka közt

tán már Jabukán...

 

kiskoromban

a templomban

a mártirok

emléktábláján

a neve alá

mindig egy szál

fehér virágot

raktam

nem kavicsot

sose követ

 

mert a virág élő

nem mint a kő

 

s apámat élőnek

képzeltem

 

mert aki

"nem tért vissza"

még bármikor

meg is jöhet

 

mint  Jeshua

másodszor

vagy akár

a várva 

várt

 

Messiás!


("ezt a versfélét  _ mert a fájdalmas, a kimondhatatlanság határán levő gondolatok,, érzések, mindig versben tudnak megfogamazódni leginkább,a mindössze 37 éves, munkaszolgálatosként,  - megölt  apám: Gonda Károly emlékére irtam, aki a  LOGIKA ÉRTELME C TANULMÁNYkötetét nyomta öccse kezébe, mielőtt felszállt  a végülis értelmetlen s logikátlan halálba vivő bori vonatra, a TISZTA ÉSZ KRITIKÁJÁVAL hátizsákjában..)

 

Drága nagyapám! Ja, hogy mi is az a munkaszolgálat ezt nem tudhatod. Mint ahogy azt sem, hogy minket meg a lányoddal, anyukámmal együtt deportáltak, marhavagonban, ugyanebben az évben 1944-ben. Akkor volt a 2. világháború (te, az örökké önzetlenül jótékonykodó és adományozó, az elsőben . - ami épp akkor kezdődött, amikor a zsinagógátok, örökölt zsinagógánk felépült)-vesztetted el vagyonodat, a hazát támogató hadikölcsönnel...a másodikban ellenünk, zsidók ellenfolyt a harc, pontosabban az irtó hadjárat, aminek során előbb gettóba zártak bennünket szeretett városodban – ahol nem csak templomot a zsidóknak – hanem felsőkereskedelmi iskolát is alapítottál, és kereskedelmi kamarai elnökként, városi képviselőként is részt vettél a város polgári fellendítésében... A házat, amit épittettél, el kellett hagynunk, (később visszatérhettünk ide, csodák folytán Strasshofból, Zlanbingsl, Theresinből – ahova deportáltak, én mindössze másfél (ill. visszatértünkkor 2 és fél) éves voltam akkor... lányod, anyu  éjjel dolgozott a táborban, (egy hadigyárban) , így mentett meg bennünket, attól, hogy Auschwitz-ba hurcoljanak és ott elpusztitsanak, hála a német tudásának, amit annak is köszönhetett, hogy német nevelőnőkkel (fraulenokkal) neveltetted gyermekeidet, így aztán olyan jól ismerte a német nyelvet , akár az anyanyelvét, és tudomására jutott, hogy nem üdülőbe hanem a megsemmisítő halálba akarnak hurcolni bennünket, mint „hasznavehetetlen kisgyereket” „ és anyt…) ...”


ennyit a z elküldhetetlen levélből..

 

nagyapám – nem érte meg a holokauszt szörnyűségeit, (hogy ne mondjam , „szerencsére” - )előbb meghalt, még 1927-ben) Felesége, nagyanyám, Bárány Mariska betegen jött haza az éves deportálásából, én már csak ágyban láthattam, nem soká meg is halt , 1947-ben.

 

Mostanában családfakutatásaim közepette derült ki, hogy a nagyobb családunkban, rokonságunkban, milyen sokam maradtak Auschwitzban, „égő áldozatul” !

Ahogy megtaláltam őket, el is veszítettem…

 

****

 

2014 óta, itt szoktunk emlékezni a holokauszt emléknapján, az emlékjelnél ápr 16-án, mint ma is. Egy izben megkérdezte egy ismerősöm eközben, hogy

 

FÁJ? A SZIVED? MA!.

Nem tudtam válaszolni.

Most válaszolok. Ezt:

Igen, fáj. De nem csak ezen a napon. Minden nap.

 

-----

 

Vannak olyan elviselhetetlen súlyú események, amelyekre nem emlékezhetünk állandóan, de nem is felejthetjük el őket” – mondta Blushow rabbi.

 

 

kavicsok előttem

csupa fehér kavics

ártatlan mint

akikért van

 

több mint 1200 

makói zsidó áldozatért
köztük apámért is

s a megszületetlen utódokért

ne is számold össze mennyi

 

nem, nem  lehet felejteni

 

***

tt vagyok a kavicsok előtt

szeretek itt lenni

lenni

 

csak majdnem-áldozat lenni

 

de nem tudok s nem is akarok

senkit se s semmit se feledni

 

 

s

 

 

 

 

 

Sokan várták a beszédemet, mert hogy mindig csak irtam/irok ..de amőgy hallgattam

De nem lehet mindig hallgatni, egyszer csak meg kellett szólalni

(már Babits is megmodta, vétkesek közt.... de nem vétkesek közt is (mert ahol én beszéltem , ott nem voltak épp "vétkesek"...)

 

 

 



 

 

emléknapunk a Délmagyarban

 Varga Kati felhivott  még tegnap este Szegedről

gratulált a Délmagyarban megjelent nyilatkozatomhoz

mondtam,. én nem nyilatkoztam, csak mondtam egy beszédet

 

hát kiderül, h abból szedtek ki 3 mondatom, slágfortosan, hát meg kell mondani, ugyesen

bár az egyik egy rabbi idézésból

 

mindegy, K szerint okos voltam

 

Holokauszt-emléknap

2025.04.16. 19:15

Makón ma is emlékeznek, több mint ezer áldozatra emlékezve gyújtottak mécsest – galéria

 

Egész napos programsorozattal tisztelegtek szerdán az egykori makói zsidó közösség, illetve a vészkorszak áldozatai előtt. A holokauszt emléknap alkalmából megnyílt az ortodox zsinagóga is, ahol a mártírok emlékfalánál bárki elhelyezhetett mécsest vagy kavicsot.

– Fáj a szívem, de nem csak ezen a napon, minden nap. Vannak olyan elviselhetetlen súlyú események, amelyekre nem emlékezhetünk állandóan, de nem is felejthetjük el őket. Nem akarok és nem tudok senkit se, semmit se feledni – mondta egyebek közt Gonda Júlia nyugalmazott pedagógus, holokauszt-túlélő szerdán, a holokauszt emléknap megemlékezésén 

 

 

Farkas Éva Erzsébet polgármester köszöntője után a Csanád vezér téri emlékjelnél. Az alkotás a lebontott neológ zsinagógát idézi meg, a talapzatán olvasható szöveg pedig a vészkorszak idején elpusztított több mint 1200 makói zsidó emlékét őrzi.

...

 

 

 

3. nap a Margón kulterből

 A nap és így a fesztivál emblematikus záróbeszélgetése Esterházy Péter új interjúkötetét járja körül. A szerző most lenne 75 éves, a Magvető Kiadó ezen alkalomból készített kötetet régi beszélgetésiből, interjúiból Pál Sándor Attila és Turi Tímea szerkesztői munkájával. A Vanni van kronologikus sorrendben halad a legelsőtől a legutolsó interjúig, a köztes időszakból tizenhét kiemelkedő beszélgetést tematizálva.

Pál Sándor Attila mielőtt megkereste volna a kiadót, mind a százhatvan fellelhető Esterházy-beszélgetést végigböngészte,

ebből készített egy szűkített változatot, amiből aztán végül megmaradt a kötetben szereplő tizenkilenc interjú.

 

 

Turi a címadás kapcsán megosztja a nézőkkel, hogy a Vanni van ugyan egy létező interjú címe (Zilahy Péter – Kalligram folyóirat), de a beszélgetés során sem a kérdezőtől, sem a válaszadótól nem hangzott el ténylegesen a szóösszetétel. Ennek ellenére a szerkesztéskor úgy érezték, hogy annyira jellemző és kifejező fordulat ez, hogy jó eséllyel mindenkinek Esterházy fog róla eszébe jutni. Emellett kiemelt hangsúlyt fektettek a kötet összeállításakor arra, hogy az akár belépőolvasmányként is szolgálhasson Esterházyhoz, akinek az életműve egyébként is úgy van megalkotva, hogy az bárhonnan elkezdhető. A későbbiekben a beszélgetők hangsúlyozzák, hogy az Esterházy-beszélgetéseknek olyan ethosza van, ami 2025-ből visszatekintve különös erővel bír, amikor Turi elmondása szerint már nincs olyan, hogy nyilvánosság, hanem a helyét átvette a számtalan párhuzamos közbeszéd.

A szerkesztő szerint a beszélgetésekben mintha központi kérdésként vonulna fel a szabadság mibenlétének a kérdése.

Szerinte erre Esterházy komoly feladatot kijelölő választ ad: a szabadság nem egy állapot, hanem egy folytonos munka, amit ki kell vívni és meg kell őrizni. Ennek kapcsán felmerül az „örök dilemma” az író kapcsán, hogy a nyilvánosság számos különböző szerepet várt el tőle, amelyekben külön-külön próbálták megszólaltatni. Az interjúk időrendi végigolvasása során kiderült, hogy Esterházy ebben fokozatosan ismerte ki magát és találta meg azt a beszédmódot, ami elsősorban nem a rákényszeríteni akart, hanem a saját maga által helyesnek érzett szereppel tudott integráns maradni.

A saját részt, a gondolkodást nem lehet és szabad megspórolni,

az olvasónak magának kell kialakítania a saját véleményét. A beszélgetés után a látogatók megélénkült szélben indulnak el hazafelé, újonnan beszerzett kötetekkel a zsebükben, telítve a három napnyi, élő irodalmi impulzusoktól. Én a 26-os busz helyett a sétát választom a Margit-hídi négyeshatos megállóig, ahonnan hasonló elégedettséggel indulok el én is hazafelé.

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál, 3. nap, Budapest, Kristály Színtér, 2025. április 6.

A borítófotót Hinsenkamp-Fekete Celesztina készítette.

 

 

 

makói tévéhiradóban ápr 16-ról

 

Soha nem szabad elfelejteni a vészkorszak borzalmait
Több helyszínen is fejet hajtottak a makóiak a Holokauszt Emléknapján az 1200 elhurcolt és brutálisan meggyilkolt zsidó polgártársaik emléke előtt. Farkas Éva Erzsébet polgármester beszédében kiemelte: soha sem szabad megfeledkezni erről a borzalomról és nem szabad megengedni, hogy megismétlődhessen.

csak egy-két megjegyzés:a polgármesteasszony beszédéből felvett részlet az én gondolataim (mondataim- a  makói holokauszt emlékkönyv előszavából, amit 20 éve irtam, ahogy a polgármesterasszony meg is jegyezte!S NEM tértem ki arra,hogy "szinte nincs olyan nap hogy ne emlékenék az átélt borzalmakra" - márcsak azért semmert "kislány"voltam, még annál is kisebb, alig másfél évesen deportáltak, nem is emlékszem... - épphogy azt mondtam, Blusow rabbi nyomán is! hogy nem  emlékezhetünk állandóan, , de nem is szabad sose felejteni! (ez ugyebár nem ugyanaz!)
(Ja ,és sajnélatis a foghijasságom, még jó hhogy nlha árnyék esett lrá...)
süti beállítások módosítása
Mobil