ra visszaértem ( a táncra nem - bár tavaly ugyanez volt tavaly- csak a székely himnusz felére, az egész múzeumudvar nemcsak a táncosok haptákban álltak
aztán jött a tűzugrás
... meg kéne próbálni nekem is, rossz kivülállónak lenni, többen megkerülték a tüzet és oldalt ugrottak erre tán én is képes lennék, de inkább csak fotóztam
bizony, eljött hozzánk Székelyföldről a titokzatosan megtalált hires ágyú
a múzeumban van kiállítva egyéb 48-as relikviák közt
a múzeumok éjszakája délutánján volt a megnyitó óriási vihar UTÁN az előtérben
ahol felsorakozott egy csoport huszár..
akiknek lett is szerepük(jaj)
a megnyitó vége felé lőhettek,
mivel ezt bejelentették előre, fel is álltam és annak rendje-módja szerint eltávolodtam a helyszintől
de befogott füllel is hangos volt a puskazaj
arról a lángról nem is beszélve ami a puskacső mellett lobogott...
komolyan mondom szivfájdító traumatikus élmény volt, kezdve a bejelentéstől
nekem a puskagolyó mint olyan (érthető okokból) egyébként is az
aztán bent az ágyú, hatalmas ágyúgolyó mellette
hát ... igen...
mondjuk úgy, nem lelkesedem a fegyverekért, bármilyen "híresek" is
múlt hét végén lányom itt volt (biciklizett) a közelben, 30 kmre, Szegeden a tricikli fesztivál egyik vezetőjeként
én nem mentem át , úgyse találkozhattunk volna, és ment is vissza este...
csak valami hiradást, lestem róla, de az inkább csak pár nap késéssel jött, mindegy is
kalap, világos drapp szinek, látom... meleg ellen muszáj volt
József Attila szegedi helyeit meg általában az irodalmi helyeket barangolták be BICIKLIN
(a név azért tricikli, mert mindez 3 helyszinen zajlott)
egy cikkben azt olvasom, hogy pl a József Attila szobornál némileg Horger védelmére kelt az én mérleg lányom (mentségül a botrányos családi körülményeket hozva fel Horger mellett, szerintem meg az csak súlyosbithatja a róla kialakult képet...na mindegy) - az én lányom ilyen örök-békélteltő--
volt egy szinész Kocsis Györgynek hivták, gimnazista korában az én diákszinpadomat ékesitette, mikor előadtuk Juhász Ferenc Szarvassá változott fiúját, ő játszotta a fiút (ami csodás verbális teljesitmény volt (D.T.) és egy kedves, aranyos , intelligens gyerek volt, jó humorral megáldva...szinészként is kamatoztatta ...irt nekem a wifire hálás szavakat, beszélni is akart velem, telefonszámot is cseréltünk, de nem került a beszélgetésre sor... meghalt!
pár éve róla elnevezett szinjátszó tábor (is) ápolja az emlékét (meg a Bartók udvarán egy fa - tényleg azzal mi lesz most?!!! azt is költöztetik?!
a napokban láttam a táborozók előadását, a Pál utcai fiukat a Hagymaházban
a Varga balett ből verbuválódott gyerekekkel, Szegedről is egyharmad, a 42-ből
40 perc összeállitás, keresztmetszet
remekül mozognak, énekelnek (sajna félig play back), és engem az is zavart, hogy a szereplők váltakoztak (tán hogy mindenki kaphasson szöveget (?):) (de igy aztán nem lehetett katharzis sem) - csak némi öncélúság: magunkat megmutatni
*******
kicsit ügyetlenkedek a bevásárlással megpakolt biciklimmel, a mobilom keresgélvén, mert le akarok fényképezni egy virágládát - pontosabban csak egy részét
mögötte a padon egy fiú, valami energiaitalfélével a kezében, mellette két lány
a fiú segiteni akar mindenáron, mondom nem kell, én már igy működök, lassan és körülményesen, de boldogulok egyedül
csak erősködik , a csomagtartóról beszél, mondom elől van amit vásároltam, de nem arról van szó, kiderül, hogy látván hogy a virágokat környékezem, mondja leveszi a ládát s felrakjuk a csomagtartómra..
hát igy néz ki egy virágtolvaj, mint én ? - kérdek vissza (a két lány vihog)
nagy nehezen megértetem vele, hogy csak fotózni akarok,( s csak a leveleket. (vágjuk le- . hülyéskedik) nem lopni...
végül sikerült is:
lányom ritkán ír a facebookra, ő olyan elhallgatós tipus, legalább is a facebookon, fontos és közérdekű dolgokat se közöl, néha meglepő módon kivételt tesz - olyankor élénk rá a reagálás..mint most is,...
kép egy strandszatyron, rajta 4 általa szerkesztett könyv
szöveg:
nos, özönlöttek a tippek
legjobban azon csodálkoztam, hogy köztük olyanok is, amit ugyancsak ő szerkesztett (gondolták, hogy olvasás nélkül szerkesztette? :)
s köztük olyan is, amit nyilvánvalóan már olvasott )pl a klasszikus Boodenbrrok ház!
legjobban ez a kép lepett meg:
tehát itt saját kézirata (amit úgy tudom a tricikli fesztiválon, minek vezető részese volt Szegeden elárverezték - nem tudni mennyiért)
ime, milyen szép:
manapság már nem készülnek ilyen kéziratok (se)...mindent elnyel a gép, a digitalizáció--- ahol az esetleges javitások se látszanak
félek -sajátos módon, de valahogy el fog tűnni az IRodalom is(?)
sokan azt hiszik, hiúságból rakom fel a fotóimat rólam a fb-ra
ilyenkor azzal védekezem, hogy csak hitelesitek, dokumentálok
valójában azt hiszem főleg kontrollálom is magamat
ha szép már nem (is) lehetek,
igyekszem szépEN öregedni!
s ehhez kell a kontroll, a kivűlről látás, mégha ez épphogy a belsőnk dolga!
drága, megboldogult barátaim...
Zsuzsa mindig azt mondta, hogy egy regényt képzel körém, pontosabban én magam lettem volna a regény...Az ö "regénye"ének nagyon hamar végeszakadt!(épp félszázada már!)
Ani...meg mindig azt képzelte, hogy író lesz belőlem. Erről a hitéről szinte utolsó percéig (ami pár éve volt) nem mondott le... Bocsássa meg, hogy még mindig nem tettem eleget neki....!
a Népszavában találtam, Timi egy új versét is:
TURI TÍMEA: HINTA
Megfigyeltem, hogy a játszótéri hintában
vagy ül valaki, vagy nem.
Ha viszont a szél libegteti, oda is képzelhetek
egy játékos kedvű szellemet.
Meg nem is.
Olyan ez, mint a férfiak bánata
a harmadik gyerek vagy a hatodik sör után:
visszafordíthatatlan, de kialudható.
A nők bánata nem ilyen,
de erről nem beszélhetek.
A diszkréciót tanultam meg leghamarabb
köztetek. És felejtettem el leghamarabb
mások közt.
Ti vagytok a mások is.
Holnaptól korán kelek, mint egy hasonlat,
hogy ne maradjak le rólatok,
akik nem alszotok soha.
