Lajos művelt magyar zsidó mérnök, aki Rómába költözött. Maria fiatal olasz katolikus nő, erős társadalmi és politikai szenvedélyekkel. Az 1930-as években kivirágzott szerelmi történetük már önmagában is kihívást jelent a sors számára egy olyan országban, ahol bonyolult a különböző nemzetiségű és vallású emberek házassága. Még inkább így van ez a fasizmusban: a zsidóüldözések kezdetével a Forlìban elkötelezetten felépített gazdag polgári család mindennapjai lenyűgöző gyorsasággal omlanak össze. Miközben a rezsim egyik fordulatot a másik után adja, Lajos elveszti állampolgárságát, állását, végül szabadságát és életét kockáztatja, feleségével és három gyermekével, akik közül az egyik súlyosan beteg, menekülni kényszerül. Romagna szolidaritásából a segélyhálózat egy nagylelkű hölgyhöz, Edvige Mancinihez irányítja őket, aki egy nagy házban él Premilcuore faluban. Csak a hölgy nem tudja, hogy zsidók. Szegöék pedig nem tudják, hogy annak a kedves asszonynak a leánykori neve Mussolini: ő a Duce nővére, és egy német parancsnokot is vendégül lát az emeleten. Lajos és Mária és gyermekeik léte, ha lehet, még veszélyesebbé és bizonytalanabbá válik. És a háború semmi jelét nem mutatja a végének. 

Nyolcvan évvel az események után e három gyermek egyike, Alberto Szegö az otthona melletti padon meséli el ezt a hihetetlen történetet. Cristina Petittel való véletlen találkozásából őszinte barátság születik, az újszerű lépésből pedig ez az igaz történet, amely átszövi a huszadik századi történelmet és családi lexikont, tragédiát és reményt: kaland az időben és az emlékezetben. 

Hogy Cristina Petit és Alberto Szegö között teljesen véletlenszerű találkozás volt, egy napos padon 2020-ban, amikor Olaszország teljes zárlat alatt volt.

Így van, azon a padon Alberto elkezdte mesélni Cristinának az életét, egy olyan életet, amely megtalálja a helyét ezeken a lapokon.

"A casa di Donna Mussolini" igaz történetet mesél el Albertóról, két testvéréről és szüleikről, Lajosról és Mariáról.Lajos a magyar zsidó. Mária olasz katolikus. A harmincas években járunk, és szerelmüket fenyegeti egy egyre könyörtelenebb rezsim.

Amikor menekülni kényszerülnek, Edvige Mancini vendégei lesznek. Bár a hölgy nem tudja, hogy zsidók. És nem tudják, hogy Edvige leánykori neve Mussolini: Duce húga.

Lajos, Mária és családjuk sorsa egyre bizonytalanabbá válik egy soha véget nem érő háború hátterében.

#DonnaMussoliniHouse mától kapható a könyvesboltokban és az összes online áruházban.

#solferinolibri

MEG KÉNE RENDELNI, és esetleg felvenni a kapcsolatot rokonunkkal! (Alfredo SZegővel)

Lajos è un colto ingegnere ebreo ungherese, trasferito a Roma. Maria è una giovane italiana cattolica, dalle forti passioni sociali e politiche. La loro storia d’amore, che sboccia negli anni Trenta, è già di per sé una sfida al destino, in un Paese in cui il matrimonio tra persone di nazionalità e religioni diverse è complicato. Ancor di più lo è sotto il fascismo: con l’inizio delle persecuzioni contro gli ebrei la loro quotidianità di famiglia borghese e benestante, costruita con impegno a Forlì, si sgretola con impressionante rapidità. Mentre il regime dà un giro di vite dopo l’altro, Lajos perde la cittadinanza, il lavoro, infine rischia di perdere la libertà e la vita ed è co- stretto a fuggire insieme alla moglie e ai tre figli di cui uno gravemente malato. Nella solidale Romagna, la rete del soccorso li indirizza presso una signora generosa, Edvige Mancini, che abi- ta in una grande casa nel paese di Premilcuore. Solo che la signora non sa che sono ebrei. E gli Szegö non sanno che il cognome da nubile di quella donna così gentile è Mussolini: è la sorella del Duce e ospita, al piano superiore, anche un comando tedesco. L’esistenza di Lajos e Maria e dei loro bambini si fa, se possibile, ancora più pericolosa e incerta. E la guerra non accenna a finire. Ottant’anni dopo i fatti, a narrare questa storia incredibile su una panchina vicino a casa è uno di quei tre bambini, Alberto Szegö. Dal suo incontro fortuito con Cristina Petit nasceranno un’amicizia sincera e questo racconto vero dal passo di romanzo, che intreccia storia del Novecento e lessico famigliare, tragedia e speranza: un’avventura nel tempo e nella memoria.