dupla könyvbemutatóra mentem vasárnap délután a könyvtárba
Tündének volt két könyve is... egy novellás gyűjtemények , régi és új darabokból : Napfordulók között
és férje dokumentumkötete A történelmet emberek irják cimmel, mit természetesen az özvegy szerkesztett...
Késve kezdődött a bemutató, a kiadó Mezey Katalin késlekedése miatt (országúti viszontagságok,... s míg beszélgettem J.M-mel, odajött a túloldalról Tünde lánya szeretett -nagyon rövid ideig volt- tanítványom Klára...kicsit beszélgetni,
másik testvérével jött, harmadikukat , Palit rég láttam, pedig őt négy évig is tanítottam, irodalomra, igazán élvezettel akár az ókoriak perpatetikusan(?) kiderült, hogy Palinak már 7 gyereke van, s számos unokája, egyébként Klárinak is van bőven, egyáltalán hatalmas família az övék, Tünde ki is tért rá, hogy mekkora támaszt jelent(ett ez nekik (férjével) ....(Lehet , sőt biztos, hogy ezt még jobban irigylem Tündétől mint egyéb "műalkotásait"...a batikjait, könyveit(?!)
Klári amúgy egy csomó paparazzi képet gyártott rólam, amiből kiderült, hogy jobban kéne uralkodnom el-elszabaduló, s minden külső hatást tükröző arcvonásaimon, mozdulataimon (egyáltalán a nonverbalitáson, mert nagyon beszélnek...)
(A könyvtáré azért konszolidáltabb lett:
meg később a tévéjé is:
egyébként helyet kellett változtatnom menet közben, mert a klima megbokrosodva fújta rám a hideget már-már a megfázásig...
****
sajnálom hogy vacilláltam megvegyem-e a könyvet, a dátumok is jelezték, hogy sok régi darab volt benne, amiket ismertem, de ettől igazán megvehettem volna, meg is fogom (csak már nem lesz dedikálva:)
végül is potom 3500Ft , egy jobb ebéd ára! s ezen viszont meddig lehet lakmározni! majd csak elhelyezem valahol a lakásban, ahol már mozogni se lehet a könyvektől...
engem -mondom újra- kicsit zavar T-nél (de nem csak nála , csak nála zavaróbban a valóság(a)ismeretem miatt) a fikció és a valóság keverése (ó, én az abszolút "kóser" :)
érdekes példa volt erre egy új novella, még a bemutató előtt rátaláltam a tartalomjegyzékben Boér Márta címmel, de egyből Zubán Mártára gondoltam az első mondatnál a felolvasásakor,
csodálkoztam is , mikor váltott Boérre. később kiderült, hogy eleve úgy hivta, mert valamit változtatott rajta, nade a lényege megmaradt! amiben legalább annyira jogosan benne van leirója mint ő.... Emlék Zubán Mártáról, már csak miatta is megveszem a könyvet.. (Kolleganőm volt, ízes beszéde, még a fülemben, akkurátus viselkedése is előttem...)
Tünde (is) 50en túl kezdett irni (kezdetben még adott is a véleményemre..persze hogy kezdettől elismerő volt(am)
Azt hiszem megbocsáthatatlan , hogy bár nekem is nagy tervem volt hogy nyugdíj után IROK, sose vettem komolyan, legfeljebb csak az irkálásig...DE azt hiszem belőlem épp a fikció (a fantázia?) hiányzott...Dokumentumjaim meg vannak tulajdonképpen bőven (még a verseim is annak tekinthetem..(mondjuk belső világomról) amik unokám születésével buzogtak fel újra)... 70 körül... ( a fele annyi évkorú leállás után)
Egy könyv azért csak jó volna (az egy s felbecsülhetetlen értékű unokám ... mellé...:)
...
valamit még:
Jámbor Zolit Tünde néni pár éve elhúnyt férjét szépen megidézték irásai alapján is.
Ezek főleg politikai jellegűek, hiszen életébe jócskán bevonult a történelem..(mit lehet mondani derékba is törte) jelentősen belejátszott egy koncepciós per következményeként elszenvedett börtönbüntetés, miután nem folytathatta orvostan tanhallgatóságát .....
A beszélgető Halmágyi megemlitette Volvo autóját, meg ennek kapcsán M K humorát (iróniáját)(ami egy novella főszereplője is, mert makacs volt, mit gazdája...)
a szürkéskék Volvo legendás ...
s nekem is volt egy történetem vele
A Kálvin utcán parkolt egyszer vele, s én kissé szédelegve a biciklimen, neki estem!
ő meg- a közelben állva - megjegyezte (pontos szavaira nem emlékszem, csak a derújére, humorra, kedvességére, valami olyasmit mondott, hogy táncra kértem az autóját?
**
noteszem elővéve még pár fontos dolog:
Mezey Kati mondta, hogy minden talpalatnyi föld kultuszhely (már ha avatott iró keze alá kerül)
hányszor jut eszembe, mikor Tünde közös tájainkról (emlékeinkről) ir...
Pl a Főtér...(mi Korzó volt), épp a napokban gondoltam rá, mikor aránylag többen sétáltak a Csipkeházak előtt bár a mi időnkben (mit T megelevenit), laposak voltak kisérő házai, ...)
M kiemelte még T kompoziciós érdemeit , világa megszerkesztettségét, ahogy a lényeget ragadja meg...utalva képzőmére is (no, nálam, ez is hibádzik)
