ma is bementem Szegedre, délután, tegnap elmaradt a holnap már záró fotókiállitás megnézése, a Reöck palotában, aminek a plakátja pedig egyből megszólított, ezzel a párisi Brassai képpel.
Lyányom eddigre , ha volt is csúszás, lenyelvvizsgázott. sikeresen. A csúszás miatt már a mennyegzőkiállítást nem tudták megnézni vőlegénnyel, de a fotókat mi még igen. Jó, hogy megnéztük - mondta később ő is többször, már itthon is( bár csodálom, hogy dec. 3.óta nem jutott eszébe, ott ment el nap mint nap a Reöck előtt - igaz, évközben annyira elfoglalt reggeltől estig, aztán meg jött (s tart is ) a vizsgaidőszak, amit itthon tölt főleg.
5 Magyarországról emigrált, s külföldön világhírűvé vált fotós képeit láthattuk. Neveik szerint:
Brassai azaz eredeti néven Halász Gyula
Robert Capa azaz Friedmann Endre
André Kertész azaz Kertész Andor
Moholy-Nagy azaz Weisz László
Munkácsy azaz Marmelstein Márton
Rátaláltam itt a neten egy pár -már ismerős képre- főleg André Kertésztől, hiába, az ő képei maradtak amúgy is a legemlékezetesebbek. Azért felidézésül ideteszek egy párat:
André Kertész
A melankólikus tulipán;
A zongorista keze;
A villa;
Jenő, mint faun;
A cirkusz,
Te meg én
