olvasom (újonnan felfedezett) rokonom (akinek nagyon érzem lelki rokonságát is) könyvét...(sőt közben már ki is, mert letehetetlen lett, egyébként rég is igy olvastam: együltömben (fektemben)       cimét már nagyon is értem (ami egy kicsit bosszantó, a Kertész parafrázis miatt):…

 oda a rend valami lázad bennem hogyha szédülök   felhorgad aztán visszahullik   hogy aztán újra váratlanul...   hogy nem únja? anarchista!   ---    igen, erre ráérezhettem de nem csak a szédülés  kvázi rendetlenség minden elváltozás, még az olyan lelki is, mint a depresszió,…

miközben távoli (in-law )rokonokat keresek és találok is bőven! végre rábukkantam másik szegedi "igazi" rokonra  (Pollákékon túl) akiről anyu tudott, csak nem figyeltem oda (ismételten) dr Heksch Ági néniről van szó, (Singerné) aki egyetemen tanitott,(főleg franciát)  és én időnként meg is…

 ez a sajátos helyzet átalakit racionalizálásra és tudatosságra késztet a vásárlások, elmenések területén sokszor ki se mozdulok otthonról,de amikor igen, mégis, nagynehezen rászánom magam, próbálom, összegyűjteni a teendőimet, olyan sorrendbe rakni, hogy minél gazdaságosabb legyen posta után,…

      halványulok, ez egy természetes folyamat, nem állok ellen (sose festettem magam, nem fogom elkezdeni most, öreg fejjel) belesimulok a természet(em)be, a természetbe..aztán meg "talán eltűnök hirtelen" ("mint erdőben a vadnyom")