erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

ezúttal nem néma csend

2016. február 14. - gond/ol/a

tegnap ebéd után az étterem gazdája tanárnő - ként titulált. 30 évig tanitottam a város 120 éves gimnáziumában , de őt, speciel,   nem... És egyébként is, már lassan 20 éve senkit! De egy kisvárosban mindenki ismerheti az embert, ha már ez (volt?) a  foglalkozása... Nem is szoktam ezen…

Tovább

megbántódva lenni

ezen már annyit gondolkodtam, meg írtam is, talán még Senecát is (be)idézve, hogy miért is van az, hogy ha engem megbántanak, én érzem kényelmetlenül magam azzal szemben , aki megbántott. Mintha én lennék a "bántó" fél. Hogy miért tesz ő szemrehányást nekem ezért, ha észreveszi, s hogy a végén miért…

Tovább

de profundis

  egy szomorú sort keresek egy jóideje, februárról, de még február előtt, azt hiszem... valahonnan mélyről jött fel, és nem tudom már visszaküldeni, üldöz, de nem tudom, honnan , és talán nem is pontosan idézem: jaj, mily mélységbe sodor ez a február?... nem találok nyomára sehol... aztán ma…

Tovább

három szinésznő és a történelem

 furcsa szellemidézés a szinpadon... 3 szinész, 3 ember, 3 sors... és a történelem.. a 3 színésznő: Gobbi Hilda, Karády Katalin, Szeleczky Zita mindhármuk sorsába beleszólt a történelem, illetve sajátos szerepeket vállaltak - színpadon túl! - benne... bevallom, én főleg Karády miatt akartam -…

Tovább

az a régi szobor

a gyerekkorom egyik félelemforrása volt. ott állt a nagynénémék egész falakat beborító könyvespolckolosszusának közepetáján, dominálva azt. sőt a egész szobát, félelmetes komorságával és művésziségével, szomorúságot árasztva és igen, félelmet, szorongást keltve bennem. szorongást, igen, mert nem is…

Tovább
süti beállítások módosítása