ezen már annyit gondolkodtam, meg írtam is, talán még Senecát is (be)idézve, hogy miért is van az, hogy ha engem megbántanak, én érzem kényelmetlenül magam azzal szemben , aki megbántott. Mintha én lennék a "bántó" fél. Hogy miért tesz ő szemrehányást nekem ezért, ha észreveszi, s hogy a végén miért nekem lesz lelkiismeretfurdalásom attól, hogy hátha neki ezzel, hogy ki mertem mutatni azaz nem tudtam visszafojtani a megbántottságom külső jeleit, lekiismeretfurdalást okoztam, utólag...
mondja már meg valaki, hogy miért nem bántódhatunk meg következmények nélkül, miért kell elrejteni, ha mégis...
vagy mégse?
miért nagyobb vétek megbántódni, mint megbántani?!
(2011. február 14-én irtam, de ma se tudom!!!)
