erről-arról-amarról még

erről-arról-amarról még

megbántódva lenni

2016. február 14. - gond/ol/a

ezen már annyit gondolkodtam, meg írtam is, talán még Senecát is (be)idézve, hogy miért is van az, hogy ha engem megbántanak, én érzem kényelmetlenül magam azzal szemben , aki megbántott. Mintha én lennék a "bántó" fél. Hogy miért tesz ő szemrehányást nekem ezért, ha észreveszi, s hogy a végén miért nekem lesz lelkiismeretfurdalásom attól, hogy hátha neki ezzel, hogy ki mertem mutatni azaz nem tudtam visszafojtani a megbántottságom külső jeleit, lekiismeretfurdalást okoztam, utólag...

 

mondja már meg valaki, hogy miért nem bántódhatunk meg következmények nélkül, miért kell elrejteni, ha mégis...

vagy mégse?

miért nagyobb vétek megbántódni, mint megbántani?!

(2011. február 14-én irtam, de ma se tudom!!!)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mindentkimondani.blog.hu/api/trackback/id/tr648388532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kincse- 2016.02.14. 08:37:43

Az, hogy szemrehányást tettek neked, elég önző dolog volt, mert azt jelenti, elvár valamilyen általa helyesnek tartott magatartást tőled, aminek meg kell felelned.
És épp ez a bökkenő.
Sokan még maguknak sem engedik meg, hogy gyengék, szomorúak legyenek, és ezt valaki láthassa rajtuk.
Szerintem, ha nem szomorkodhatunk, nem tudunk igazán örülni sem, mert csak a hamis látszattal törődünk.

gond/ol/a · http://lineas.freeblog.hu 2016.02.14. 12:52:22

@Kincse-: nem csak magamra gondoltam, és nem egy esetre (sajnos)- hanem a jelenségre..(vagy csak én tapasztalnám?) de ez nem csak nyelvi (szám, személy) kérdés... pl a bocsánatkérésnél sem. Miért mondák azt, felszólitó mód! hogy "Ne haragudj!" vagy "Bocsáss meg"... miért nem inkább azt, hogy "sajnálom, hogy megbántottalak", vagy "bocsánatot kérek".... Igen igazad lehet abban, hogy itt (is) önzésről van szó, és saját hiba után is a másikkal szembeni követelménytámasztásról. Hát nem felháboritó? és idetartozik az is, hogy hányszor csak formális a bocsánatkérés, és felszines...csak a saját (a bántó) helyzetét akarja könnyiteni vele. És a bántott "köteles" ennek engedelmeskedni, hogy aztán újra elkövessenek ellene valamit, valami hasonlót, hiszen a bántó nem bánta meg igazán... Persze könnyebb megbocsátani, mert a megbántott magának is árt ha haragot táplál... de tényleg legyen már joga ahhoz, hogy úgy érezzen, ahogy számára felel meg! Brrr (berzenkedek) (szerintem más megoldás nincs mint kerülni...Persze az lenne az igazi, hogy eleve senki se bántana meg senkit. Olyan nehéz az? Hogy a másikkal se bánok rosszabbul, mint ahogy elvárom, hogy velem...
süti beállítások módosítása